Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Sugár István: Eger városfalai és kapui
ban kiderítette, hogy „az uralkodó az omladozó városfalak lerontását még az előző püspöknek (Bar- kóczy Ferencről van szó) megengedte ...” A falak rendszeres bontásának kezdetei E történetek után Eszterházy püspök haladéktalanul elrendelte a várost övező falnak a Hatvanikaputól a szeminárium kertjéig való lebontását, és a kitermelt kőnek a Lyceum építésénél való fel- használását. A lebontott fal mellett alakíttatta ki — a mai felszabadulási emlékmű és az autóbuszpályaudvar területének megfelelően — a nagy vásárteret, amiből azután nagy vita keletkezett a katonai hatóságokkal. Igen érdekes, hogy amikor a püspökföldesúr keményen szembeszállva, megkezdte az egri városfalak lerombolását, maga a városi magisztrátus esett kétségbe, féltve városi jogállását, s a kapukon szedett vámpénzek elvesztésétől tartott. „Eger Városa belső, külső tanácsa és közönsége” alázatos beadvánnyal fordult Eszterházyhoz, hogy „legalább már fsak a belső kő falát a Várasnak fent tartani máltóztasson, máskülönben Privilégiumunk és Transactiónknák iidővel és végső romlásától bizonyosan tarthatunk ... még most kerítés között vagyon az Váras, mégis a rác náció instanciá jókban csak oppidum (mezőváros!) a neve. Mi lészen akkor tehát belőle, ha a kő falaiktul megfosztatik? ... Szép Piarci jövedelmeitül megfosztatik, mert ha mindenütt kapu lészen, lehetetlenség lész vámot beszedni. Hát ha Pestis férkezne a Várasba, mi lenne Salvatélánk (védelmünk)?” De minden hasztalan volt. Egymást érték a különböző szakaszokon a falak lerombolása. De az Eszterházy Károly püspök által elrendelt falbontások nem terjedtek ki a rendszer egészére. így egy 1786-ban és 1800-ban készült térkép a városfalat a szemináriumtól egészen a Cifra-kapuig zömében fennállónak ábrázolja. A városfalak és kapuk végső lebontása A középkor emlékeit idéző városfalak és kapuk részére a kegyelemdöfést Pyrker János László egri érsek adta meg. Az egyházfő tengernyi költség árán, Hild Józseffel emeltetett főszékesegyháza körüli tereprendezés során jutott arra a helyes elhatározásra, hogy lebontatja a Hatvani-kaput. Ezen az ügyön ugyan civódott a városi magisztrátussal, de végül is Pyrker lett a győztes, és megcsendült a csákány a kapu építményén ... A magisztrátus behódolt földesurának és belátta döntése egyértelműen helyes voltát: „Ezen saját épületünket, az úgynevezett Hatvanyi Kaput elbontás végett... városunk csinosodásának és a környék terének szépítésére általadjuk ...” A Hatvani-kaput azután egymásután követte a városfalgyűrű még fennálló részleteinek lebontása. 1898-ban egy öreg egri kapás imigyen emlékezett vissza ezekre a dolgokra: „HÁT PYRKER AZT MONDTA A VÁROSNAK: MINEK EZ A RÉGISÉG? CSAK AKADÁLYOZZA A KÖZLEKEDÉST. BONTSÁK LE!...” A Hatvani-kapu lebontását követte a Rác-, majd pedig a Maklári-kapu „szanálása”. Utolsónak a Cifra-kapu maradt fenn, melyet pedig az 1878. évi nagy árvíz után hordtak el. A kapuk megszüntetésével a még itt-ott fennmaradt városfalak javarészét elhordták még Pyrker érsek életében. De egyes falszakaszok még hosszú emberöltőkön át fennmaradtak, és kerítésekként, falak gyanánt szolgáltak. Anélkül, hogy az apró-cseprő részletekbe bocsátkoznék, meg kívánom jegyezni, hogy a városfalaknak hat helyen találtam meg ma is fennálló, ki- sebb-nagyobb maradványait. A legismeretesebb a Városfal utcai bástyás szakasz, a másik pedig a Vécsey-völgy utca fölött, a vár falától kiinduló, hosszabb falcsonk. _*__ E ger város falai és kapui már a messzi múlté, s ma róluk csak a levéltárban gondosan megőrzött iratok, okmányok, térképek és vázrajzok mesélnek — s természetesen a múltunkat feltáró krónikás keze alól kerekedik ki a sok százados kalandos históriája. Sugár István 60
