Hevesi Szemle 11. (1983)

1983 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Fekete István: Hadi tevékenység Heves megyében

TUDOMÁNYOS MŰHELY Hadi tevékenységek Heves megyében (1944-ben) Hazánk felszabadításának eseményeit a történé­szek három nagy szakaszra szokták felosztani: — az első szakaszba: az orodeai, észaik-erdélyi és kárpáti ellenséges csoportosulás szétzúzását, valamint Magyarország keleti és északkele­ti területeinek felszabadítását sorolják be. Ezek az események 1944. Október 6-tól ok­tóber 28-ig terjedő időszakot ölelik fel; — a második szakaszba: az ellenség budapesti csoportosításának bekerítését és megsemmi­sítését, Budapest felszabadítását, Magyaror­szágnak a németek oldalán folytatott hábo­rúból történő kiléptetését, azaz az 1944. ok­tóber 29-től 1945. február 13-ig terjedő idő­szak eseményei tartoznak; — hazánk felszabadításának harmadik szakasza pedig: a német csapatok ellentámadásának a Balaton környékén történő visszaverése és az ország teljes felszabadításának eseményeit, azaz az 1945. február 17-től április 4-ig ter­jedő időszakot foglalja magába. A Heves megye felszabadításáért folyó harcok 1944. november 9-ével kezdődtek és 1944. decem­ber 24-én fejeződtek be. Ezért ezek az események hazánk felszabadításának második szakaszára es­tek. Az egyes események jellege, időrendisége alap­ján, a megye területén folytatott hadművelete­ket rendszerezni akarnánk, akkor azokat két na­gyobb szakaszra oszthatnánk, úgy mint: 1. A megyének a Tiszától a Mátra és a Bükk hegység lábáig terjedő területének a felszabadí­tása, 1944. nov. 9.—nov. 30. 2. Harcok a Karolina védelmi állás felszámolásá­ért, a megye teljes területének a felszabadítá­sa. 1944. dec. 1-től 24-ig. A megyének a Tiszától a Mátra és a Bükk hegy­ségek lábáig terjedő területének felszabadítása; 1944. nov ember 9.—november 30.-ig A szovjet csapatok a megye felszabadításáért folyó harcok kezdetére már 34 (kemény csaták­ban, súlyos küzdelmekben telt) nappalt és éjsza­kát tudtak maguk mögött. November elejéig a szovjet hadsereg felszabadí­totta a Tiszántúlt, a Duna—Tisza közének jelen­tős részét, miközben súlyos veszteségeket okozott az ellenségnek. Azonban, figyelembe véve Ma­gyarország politikai és katonaföldrajzi helyzetét — az ellenség még mindig jelentős erők mozgó­sítására volt képes pozíciói megtartása érdeké­ben. Hans Friessner vezérezredes, a „Dél” had­seregcsoport parancsnoka, ezekben a napokban is 45 hadosztály és dandár fölött rendelkezett. A Heves megye felszabadítására irányuló had­műveletek megkezdése előtt a szovjet erők cso­portosítása a következő volt. A megye délnyugati határa mentén, Zagyvarékas—Besenyszög térségé­ből kiindulva, Jászapáti—Gyöngyös irányba Pli- jev tábornok, tőlük jobbra az 53. hadsereg bal­szárnyán a 49. lövészlhadtest, Tyerentyev vezér­őrnagy vezetésével, középen a Kruze vezérőrnagy parancsnoksága alatt álló 24. gárda, jobbszárnyon pedig Osztasenko vezérőrnagy 57. lövészhadteste készült fel a támadásra. A megye délkeleti hatá­ra mentén pedig a 27. hadsereg Gorjacsev altá­bornagy vezetése alatt álló 35. gárda lövészhad­teste kapott feladatot. A támadó szovjet csapatokkal szemben a két fontos tevékenységi iránynak (Hatvan—Gyöngyös, illetve Eger—Miskolc) megfelelően: Fretter Pico tábornok 8 (német) hadserege rendezkedett be védelemre. A megye területén folyó harcokban Krichner tábornok LVII. és Kleemann tábornok IV. páncéloshadtestei, majd később a befejező sza­kaszban a XXIX. hadtest is aktívan részt vett. Miközben az október végén, november első nap­jaiban Szolnok térségében a Tiszán átkelt szov­jet erők felkészültek a front főcsapásának végre­hajtására, az 53. és 27. hadseregek parancsnok­ságán lázas ütemben folyt a Tiszán történő erő­szakos átkelés előkészítése, amelyet Polgár és Ti­szafüred közötti Tisza-szakaszon terveztek végre­hajtani. A folyó túlsó partján a IX. (magyar) hadtest volt védelemiben a 27. könnyűhadosztályával és a 9. határvadász dandárjával. A hadtest jobb szom­szédja a 3. (magyar) hegyi hadosztály, bal szom­szédai pedig a 25. (magyar) és a 76. (német) gya­loghadosztályok voltak. Az 53. és a 27. (szovjet) hadseregek november 5-re felkészültek az átkelés végrehajtására. Más­nap megkezdődött a harc és november 7-re az 53. hadsereg 80 km-es szélességben és 8—17 km-es mélységben áttörte a IX. (magyar) hadtest vé­delmét. A földön harcoló katonákat a levegőbői Kamanyin vezérőrnagy 5. csatarepülő-diadtestének pilótái támogatták, több mint 500 harci repülés bevetés végrehajtásával. 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom