Hevesi Szemle 11. (1983)

1983 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Fekete István: Hadi tevékenység Heves megyében

Csak érdekességként érdemes megemlíteni, hogy ennél a repülő seregtestnél szolgált pilótaként Be- regovoj százados, a későbbi űrhajós is.

Friessner tábornok a tiszai átkelés nyomán kialakult helyzet alapján világosan látta, hogy a szovjet csapatoknak ezekben a térségekben történő előrenyomulása veszélyes helyzetet teremthet a Jászberény körzetében összpontosított német erők számára. Ezért Heves térségébe irányította a Pilis környékén harcoló 24. és az 1. (német) páncéloshadosztályokat. A szovjet csapatok előrenyomulásának megakadályozása érdekében Klee- mann tábornok, a IV. páncéloshadtest parancsnoka (aki ekkor Ludason települ) páncélos ellenlökések végrehajtására ad utasítást. November 7. és 11-e között súlyos harcok alakulnak ki a Heves és Dormánd vonaltól délkeletre, valamint Pély és Kömlő térségében, továbbá Tiszafüreddel szemközt, a Tisza túlsó partján.

November 11-re a frontvonal Besenyszög, Pély, Köimlő, Füzesabony, Mezőkövesd terepszakaszokon húzódik.

November 11-én megkezdődik a front főcsapásának végrehajtásában részt vevő szovjet egységek támadása. Plijev tábornok kozákjai november 13-án már Jászapáti térségéből tovább nyomulnak Heves és Jászárokszállás irányába. A délkeletről és délnyugatról támadó szovjet csapatok november 12-én Kömlőt, 13-án Pélyt, 14-én pedig Hevest szabadítják fel. Ezekben a napokban az 53. és 27. hadsereg katonái súlyos harcokat vívnak a makacsul védekező ellenséggel, a Füzesabony—Mezőkövesdtől délre eső területeken.

Pre'tte-Pico tábornok, a Hatvan—Gyöngyös irányába támadó szovjet erők előrenyomulásának fékezése érdekében jelenős német erőket von ösz- sze. A hatvani irány lezárására Kirahner tábornok rendelkezésére bocsátja a 23>., a 13. páncélos-, 4. SS Poli'tzei és a 18. SS páncélgránátos hadosztályokat, Kleemenn tábornok pedig a gyöngyösi irányban erősíti védelmét az 1. (német) és a 2. (magyar) páncélos-, 76. (német), valamint 25. (magyar) gyaloghadosztállyal Tarnaörs térségében, a Tárná folyó mentén pedig Bradel ezredes harccsoportja rendezkedik be védelemre.

November 14-én a szovjet főparancsnokság a kialakult helyzet alapján 200 harckocsival és 40 000 katonával erősíti meg a főcsapás irányába támadó csapatait. Malinovszkij marsall a rendelkezésére bocsátott erők és eszközök egy részét Plijev tábornokhoz irányítja. A megerősített lovas-gépesített csoport november 16-án, 80 harckocsi támogatásával, megkezdi támadását Jászárokszállás —Visznek térségéből Gyöngyös irányába. Rövid, de igen súlyos küzdelmek alakulnak ki Vámos- györik, Adács, Khrácsond térségében. Másnap késő délután Plijev tábornok kozákjai már Gyöngyös város peremén harcolnak. Este és az azt követő napon utcai harcokban kiverik az ellenséget a városiból és felszabadítják a Mátra kapuját — Gyöngyöst. A lovas-gépesített csoport a városban folytatott harcok befejeztével tovább támad észak, északnyugati irányban. Itt azonban, Gyöngyös- solymos, Nagyréde, Eoséd körzetében, az ellenség igen szívós ellenállásba ütközik. A Mátra hegyes

vidékén folytatott harcok hevességét jól érzékelteti az a körülmény, hogy Plijev tábornok katonái 9 nap alatt csupán 30 kilométert tudtak előrenyomulni. Ezeknek a szovjet harcosoknak szó szerint minden hegycsúcsért, minden településért, útért, átjáróért, házért súlyos harcokat kellett vívniuk.

1944. november 15-én, a 7. gárdahadsereg a hatvani irányban Jászágónál eléri Heves megye határát. Hatvan környékén a 23. páncélos-, a 4. és 18. páncélgránátos, valamint a 46. és 357. gya- logoshadosztályo’k részvételével, a németek szívós, elkeseredett ellenállást tanúsítanák. November 17-én és 18-án a szovjet csapatok a város közvetlen közelébe érnek. Ekkor Sumilov tábornok rendelkezésére bocsátják a 4. ukrán front állományából a 30. lövészhadtestet. A szükséges manőverek végrehajtása után a szovjet csapatok november 25-én megkezdik támadásukat és még azon a napon Szviridov altábornagy, Zsdanov és Alehin vezérőrnagy katonái felszabadítják Hatvan városát. November 25-re Plijev tábornak katonái elérik a Szurdokpüspöki—Rózsaszentmárton—Lőrinci vonalat. Itt a központi elképzeléseknek megfelelően leváltásra kerülnek, helyüket a Kruze vezérőrnagy vezetése alatt álló 24. gárdla lövészhadtest foglalja el.

November 25-ig Managarov és Trofimenko tábornokok katonái a Mátrafüred—Sírok—Egerszó- lát—Andornaktálya—Novaj térségéig jutottak el. Ez a két hadsereg feladatul kapta, hogy támadjon tovább és foglalja el Eger városát.

1944. november 29-én a 27. hadsereg 35. lövész- hadtestének Jeremin ezredes vezetése alatt álló 3. gárda légidesszant hadosztálya a város délikeleti peremén áttöri az ellenség védelmét, majd elfoglalva a vasútállomást, lendületesen tör előre a város központja felé. Még ugyanezen a napon az 53. hadsereg 57. lövészhadtestének 110. gárda lövészhadosztálya, Ogorodov vezérőrnagy parancsnoksága alatt, délnyugatról töri át az ellenség védelmét. Ezzel a két hadosztály 1944. november 30-ra felszabadítja a megyeszékhelyt, Egert.

Ezzel az eseménnyel zárható a Heves megye felszabadításáért folytatott harcok első szakasza. Huszonegy napos, súlyos, kemény harcok árán, a szovjet hadsereg felszabadította a megye jelentős részét, súlyos veszteségeket okozva az ellenségnek.

Harcok a Karolina védelmi állás felszámolásáért, Heves megye teljes felszabadítása (1944. november 30.—december 24.)

Az eddig folytatott harci tevékenységek tapasztalataiból levont következtetések alapján indult meg a támadás további folytatására irányuló tervek kidolgozása. Az újabb hadműveletek kidolgozása során már hatékonyabban alapozhattak Tol- ibuhin marsall 3. és Petrov hadseregtábornok 4. ukrán frontjának tevékenységére is. A három front tevékenységének összehangolásával a főhadiszállás továbbra is Tyimosenko marsallt bízta meg.

Malinovszkij marsall, a főhadiszállás direktívája alapján határozta meg a front feladatát. E sze52