Hevesi Szemle 11. (1983)

1983 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei nép szólásainak világa (II.)

hér színű (Benkő: Topographia: De alba Pane Miskoltziense). „A 'kenyérsütésben is híresek a Miskoltziak” (Vályi, 2.618.)]. Jókai A barátfalvi lévitában a szólás alakváltozatát örökíti meg: Pompás, mint a miskolci cipó. Szirmay Antal (Hun­gária Parabolis) e versecskében emlegeti, mi tette országos hírűvé a várost: Miskolc, Debrecen, Ko­márom, / Süssön cipót mindhárom”. Benne va­gyunk, mint a miskolci asszony a pincében (baj­ba jutottunk). Helyben vagyunk, mint a miskolci asszony a pincében (ezzel a mondással szokták a miskolci asszonyok a kulcsot szoknyájuk zsebé­ből kivenni). Rossz dolga van, mint a miskolci ka­kasnak (a sok szeretőt tartó férfiakra mondják; a szólás háttere: „Egy időben nagy szokásban volt farsangi mulatságul a kakas nyakát elvágni, így pl. Miskolcon, mivel sok feleséget tart. Innen van a közmondás” — Pelkó, 206.). Híre ment, mint a miskolci vízözönnek (az 1878. nagy árvíz emléke él e szólásban is). Meglátták, mint a miskolciak Bu­dapestet (Erdélyi szól a hátteréről: „Híre futa- modott Miskolcon, hogy a diósgyőri tó kiöntött. A kofák megrémültek, szedték vették sátorfáju­kat a piacról, futkostak ide-oda, s csupa félelemből úgy felfogództak, hogy meg volt látni Budapes­tet” — Erdélyi, 58.). Fürgelékeny, mint a miskolci talyiga (az ügyesen mozgó, dolgozó emberre mond­ják). Sokan vannak, mint a miskolci Sámuel napi vásáron. Szimpla, mint a miskolci gordoványcsiz- ma. Híres, mint a miskolci Jézus-kútja (a népi hiedelem szerint bor folyt belőle). Ne menj Mis­kolcra, mert kikészítik a bűrödet (a Szinva part­ján egykor sok volt a cserzővarga). Miért nincs Miskolcnak kis Miskolca? Mert Avas a hegye. Ki­ment Miskolcra (arra mondják, akinek nincs pén­ze; vő. Mizser, MNy. LXVIII., 325.). Büdös, mint a miskolci Hindenburg-égő - (az 1920-as években árulták a miskolci boltokban: egy bokszos ska­tulyába zsiradékot tettek, s egy kis pléhcsőből ka­nóc állott ki). Kivetette, mint az öreg Tesky Mis­kolcon az adóíveket (valóiban kivetette, kidobta az ablakon át). Biztos, mint Miskolcon Kecske- méthy (az egész város jól ismerte a miskolci rend­őrbiztost, nagyevő és nagyivó híréiben állt). — Monok: Híresek, mint a monoki fecskék (kőmíve­sek, kőfaragók). Nem használ annak a monoki lyukasfa sem (babonából ide hozták a betegeket gyógyulni). Itt a monoki vénasszony (a Monok fe­lől jövő forgószélről mondják a legyesfoényeiek). Híres, mint a monoki fájdalmas búcsú (Monok is búcsújáró hely volt). — Olaszliszka: Átesik, mint a liszkai ember a talicskán (arra mondják, aki fe­leslegesen, nagyon akar valamit). Előrelát, mint a liszkai csodarabbi. — Onga: Elment Ongára gör­bét enni (vendégségbe ment; a vendégeket is gör­bével kínálták). Hitelvesztett, mint az ongai tej­fel (a megbízhatatlan emberre mondják. A háttér: az ongai asszonyok valamikor hamisították a tej­félt; a piacon le is tagadták lakóihelyüket). — Ónod: Fuccsra ment, mint az ónodi vakarcs. Az ónodi katonának átka van rajtunk (nem végeztek semmit). Restül hall, mint az ónodi ember (nem akarja meghallani, amit nem akar). — Nyíri: Olyan, mint a nyíri kanhuszár (egy nyíri ember a kanra ült rá). — Pányok: Menjék