Hevesi Szemle 11. (1983)
1983 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei nép szólásainak világa (II.)
hangzásbeli hasonlóságán alapuló szójátékra alkotott szólásformák). — Susa: Susáról még a meszes is visszafordul (csak Urajon át, Ózd felől lehet megközelíteni). Megfenyegette a vonatot, mint a susai bíró. — Szalaszend: Elment Szálára darát enni (bőven terem a kukorica; gyakran ették a kukoricadarát). — Szcmticska: Elment Szan- ticskára zabot hegyezni (a völgyben fekvő falucska termését elöntötte a víz — csak a kalászát tudták levágni). — Szendrő: Verekedős, mint a szendrői legény. — Szentsimon: Pénz nélkül van, mint a szentsimoniak. — Szerencs: Soha nem járt Szerencsen (a Szerencs helynév és a szerencse köznév hasonló hangzásán alapuló szójátékra épül a szólás; nem kedvez neki a szerencse). Híres, mint a százegyes szerencsi sárga (a csokoládégyár első terméke, külföldre is sok jutott belőle). A szerencsi csokoládégyárba olyan nehéz bejutni, mint a MÁV-hoz (hogy ez valóban szólásmondás volt e vidéken, arról az ötvenéves szerencsi csokoládégyár ju'blieumi emlékkönyve is tanúskodik). — Szikszó: Híre van, mint a szikszói csizmadiáknak. Híres, mint a szikszói lóvásár. Fellebbez, mint a szikszói kondás (arra mondják, akinek semmi se jó; a hátterére: Papp, 133.). — Szirma: Mutogat, mint a szirmaiak. Ne mutogass, nem vagy te szirmai (arra mondják, aki feleslegesen gesztikulál). — Szomolya: Szomolyai viselet: hosz- szú gatya, nagy ülep. — Szuhafő: Szeretik, mint a szuhafőiek a töklotyót (töklevest). — Takta- kenéz: Három Kenéz (a tutaj osok a hurokkanyarokkal körülvett falut háromszor is érintették). — Tállya: Megadta a módját, mint a tallyai luteránus pap a szüretnek (a termést elvitte a fagy, de azért csak kivonult nagy furmányos szekerekkel, kádakkal és vendégeivel a szüretre). — Tárd: Gyenge, mint a tárgyi harmat (kérdezték a tardi embert: Milyen Tardon az időjárás? A válasza: Tegnap volt egy kis harmat, de olyan, hogy a jószágot is kihozta az ólból. Gúnyos értelmű, éppen nem a gyengére mondják). Tardon ma is megy a Kossuth- bankó (a ,,kos.suthbanlkás’’ motívumot ma is használják). Ügy járt, mint a tardi asszony a naptárral (mivel olcsónak találta, hármat is vett belőle, mert jó lesz 3 esztendőre. Arra mondják, aki feleslegesen vesz valamit). Nem fér hozzá, mint a tardi gyerek a Jézuskához (a búcsúban). Okos, mint a tardi kos (farral megy a vályúnak). — Tardona: Tardonán a világnak nincsen szája (vö. Jókai: A tengerszemű hölgy, X. fejezet). Megyek Tardonára emberséget tanulni (a népi emlékezet Jókai bujdosásával is kapcsolatba hozza ezt a szólásformát). Éber, mint a tardonai miléző asszony (a miiére, a kenderszárító milegödrökre vigyázó asz- szonyok). Csára áll, mint a tardonai ember bajusza (akkor mondják, ha valakinek félrecsúszott megrakott szekere vagy boglyája). — Telkibánya: Felöltözött, mint a telkibányi ember (egy tarisznyát akaszt a nyakába, amelyben egy fanyelű bicska van, s ezzel megy a templomba). Messzi híres, mint a bányi aszaltszilva. Vékony, mint a bányai bíró nyaka (a szólás egy ráfogáson alapul; a bányaiak egy malomkövet vittek fel a hegyre azzal a szándékkal, hogy onnan legurítják, s ahol