Hevesi Szemle 11. (1983)

1983 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Fekete István: Hadi tevékenység Heves megyében

Csak érdekességként érdemes megemlíteni, hogy ennél a repülő seregtestnél szolgált pilótaként Be- regovoj százados, a későbbi űrhajós is. Friessner tábornok a tiszai átkelés nyomán ki­alakult helyzet alapján világosan látta, hogy a szovjet csapatoknak ezekben a térségekben tör­ténő előrenyomulása veszélyes helyzetet teremt­het a Jászberény körzetében összpontosított német erők számára. Ezért Heves térségébe irányította a Pilis környékén harcoló 24. és az 1. (német) páncéloshadosztályokat. A szovjet csapatok előre­nyomulásának megakadályozása érdekében Klee- mann tábornok, a IV. páncéloshadtest parancs­noka (aki ekkor Ludason települ) páncélos ellen­lökések végrehajtására ad utasítást. November 7. és 11-e között súlyos harcok alakulnak ki a He­ves és Dormánd vonaltól délkeletre, valamint Pély és Kömlő térségében, továbbá Tiszafüreddel szem­közt, a Tisza túlsó partján. November 11-re a frontvonal Besenyszög, Pély, Köimlő, Füzesabony, Mezőkövesd terepszakaszo­kon húzódik. November 11-én megkezdődik a front főcsa­pásának végrehajtásában részt vevő szovjet egy­ségek támadása. Plijev tábornok kozákjai novem­ber 13-án már Jászapáti térségéből tovább nyo­mulnak Heves és Jászárokszállás irányába. A dél­keletről és délnyugatról támadó szovjet csapatok november 12-én Kömlőt, 13-án Pélyt, 14-én pe­dig Hevest szabadítják fel. Ezekben a napokban az 53. és 27. hadsereg katonái súlyos harcokat vívnak a makacsul védekező ellenséggel, a Füzes­abony—Mezőkövesdtől délre eső területeken. Pre'tte-Pico tábornok, a Hatvan—Gyöngyös irányába támadó szovjet erők előrenyomulásának fékezése érdekében jelenős német erőket von ösz- sze. A hatvani irány lezárására Kirahner tábornok rendelkezésére bocsátja a 23>., a 13. páncélos-, 4. SS Poli'tzei és a 18. SS páncélgránátos hadosztá­lyokat, Kleemenn tábornok pedig a gyöngyösi irányban erősíti védelmét az 1. (német) és a 2. (magyar) páncélos-, 76. (német), valamint 25. (ma­gyar) gyaloghadosztállyal Tarnaörs térségében, a Tárná folyó mentén pedig Bradel ezredes harc­csoportja rendezkedik be védelemre. November 14-én a szovjet főparancsnokság a kialakult helyzet alapján 200 harckocsival és 40 000 katonával erősíti meg a főcsapás irányába táma­dó csapatait. Malinovszkij marsall a rendelkezé­sére bocsátott erők és eszközök egy részét Plijev tábornokhoz irányítja. A megerősített lovas-gé­pesített csoport november 16-án, 80 harckocsi tá­mogatásával, megkezdi támadását Jászárokszállás —Visznek térségéből Gyöngyös irányába. Rövid, de igen súlyos küzdelmek alakulnak ki Vámos- györik, Adács, Khrácsond térségében. Másnap késő délután Plijev tábornok kozákjai már Gyöngyös város peremén harcolnak. Este és az azt követő napon utcai harcokban kiverik az ellenséget a városiból és felszabadítják a Mátra kapuját — Gyöngyöst. A lovas-gépesített csoport a városban folytatott harcok befejeztével tovább támad észak, északnyugati irányban. Itt azonban, Gyöngyös- solymos, Nagyréde, Eoséd körzetében, az ellenség igen szívós ellenállásba ütközik. A Mátra hegyes vidékén folytatott harcok hevességét jól érzékel­teti az a körülmény, hogy Plijev tábornok ka­tonái 9 nap alatt csupán 30 kilométert tudtak előrenyomulni. Ezeknek a szovjet harcosoknak szó szerint minden hegycsúcsért, minden telepü­lésért, útért, átjáróért, házért súlyos harcokat kel­lett vívniuk. 1944. november 15-én, a 7. gárdahadsereg a hatvani irányban Jászágónál eléri Heves megye határát. Hatvan környékén a 23. páncélos-, a 4. és 18. páncélgránátos, valamint a 46. és 357. gya- logoshadosztályo’k részvételével, a németek szívós, elkeseredett ellenállást tanúsítanák. November 17-én és 18-án a szovjet csapatok a város köz­vetlen közelébe érnek. Ekkor Sumilov tábornok rendelkezésére bocsátják a 4. ukrán front állomá­nyából a 30. lövészhadtestet. A szükséges manő­verek végrehajtása után a szovjet csapatok no­vember 25-én megkezdik támadásukat és még azon a napon Szviridov altábornagy, Zsdanov és Ale­hin vezérőrnagy katonái felszabadítják Hatvan városát. November 25-re Plijev tábornak katonái elérik a Szurdokpüspöki—Rózsaszentmárton—Lő­rinci vonalat. Itt a központi elképzeléseknek meg­felelően leváltásra kerülnek, helyüket a Kruze vezérőrnagy vezetése alatt álló 24. gárdla lövész­hadtest foglalja el. November 25-ig Managarov és Trofimenko tá­bornokok katonái a Mátrafüred—Sírok—Egerszó- lát—Andornaktálya—Novaj térségéig jutottak el. Ez a két hadsereg feladatul kapta, hogy támad­jon tovább és foglalja el Eger városát. 1944. november 29-én a 27. hadsereg 35. lövész- hadtestének Jeremin ezredes vezetése alatt álló 3. gárda légidesszant hadosztálya a város délikeleti peremén áttöri az ellenség védelmét, majd elfog­lalva a vasútállomást, lendületesen tör előre a város központja felé. Még ugyanezen a napon az 53. hadsereg 57. lövészhadtestének 110. gárda lö­vészhadosztálya, Ogorodov vezérőrnagy parancs­noksága alatt, délnyugatról töri át az ellenség védelmét. Ezzel a két hadosztály 1944. november 30-ra felszabadítja a megyeszékhelyt, Egert. Ezzel az eseménnyel zárható a Heves megye felszabadításáért folytatott harcok első szakasza. Huszonegy napos, súlyos, kemény harcok árán, a szovjet hadsereg felszabadította a megye jelen­tős részét, súlyos veszteségeket okozva az ellen­ségnek. Harcok a Karolina védelmi állás felszámolásáért, Heves megye teljes felszabadítása (1944. november 30.—december 24.) Az eddig folytatott harci tevékenységek tapasz­talataiból levont következtetések alapján indult meg a támadás további folytatására irányuló ter­vek kidolgozása. Az újabb hadműveletek kidolgo­zása során már hatékonyabban alapozhattak Tol- ibuhin marsall 3. és Petrov hadseregtábornok 4. ukrán frontjának tevékenységére is. A három front tevékenységének összehangolásával a főha­diszállás továbbra is Tyimosenko marsallt bíz­ta meg. Malinovszkij marsall, a főhadiszállás direktívá­ja alapján határozta meg a front feladatát. E sze­52

Next

/
Oldalképek
Tartalom