Hevesi Szemle 10. (1982)

1982 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Sugár István: Eger városfalai és kapui

lcóháza homlokvonalán, majd egy kis, névtelen közt ferdén átszelve, a Bérc utca házsora frontjá­nak megfelelően haladt tovább, egyenes vonalban. A következő bástya a Bérc utcába torkolló, két névtelen köz között állt. Az ezt követő szögletbás­tya pedig a Bérc utca 40. számú telek helyén volt található, hol a fal nyugatra fordulván, a mai Cif­ra téri iskola telkének és épületének déli határán húzódott, s a hajdani Felnémeti- (Cifra-) kaput érintve, a nagy kőhídtól délre, a Malom és a Mária utcai telkek közös határa mentén, egyenes vonalban haladva ért ki a mai Széchenyi utcára, az 59. és 61. számú házak határvonalán. Közben, a Malom utca mai hosszának a közepe táján, egy bástya volt található. A városfal nyomvonala a továbbiakban keresz­tezi az ősi Szent Miklós- (Rác-) kapunak megfele­lően a Széchenyi utcát és a 78—80. számú házak érintkezési vonalában haladva, a Vöröstüzér utca 3. számú ház udvarának telekhatárán délre for­dult a fal menete, s megkerülvén nyugatról a Rác-templomot, rátért a mai Vitkovics utcai pá­ros számú telkek lakóházainak udvarait haránt irányban átszelő képzeletbeli vonalra — közbeejt­vén a 24. számú telken állott bástyát. A Vitkovics utca 6. vagy 8. számú telken is bástyáról tudunk, hol azután délkeleti irányban fordult el a fal, s a telkek keleti határán haladt tovább, keresztezve a mai Sertekapu utcát („Szegedi Inka, Serte-kapu”), az 1.számú telek nyugati szélén húzódott. A továb­biakban a megyei kórház telkén található támfal­nak megfelelően futott Eger város kőfala. Előző­én azonban a Sertekapu utca 1. számú telek felet­ti kiszögellő magaslaton bástya biztosította a fa­lakat. A tündérparti páros számú telkek nyugati vonalában haladt déli irányban, a 2. számú telek kimagasló terepéig, hol ismét bástya állott. A to­vábbiakban a Csiky utca 8. és 10. számú telkek határán a fal átívelte az utca völgybevágatában az Űj-, illetve Kis-kaput, és a 3. számú fundus keleti határán felkapaszkodott a magasba, ahol hajda­nában egy további bástya őrködött. A városfal további, egy irányban haladó vonala: a Városfal utca keleti oldala, keresztezve a Bródy utcát, a szeminárium kertjének nyugati végében húzódó támfal, majd egyenes vonalban át a Foglár utcán, s tovább is tartva az irányt, megközelítően az ér­seki magánkért új kerítése vonalában, egészen a mai bazilika szentélyének előteréig, hol korábban a kisebb Szent Mihály templom állott. Ezen hosz- szabb egyenes falszakaszon három bástya kapott helyet: a Városfal utca északi vége fölött, valamint déli végében — hol máig is fennmaradt a bástya­maradvány —, s végül a szeminárium északnyuga­ti szöglete közelében. A fal a régi székesegyház nyugati végét bástyaszerűen megkerülte, majd a Gárdonyi tér 1. számú ház sarka irányába tért, hol hajdan a Hatvani-kapu állt. A városfal egye­nes irányát továbbra is megtartva, a Gárdonyi tér 3. és 5. számú ház fundusának keleti hatá­rán rátért a 7. számú lakóház homlokzati vonalá­ra, illetve a Tárkányi utca 8. számú telek nyugati határán húzódó kerítés irányára. A Tárkányi ut­ca 10. számú emeletes lakóház törzsének megfele­lően, egy valamelyes védmű állhatott, hol ugyan­is kiszögellést mutatnak a térképek. Itt 90 fokos szögben a város fala északkeletre fordult és a Tár­kányi utca 3. számú lakóház déli falának irányá­ban nyílegyenesen északkeletre húzódott, útba ejtvén a ferencesek telkének déli határát és át­szelvén a patakot, valamint a Gólya utcai lakó­telep déli részét. Az Almagyar utca 16. számú, egyemeletes lakó­ház északi fala mentén ért ki az Almagyar utcára, hol a Makiári- (Almagyari-) kapu emelkedett a magasba. Ezen az előbbi hosszú déli városfalszaka­szon egymástól egyenlő távolságra, két bástya ka­pott helyet. A városkapu után a fal a 15. számú telek déli határa mentén ért el a fundus délkeleti szögletéhez, ahol a kiszögellés (bástya?) látható a térképeken. Itt ismét derékszögű fordulatot vett a fal és szigorúan követve a mai Almagyar és Mekcsey utcák telkeinek határvonalát, a vár dél­keleti, Baldigara építette nagy fülesbástya szög­leténél ért véget. Ezen a szakaszon az Almagyar utca 3. számú telek végének megfelelően, négy­zetes alaprajzú bástya (torony?) volt található. Mint látjuk: a falak a várost övező magaslatok gerincén épültek meg, bástyáik pedig elsősorban a keresztező mélyebb völgybevágatok, vízmosások egyik vagy éppen mindkét oldalán, a magasban miértek elhelyezést. Említésre méltó, hogy a közel 400 esztendeje épült városfal nyomvonala a legtöbb helyen napjainkban is élesen felismerhető, s a te­lekhatárok jelzik az ősi falrendszer helyét. A városkapuk A várost övező körfalon, annak négy szögletén a városból, illetve a városba vezető utaknak meg­felelően, kapuk állottak. A Hatvani-kapu az or­szág központi területeivel, a Makiári- (Almagyari-) kapu a keleti országrészekkel, a Cifra- (Felnéme­ti-) kanu a Bükk hegység keleti és északi tér­ségeivel, végül pedig a Rác- (Szent Miklós-) kapu az Egertől északnyugatra eső országrésszel kötöt­te össze Eger városát. Mind a négy kapu úgyneve­zett kettős kiépítésű volt: a körfalba volt illesztve a „belső”, a kapu előtti c.inkturális, körüli alázott vonalában az úgynevezett ..külső kapu”. Mind a négy kettős kaput még 1697-ben is gondosan ja­vították, s csak kb. a XVIII. század dereka táján szűntek meg a külső kapuk. A városfalakat fel­tüntető. 1882-ben másolt, de az 1773 előtti álla­potot rögzítő térkép arról tájékoztat, hogy a belső és a külső kapu között a város felé tölcsérszerűen szűkülő falpár közötti korridor (falszoros) húzó­dott. A korridort alkotó falpárok alapjában a ka­puk előtti kiszélesedett térségben zárták le az itt megszakadt fal közötti területet és biztosították a kapuk oldalvédelmét. A kapuk védelmi készségét szolgálta az is, hogy a külső kapu előtt egy vagy több, haránt irányú árok húzódott. Akkor, amikor a XVIII. század második felében és a XIX. szá­zad elején városkapukról beszélünk, akkor a ket­tős kapu helyett csak a még fennállott egyiket, a belsőt értjük. A HATVANI-KAPU régi építménye helyébe gróf Barkóczy Ferenc püspökföldesúr 1758-ban saját költségén újat építtetett. A nagy építmény 15,25 méter magasságú, kétszintes volt. A kapu boltoza­58

Next

/
Oldalképek
Tartalom