megáll, oda építik a malmot. A bírót beleültették, le is gurult, de a bíró feje leszakadt a nyakáról. Felesége a látványra így szólt: Úgyis olyan vékony volt szegénynek a nyaka). Telkibányi őszinteség (ökrös szekerével sárba ragadt telkibányai ember eleinte kérlelte ökreit, hogy húzzák ki a latyakból, de azt is hozzátette, ha nem, akkor végigver rajtuk az ostornyéllel. Vö. még: Ethn. 38:37.). — Teresztenye: Teresztenye a világ vége (az országút nem vezet tovább). Csehfilű, mint a] teresztenyi kecske (a kis fülű gyerekekre mondják). Kihasználódik, mint a teresztenyi pásztor bakkecskéje (csak a pásztornak volt birtokában). — Tiszakarád: Eltörődött, mint a karádi menyasz- szony. Elpilledt, mint a karádi menyasszony (arra mondják, aki tetteti a fáradtságot, hamar kimerül a munkától). Olyan, mint a karádi csirke (akkor mondják, ha valaminek a hitelességében kételkednek; a háttere: a karádiak bagolytojásókat keltettek ki a kotlóssal, s a kikelt bagolyfiókákat csirkeként árulták a piacon). — Tiszakeszi: Szereti, mint a keszi hal a vizet. Megfogta az átok, mint a tiszakeszi pusztatemplomot (beleesett a Rónanádasba. A szólás népmondai hátterére: Figyelő — Abafi, 1877. II. 300.). — Tiszaladány: Híres, mint a ladányi kalács (tepsiben árulják a vásárokon). — Tiszaluc: A luciak a Tiszától fáznak. (A fáznak ige kétértelmű: a luciak a Tiszáról fújó hideg széltől fáznak, s a Tisza partján szedett fát gyűjtik össze tüzelésre. Faizni, azaz fát szedni a Tisza árterületén levő holtágak nagy erdőségeibe mentek a valamikori luci emberek). — T iszapalkony a: Messzi híres, mint a palkonyai csontkovács. — Tokaj: Nem drágább az nyírvíz az tokaji szüretnél (Prágai A.: Feiedelmecnek Serkentőé Oraia, 1628.). Lyukas hordóba tölteni tokaji bort (Kis—Viczay: Selectiora Adagia, 1713.). Mérsékelve hasznos, szükség kívül káros még a jó tokaji bor is (Kis—Viczay, 171,3.). A legjobb ágens prókátor, a Tokaji Antal (Szirmay: Notitia, 1798.: A tokaji bor alkalmas eszköz volt politikai és peres ügyekben is jobb belátásra bírni azokat, akik antalkóban, ántalagban, átalagban kapták meg szolgálatukért a tokaji aszút. Antalkónak hívták a fél gönci hordónyi bödönyt, amelyben csak aszúbort tároltak.). Tokaji bort gyalázna beckói lőre (a silányabb a jobbat korholja). Nem is bor, ha nem tokaji (vö. Erdélyi: Magyar Közmondások Könyve, 1851.). Nem lehet mindenkinek Tokaj hegyén szőlője (akkor mondják, ha valaki arról panaszkodik, hogy rosszul megy a sora). Ez is tilón jár a tokaji pincébe mulatni (boszorkány). Ezen is sokat járnak sójért Tokajba (a sovány fekete macskára mondják. A hiedelem szerint a boszorkák fekete macskán járnak a tokaji hegyre gyűlésezni). Tokaj hegyi táncos (Szirmay azt írja, hogy a tokaji Kopasz-hegyen a nép hite szerint a boszorkányok szoktak összejönni, és az ördögökkel táncolni. Olykor vittek magukkal idős leányokat is, de velük még az ördögök se akartak táncölni. Szólássá is fogalmazódott ez a hiedelem: Negyvenéves lánnyal az ördög sem táncol — Szirmay: Notitia, 1798.). Híres, mint a tokaji üstökös aszú (az 1811-es évjáratra utal ez a szólás; 1811 a Nagy Cométa, a fényes üstökös éve volt). Híre ment, mint a tokaji nagy tűznek (a szólás hátte59