Hevesi Szemle 11. (1983)

1983 / 3. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Koncsos Ferenc: Családi kapcsolatok - nemi szerepváltozások

gének csökkenése a családi kohézió csökkenését eredményezte. A család gazdasági funkciója ennek ellenére ma is lényeges, ezt bizonyítja, hogy a pár- választásban, a családtervezésben és gyermekek taníttatásában is gyakran elsődlegesen anyagi megfontolások játszanak szerepet.

A családtagok a termelőmunkát a családon kívül végzik, s mivel a család gazdaságiegység-jel- lege megszűnt, a patriarchális nagycsalád maradványai is eltűntek, általánossá vált a nukleáris család. Ma már az egy lakásban élő három generáció sem tekinthető eredeti értelemben vett nagycsaládnak.

A család nevelő funkciójában is jelentős változások következtek be. A nők általános munkábaál- lása következtében kevesebb időt lehet a családban nevelésre fordítani. A nevelő- és oktatási intézmények szerepe megnövekedett. A családi nevelésnek ennek ellenére döntő jelentősége van a társadalmi elvárásrendszer közvetítésében és a nemi identitástudat kialakításában. A családi nevelés alárendelődése az intézményes nevelés elvárásainak. Akadályozhatja a családi nevelés demokratizmusának kibontakozását, mert az oktatási intézmények és családok kapcsolata arra korlátozódik, hogy a szülőknek előírják mit tiltsanak és mit szorgalmazzanak gyermekük magatartásában. Ez erősíti a családi nevelésben a tekintélyelvűség továbbélését, olyan nevelési módszerek alkalmazását, ami az autonóm személyiség kialakulásának lehetőségét nagymértékben csökkenti. Demokratikus nevelési rendszerünkben is ma még indokolatlanul sok a formális és autoritativ elem.

A mai családokban csökkent az alá-, fölérendeltségi viszonyok szerepe, s a hagyományos nemi szerepelvárások sem érvényesülhetnek. Átalakulóban vannak a családok egymáshoz való viszonyai is, valamint a rokoni kapcsolatok. A rokoni kapcsolatok ápolásának hagyományait ma már nem követjük, amihez nagyban hozzájárult a szolgáltatások színvonalának emelkedése is, miáltal a családnak kevesebb alkalommal van szüksége rokoni segítségre.

A család státuskijelölő funkciójában is találunk változásokat, bár itt még mély nyomai vannak a tradícióknak. A család státusát még ma is nagyrészt az apa státusa határozza meg, s a felfogás változását társadalmi preferenciák is akadályozzák. A közvélemény értékítéletében még ma is nagy értéknek számít a nők esetében a -né tolda- lékos névviselés, feleségnek lenni ma is státust jelent, ezért válás után az elvált feleségek jelentős része megtartja volt férje nevét (jog szerint a név viselésére jogosult). így a jog is akadályozza bizonyos fokig a szemlélet változását.

Ma a családban egyre inkább előtérbe kerülnek a család intim közösség jellegét erősítő, pszichikai egyensúlyt biztosító, közösségi jelleget erősítő humánus funkciók.

Erkölcsi normaként megfogalmazva a családban végbemenő változások főbb követelményeit és tendenciáit az alábbiakban foglalhatjuk össze:

— A szocialista család a szabad párválasztás eredményeként létrejött monogám házasságon alapszik, ahol a családtagok viszonyában az egyenlőség és az egymásért való kölcsönös felelősségnek kell érvényesülnie, s a család ne a társadalomtól elzárt közösséget alkosson, hanem egyre nyitottabbá váljék, s harmonikusan illeszkedjen a társadalmi viszonyok rendszerébe.

— A családtagok viszonyában az autoritás helyét demokratikus légkörnek kell felváltania. A demokratikus légkör lehetővé teszi a nemek kapcsolatában az egyenrangúságot, házastársak őszinte érzelmi kapcsolatát, barátságát, a nemek és generációk kapcsolatában az emberi ösztönreakciók további humanizálódását és a természeti egyenlőtlenségekből fakadó korlátok visszaszorítását.

—A család gazdálkodásában a hagyományos munkamegosztási rendszert a családi munkák elosztásának kell felváltania, ahol a háztartási tevékenységi körök nem kötődnek hagyományosan nemi szerepekhez. Ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a háztartási munkákat a családtagoknak egyenlő arányban kell végezniük.

— Biztosítani kell, hogy a család a mindennapi élet jelentős szervezési központja legyen, olyan bázis, amely lehetővé teszi a társadalmilag preferált értékek hagyományozását, ahol a nemek és generációk kapcsolata elősegíti a családtagok pszichikai és morális karakterének megszilárdulását.

A családnak biztosítania kell az individualitás kibontakoztatásának lehetőségét és érvényesülését, lehetőséget sokoldalú emberi kapcsolatok kialakítására; az emberi kapcsolatok megválasztásának szabadságát.

— Csökkenteni kell a családbomlást okozó konfliktusok körét, s szükség esetén a családbomlás utáni konfliktusok konstruktív megoldását jogi szabályozás helyett az emberi értékek kölcsönös figyelembevételével kell elősegíteni.

E követelmények érvényesülése lehetővé teszi a mai családokban megtalálható ellentmondások megoldódását, s a harmonikusabb családi együttélést.

III.

A szocialista társadalomban a család alapja a jogilag és ezzel együtt erkölcsileg szentesített monogám házasság, amely szabad választás alapján létrejövő közösség, ahol az anyagi megfontolások lényeges, de nem egyedül döntő szerepet játszanak. A mai házasságkötésekre elsősorban az érzelmi megalapozottság jellemző. A házasság az emberi kapcsolatok olyan sajátos formája, melynek alapja biológiai ösztön. A házasságban az egyenlőtlenek egyenlőségén alapuló kapcsolatot kell megvalósítani, ami a nemek kapcsolatában főképpen szellemi, jogi, erkölcsi és szexuális egyenlőséget jelent.

A nemek egyenlőségének jogi vonatkozásai ma érvényesülnek, bár a jogi szabályozás eredményeképpen a nemek kapcsolatában pozitív és negatív tendenciák egyaránt érvényesülnek.

A pozitív tendenciák között elsőként kell említeni, hogy a házassági kapcsolatokban egyre fontosabb szerepet játszik a szerelem. Mai értelmezése nagyrészt túljutott a romantikus szerelemfel39