Hevesi Szemle 11. (1983)
1983 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Sereg József: 350 éves a gyöngyösi gimnázium
a felvilágosult magyar értelmiség szellemének kisugárzását is, hisz éppen a francia forradalom időszakában volt zárva veszedelmes nézetek miatt a gyöngyösi gimnázium kapuja. Az I. Ferenczi abszolutizmus idején a szélsőséges maradiság szelleméből fakadó intézkedések folytán, a gimnáziumi tanárokat meg kellett rostálni. A káros hatást eredményező könyveket távol kellett tartani a magyar olvasóktól. A parasztság boldogulásához felesleges az írás és olvasás. A könyvekből, újságokból ki kellett irtani minden külföldi eseményről szóló közlést. A város népe ebben az időszakban is hajlandó volt arra, hogy gimnáziuma az iskolasorvasztó politika idején nem hogy megszűnjön, hanem még további két osztállyal bővülve, 6 osztályos nagy gimnáziummá növekedjen. A XIX. század első harmada a gimnázium életében is a nagyok korszakát jelenti. Hihetetlen mértékben megnőtt a tanulók száma, az 1794. évi 173-ról háromszorosára. Ezekben az években tanulnak a gimnáziumban a reformkor és a szabadságharc kimagasló egyéniségei, a kisnemes, Szűcsiből származó Bajza József és a gyöngyösi kisiparos fia, Bugát Pál, a magyar tudományos irodalom nagy egyénisége, valamint Török Ignác, aradi vértanú tábornok és a Vackot testvérek. A nagy nemzedék sorát Bugát Pál nyitotta meg. Az egyszerű gyöngyösi szabómester fia 1803—1807 között volt az ősi iskola tanulója. A Magyar Természettudományi Társulat megalapítója, a neves magyar természettudós a szabadságharc főorvosa, a magyar természettudományos szaknyelv megteremtője vált belőle. — Töretlen hittel és erővel képviselte a szabadságharcban a népi-nemzeti függetlenséget és a szellemi felemelkedés gondolatát, s maga is cselekedett, a szabadság- harc utáni nyomorúságos években szegény sorsú, tehetséges diákokat taníttatott. Soha el nem múló érdemeket szerzett városának, népének. A magyar természettudományos nyelv nélküle hiányos lenne. Reá vonatkozik talán legjobban az, amit ő küzdőtársairól 1848-ban mondott: „Legnehezebb a máglyát megrakni, könnyebb azt meggyújtani, de legkönnyebb és legkényelemesebb is nála melegedni”. Bugát emléktáblája a gimnáziumi épület előcsarnokában található. 1968. október 5-én, a szabadságharc 120. évfordulójának évében állított a gimnázium elméktáb- lát másik neves diákjának, Török Ignác aradi vértanú tábornoknak. Török Ignác két esztendőn keresztül tanult a nagytemplom mögötti, legrégebbi épületbe, 1809 és 1811 között, mint a gimnázium V. és VI. osztályának növendéke. Középiskolai tanulmányait Gyöngyösön fejezte be, majd 1811- ben a bécsi császári-királyi mérnöki-katonai akadémiára került. A hadmérnöki kart kitűnő eredménnyel és hadnagyi ranggal végezte. Előbb az osztrák hadsereg mérnöktisztje. 43 éves korától, 1838-tól pedig a magyar nemesi testőrség mérnöktanára lett, és 18 éven keresztül az ideiglenes és tartós erődítések tantárgyat tanította. Kiemelkedő növendékei voltak Klapka György és Görgey Artúr. 1846-tól újra hadmérnöki gyakorlati munkára küldték. Lembergben, Zágrábban és Komáromban szolgált. 1849. január 10-én, a vár forradalmi érzelmű legénysége és tiszti kara megválasztotta Komárom vára kapitányának. Ezt a forradalmi döntést Kossuth kormánya is helyben hagyta és Török Ignácot 1849. január 28-án tábornokká nevezte ki. Januárban, februárban és márciusban töltötte be ezt a nagyon fontos pozíciót, s ezalatt mint az erődítések építésének kiváló szakembere, Komárom várát korszerű katonai bázissá, erőddé építette ki. Utóda Lenkey János lett. Később, a világosi katasztrófa után, 1849. október 4-ig, ez a vár volt az egyetlen pont, amely nem hódolt meg, illetve meghódolása feltételeként sok hazafinak politikai mentelmi jogot biztosított. 1849 tavaszán, Buda osztrák kézből való visszafoglalásakor, a kormány az osztrák sáncok lebontásával bízta meg, majd később, amikor a helyzet válságosra fordult, Kossuth személyesen Szeged mellé helyezte, hogy megépítse a szabadságharc ellenállási és újratámadási erődjét, a szegedi sáncokat. A hadihelyzet azonban úgy alakult, hogy a nagyszerűen kiépített erődvonalat már nem vehették igénybe. A világosi katasztrófa után, augusztus 12-én esett fogságba tábornofctársaival, Aradon, szeptember 21. és 26. között folyt le a vérbíróság pere, és 1849. október 6-án, Latour meggyilkolásának évfordulóján, reggeli 6 órakor halt mártírhalált 12 társával együtt. Jellemében ugyanilyen tökéletes a szabadság- harc másik nagynevű szereplője, a magyar irodalmi kritika megteremtője, Bajza József író és kritikus is, aki a gyöngyösi gimnáziumban 5 évig, 1812—47 között tanult. „Az irodalom örök respublika, s benne önkény hatalmat nem gyakorolhat” — vallotta a költő akkor is, amikor a feudális önkény, gőg és hatalom képviselőivel került szembe bírálatai eredményeképpen. A Nemzeti Színház igazgatója, Kossuth Hírlapjának szerkesztője, Vörösmarty Mihály kedves barátja. — Nem szándékozunk most Bajza költői nagyságát méltatni és értékelni, inkább kiemelkedő az a nagyszerű jellembeli acélos hajthatat- lanság, amellyel mind ő, mind a gimnázium más, jeles nagyjai — a már említettek. 37 A gimnázium régi épülete <a Lenin téren
