Hevesi Szemle 11. (1983)

1983 / 2. szám - JELENÜNK - Gelsey Sándor: Az ifjúság helyzete statisztikus szemmel

A 15—29 éves népesség megoszlása szerint korcsoportok Korcsoport 1970 1980 15—19 éves 36,6 27,8 20—24 éves 31,2 34,7 25—29 éves 32,2 37,5 ÖSSZESEN: 100,0 100,0 Az ifjúság területi megoszlására jellemző, hogy arányuk a városokban és a nagyobb, illet­ve vonzással bíró községekben a megye átlagánál magasabb: a városokban csaknem 24%, a közsé­gekben nem éri el a 20%-ot. A népességvándorlás ugyanis a nagyobb települések — fő­leg a városok — felé irányul. A kisebb lélekszámú közsé­gek népességcsökkenése és a nagyobbak növekedése mel­lett változott a lakosság korösszetétele is, mert a lakóhe­lyüket változtatók többsége fiatal. így azokon a települé­seken, ahonnan nagy az elvándorlás, a fiatalok aránya is csökken, míg a munkaerőt vonzó centrumokban növekszik. 1980-ban pl. Erdőkövesd, Egerfarmos, Üjlőrincfalva, Sarud, Tarnabod, Zaránk és Vécs kézségekben volt a legalacso­nyabb (15% alatti) a fiatalok aránya. Ezek többségénél 10 év alatt jelentős volt a vándorlási veszteség, míg máshol a természetes fogyás okozta a torz korösszetételt. A növek­vő népességszámú községekben ugyanakkor a városokhoz hasonló a változás, de kisebb mértékű (Bélapátfalva, Eger- bakta, Tenk, Boldog stb.). A városi népesség korösszetételét a fiatalok ja­vára módosítja a kollégiumokban lakó tanulók száma is (főként a megyeszékhelyen). A „legfia­talabb” községek nagy része a városok agglomerá- lódó térségeiben fekszik. A városba telepedés ne­hézségei miatt a távoli községekből szívesen köl­töznek a közeli falvakba, így könnyebb a fészek­rakás, a város pedig a közelben kínál jobb mun­ka-, vásárlási, szórakozási stb. lehetőségeket. Eger környékén például Noszvajon, Egerbaktán, Eger- szóláton, Kerecsenden, Andornaktályán jóval ma­gasabb a fiatalok száma, mint a községekben átla­gosan. Ezenkívül 20%-nál magasabb az ifjúság há­nyada Hevesen és még néhány nagyközségben (Bélapátfalva, Pétervására, Verpelét, Lőrinci) is. A 15—29 évesek családi állapota az or­szágoshoz hasonlóan alakult, mind a férfiak, mind a nők körében emelkedett nemcsak a házasok, ha­nem az elváltak aránya is. Az elmúlt évtizedben ugyanis fiatalabb korban kötöttek házasságot, mint ezt megelőzően, 1980-ban az e korcsoport­ba tartozók több mint fele házas volt. A házasok aránya továbbra is a nőknél magasabb, de növe­kedése a férfiaknál volt gyorsabb. A korai házas­ságkötés kedvezőtlen hatása a válások növekvő számában jelentkezik. Ügy tűnik, ezen a téren még sok a tennivaló. A 15—29 éves népesség megoszlása családi állapot szerint (százalék) Férfi Nő összesen Családi állapot 1970 1980 1970 1980 1970 1980 Nőtlen, hajadon 63,0 56,3 39,6 23,3 51,3 44,9 Házas 26,2 42,2 58,4 63,7 47,3 53,0 Özvegy 0,0 0,0 0,3 0,3 0,2 0,1 Elvált 0,8 1,4 1,7 2,7 1,2 2,0 Összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Az utóbbi öt év adatai szerint a válási gyakori­ság a nőknél 20—29, a férfiaknál 30—39 éves kor­ban a legnagyobb. Főként emiatt a fiatalok kö­zül magasabb az elvált nők aránya, mint a fér­fiaké. A hetvenes évek elején egy fiatal nő átlagosan több gyermeknek adott életet, mint korábban, vagy mint 1976—1980 között. A termékenység is összefügg a már említett két okkal: a népesedés- politikai határozattal, illetve a szülőképes korú nők számának emelkedésével. 1980. év elején száz 15—29 éves korú nőre átlagosan 88 élveszületett gyermek jutott, 1970. évben 66. A fiatal házas nőknek — főleg a 25 éven aluliaknak — átlago­san több gyermekük volt, mint tíz évvel koráb­ban. A tapasztalatok szerint azonban a mai fiata­lok sem terveznek több gyermeket, a növekedés inkább csak az előbbre hozott szülésekből adódott. A népesedéspolitikai intézkedésekkel nem sikerült érdemi változást elérni a harmadik, illetve a to­vábbi gyermek vállalásában. A 15—29 éves házas nők terében 1970-hez képest 22-ről közel 35%-ra nőtt a kétgyermekesek aránya (hasonló mértékben emelkedett a 3 és többgyermekeseké is), de tovább­ra is az egygyermekesek vannak a legtöbben. A 15—29 éves nők száma gyermekeik száma szerint, 1980 A gyermekek Házas Elvált özvegy Hajadon Össze- száma sen 0 4 416 250 9 11 833 16 308 1 9 361 525 35 279 10 200 2 8 047 166 37 60 8 310 3 1 165 31 6 22 1 224 4 236 8 2 8 254 5 és több 118 3 — 6 127 összesen: 23 343 983 89 12 208 36 623 Az elmúlt évtized sok tekintetben kedvezően be­folyásolta életkörülményeinket, az életszínvonal gyorsan emelkedett. Megyénkben tíz év alatt négy és félszeresére nőtt a személygépkocsi-állomány, háztartási gépekből — a „legyen, ne legyen” vitá­ját lezárva — megközelítőleg teljes az ellátottság. Napjainkra a hűtőgép, mosógép, porszívó, rádió, televízió szinte minden család életének nélkülöz­hetetlen részévé vált. Az élet minősége azonban más oldalon is javult: nemcsak az emberi körülmé­nyek, hanem maga az ember is változott. Az is­kolázási lehetőségek bővülése, a tanulási kedv nö­vekedése és a jobban képzett munkaerő iránti fo­kozott társadalmi igény a népesség — főleg a fia­talok — magasabb szintű iskolázottságát eredményezte. A 15—29 évesek megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint, 1980 ___________________________________(százalék) B efejezett Befej e-Befeje­.,, , .. . . , .. , . . , ,, zett zetlen „ , általános kozepfo- kozépis- felso­Megnevezés iskola 8 kú szak- kola fokú ----------------------­o sztálya munkás- taninté­képző és zet iskolák együtt szakiskola Férfiak 17,5 41,4 17,9 4,0 80,8 19,2 Nők 29,0 17,4 26,9 5,4 78,7 21,3 EGYÜTT 23,2 29,5 22,3 4,7 79,7 20,3 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom