Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Sugár István: Eger városfalai és kapui
ta feletti kis helyiségben a kapuőr részére volt hely biztosítva. Az építményt manzárdtető fedte. A MAKLÁRI-KAPUT 1564-ben Almagyari-kapu, 1593-ban Magyary-kapu néven emlegetik az okmányok. A törökök Ilidzse, azaz hévíz kapunak nevezték, mivel azon át volt rövid úton elérhető a két hévizű fürdőjük, az ilidzsájuk. A kaput 1596- ban Szent István szobra díszítette. A RÁC-KAPU eredeti neve Szent Miklós-kapu volt, a közeli mai Rác-templom helyén állott. A Szent Miklós-templomról véve megjelölését. A Ráckapu nevet csak a törökök kiűzése után nyerte, mivel a közelében elterülő városrészben laktak a balkáni rácok. Evlija Cselebi leírása szerint abban az időben ez a kapu is „erős” és „kettős” volt, felvonóhíddal biztosítva. A kapu a Széchenyi utca végén álló iskola mellett állott. Itt fogadta Tele- kessi István püspök az Egerbe bevonuló Rákóczi Ferenc fejedelmet. A CIFRA-KAPUT — Evlija Cselebi szerint — a törökök Kaimét kapunak nevezték, de a XVIII. század során hol Porta Germanica (német kapu), hol Flüschen Thor (folyami kapu), hol pedig Fel- németi-kapu néven emlegették. Ezen át vezetett ugyanis a középkorban az út Eger városából Felnémetre, mely abban az időben a patak keleti partján, a templom körül települt. Amikor Felnémet átköltözött az Eger-patak nyugati oldalára — azaz Borsod vármegyéből Hevesbe —, akkor már a Rác- vagy Szent Miklós-kapun át volt a falu elérhető, s ettől kezdve Cifra-kapu néven szerepel. Ezt a nagy és fontos kaput Verancsics Antal egri püspök 1561-ben, Paolo Mirandola várépítésszel emeltette. A török időkben felvonóhidakkál biztosították a kaput, mely hengeres bástyatoronyban végződött. A KIS-KAPUT gyalogkapuként a törökök nyitották a Csiky utcai völgybevágatnak megfelelően. A XVIII. században a mai Csiky utcát Kiskapu- völgye néven emlegetik az iratok. A SERTE-KAPU a mai Kisvölgy utcának megfelelő vízfolyásnak megfelelően nyilt a városfalon. Mellette állt Szegedi egri polgár lakóháza, s ezért Szegedi luka volt az itt lezúduló víztömeget áteresztő nyílásnak a neve. Csak amikor a XVIII. század utolsó harmadában kiépült Eszterházy Károly pöspök elgondolása szerint a Felső Károly-vá- ros, akkor nyitották a Szegedi luka helyén a Kis-kaput. Érdekes a Serte-kapu elnevezés eredete. Itt ugyanis fel- és levonható, felül kihegyezett végű fákból összeállított rekeszték volt felállítva. Gyöngyös magisztrátusa is elrendelte 1756- van, hogy valamennyi kapura „levonó serte nevű fák állíttassanak”. A VÉCSEY-VÖLGYI KIJÁRAT a legújabb eredetű kapuja volt a városnak. Eszterházy püspök 1779-ben elrendelte „a vár melletti völgyben... a fal egy bástyája mellett”, a mai Pallos utca felett a városfal áttörését, s ezáltal ott kocsiutat nyittatott Egerből Noszvaj felé. A városkapuk őrzése A kapuk őrzése a XVI. században a vár katonaságának képezte egyik fontos feladatát. Az 1552. évi ostrom után megnőtt a kapuk őrzésének a fontossága. Zárkándy Pál várkapitány idejében, 1557-ben, a várban szolgáló 300 gyalogos mellett 200 már a városban szolgált, „hogy a kapukat őrizze”. De leromlott e tekintetben a helyzet, s 1559-ben már csak 100 katona látta el e feladatot. 1562-ben Verancsics püspök a királyhoz folyamodott, hogy a 400 lovas négy kapitányából kettő fegyvereseivel együtt a városban tartózkodjék. For- gách Simon, a felvidéki hadak főkapitánya, 1594- ben azt jelentette Becsbe a haditanácsnak, hogy a városkapukat nem katonák, hanem csak „parasztok” őrzik, ami török támadás esetében igen veszélyessé válhat. /I törökök kiűzése után a kapuk őrzését a város hajdúi látták el. Egy irat arról vall, hogy 1693- ban a magisztrátus 1—1 kapuhoz 1—1 hadnagy, alhadnagy, zászlós és tizedes parancsnoksága alatt rendelte ki az őrséget. Ezekben az években megjelentek a városkapukban a vámszedők is, akik a beszállított áruk után, megszabott taxa szerint hajtották be a vámot. 1771 után három vártaház épült: a Maklári-ka- punál, a Kis-kapun túl és a Vécsey-völgy kijáratánál. Az 1751. évi összeírás „istrázsaházak”-ró1 beszél, melyek az éjjeli őrségnek adtak szállást. Szüret idején különös gondot fordíthattak a földesurak a kapuk őrzésére, nehogy megdézsmálat- lan szőlő kerüljön be a város területére. A városfalak lebontása után a városba vezető utak mentén vámházak épültek, melyeket a város tartott fenn, s jelentett részére bizonyos jövedelmet. Amikor én még kis gimnazista voltam, ha a vasútállomásról fiákeren a városba jöttünk, a Vasút utcánál vámot kellett fizetnünk. De bizonyára sokan emlékeznek még a Kistályai úti vámházra is. A katonai hatóságok küzdelme a falakért A falrendszer fenntartása súlyos anyagi terhet jelentett a város gazdálkodása részére s mivel bizony az avuló falakat nemigen javították, azok erősen romlásnak indultak. De a lakosság is segített ebben, mert itt-ott a megromlott falakon átjárókat tört, hogy kerülő nélkül érje el földjét. A XVIII. század derekán összességében már több száz méternyi hosszan törtek le az öreg falak. A falak fenntartása és reparációja érdekében elsősorban a katonai hatóság lépett fel, méghozzá erélyesen, hogy azzal is csökkentse a várban szolgáló katonák szökését. Már 1730-ban „az egri commendáns” lépéseket tett ebben az irányban. Végül is 1765-ben a magyar katonai hadfőparancsnokság elrendelte a városnak a falak helyreállítását. A várparancsnok pedig a püspöknél sürgette a munkák elvégzését. A haditanácsnak arról tett jelentést, hogy a hiányos városfalak jelentős mértékben hozzájárulnak a várban állomásozó katonák szökéséhez. Eszterházy Károly püspök azonban keményen szembeszállt a katonai hatósággal, kijelentvén, hogy annak nincs joghatósága az ő földesúri birtokát képező város területén. S közben a falak tovább pusztultak, romlottak. Figyelemre méltó, hogy a bécsi katonai hatóság 176859