Pányokra em­berséget tanulni (a huncut emberre mondják). — Parasznya: Száraz igézetben van, mint a parasz- nyai asszony mostoha gyereke (arra mondják, aki sokat koplal, nagyon sovány). — Pere: Perét ka­pával ültették (nincsen egyenes utcája; a kertek is hol hosszában, hol keresztben futnak). Gyertek ide, perelek, itt a mi papunk (ez a mi emberünk. A perei búcsúsok mondták. A búcsúban több pap is szolgált). — Petrahó (ma: Bodroghalász): El­tört, mint a petrahai vásár (semmi se lett belőle). — Poszoba (ma Gömörszőllős): Közös, mint a po- szobai csizma. — Prügy: Híres, mint a prügyi (trügyi, tügyi) torma (vő. Móricz: Életem regé­nye: „Különösen becses volt a híres tügyi tor­ma”). — Pusztafalu: Höndörödik, mint a puszta­falusi menyecske sok szoknyája. — Putnok: Haj­lik, mint Putnok (az erősebb ember előtt meg kell hajolni, állhatatlan; vö. Sirisakak: Magyar Köz­mondások Könyve, 1891.: „Majd a török, majd a császári, majd a nemzeti hadak felé hajolt a vá­ros. Innen maradt fenn a közmondás”). A putnoki csuda verje meg (vö. Gárdonyi: A kürt). Neki is beütött a putnoki bakter kára (nem tud alud­ni; vö. a putnoki bakter nótájával: Ha nem al­szom, az én károm). — Radostyán: Radostyán a világ közepe. — Rátka: Híres, mint a rátkai do­hány. — Riese: Meghasadt a szíve, mint a ricsi kutyának. Ügy dobog a szíve, mint a ricsi kutyának (náíjesztettek, vö. a háttere Erdélyi 339.: „Riese, bodrogközi falu. Az ide való ku­tya szíve azért hasadt meg, mert el nem érhette a túrót, amint ki volt a rács közt a levegőre akasztva”). — Rozvágy: Mindenre ráér, mint a rozvágyi ember. — Sajószentpéter: Megrekedt, mint a szentpéteri ember a Pacsírban (a helység egy szűk utcájának a neve). — Súly: Kitesz egy sályi emberszámot (rendesen dolgozik). — Sárospatak: Patakon mindig fúj a szél vagy harangoznak. Hí­res, mint a pataki pipa. Elfuccsolódott, mint a pataki asszony perece (odalett). A magáét viszi, mint a pataki perecesasszony. Megilleti, mint a pataki bányászt a nagyobb véka (vö. Bakos, Ethn., 62:171). Debrecen a papok oskolája, Patak az országé. Híres, mint a pataki kálvinista búcsú (vö. Életképek, 1846. V. 337.: „A hegyalji köz­beszéd szerint a közvizsgálat olyan ünnepély, mely alkalmat ad arra, hogy az intézet falai közé némi élet, elevenség jöjjön”). Elvitte pénzünk a Patak (vö. Erdélyi, 322: „Sárospatak igen kedves vára volt a Rákóczia'knak, hová sok kincset hordanak, főleg Erdélyből. így eredt a közmondás”). Meg- siterizte, mint a pataki könyvkötő (elrontotta; a háttere Erdélyi: „Sárospataki könyvkötő, ki e szót; plilologia, át javította philosophiára. Innen: meg- siterizte, a. m. igazítással elrontotta”). Malus ho­mo Patakiensis (rossz pataki ember). — Sáta: Megnyerte, mint a sátai lány a tököt (vö. Nyr. 38:332., jól megkapta a magáét). Megtanulta, mint a sátai ember Pesten, hogy mi a vicc (a háttérül szolgáló adomáról Ethn. 23:103.). összekompromi- tálja, mint a sátai asszony a majolikát a Jamai- kával (a hátteréről: Ethn. 23:104.). A sátaiak olyan urak lettek, mint a skandalum (a háttérre: Ethn. 23:107.). — Sátoraljaújhely: Űjhelybe való. Űj- helybe kellene küldeni. Űjhelybe kell már menni vele (az új és hely szavak, s az Űjhely városnév 58

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom