Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Kapor Elemér: Heves megye és Eger a 67-es kiegyezés ellen
jogainak megvédését valamint eddig, úgy ezután is alkotmányos kötelességének tartja.” Az óvást tartalmazó jegyzőkönyv hitelesítése után Németh Albert bejelentette, hogy a királyi biztos megérkezése minden pillanatban várható. Csakhamar be is lépett magyar díszruhában Rajner Pál királyi biztos és a királyi iratot felolvasás végett átnyújtotta Erdélyi József főjegyzőnek. Hangzott pedig a királyi leirat a következőképp. Szóról szóra, hogy az utókor olvasója fogalmazásában és szellemében lássa, ízlelje, milyen selyempapírba csomagolva mutatta hatalmát az immár megkoronázott király: „Első Ferenc József, Isten kegyelméből Ausztriai császár, Magyar-Cseh, -Halics- és Lodomér apostoli, úgy Illyria stb. királya, Ausztria főhercege. — Tisztelendő, tiszteletes, tekintetes és nagyságos, nagyságos és vitézlő és nemes, okos és érdemes kedvelt híveink! Miután az 1848. 3. te. 3. paragrafusa értelmében a végrehajtó hatalmat magyar koronánk területén magyar felelős minisztériumunk által gyakoroljuk s miután Heves és Külső Szolnok területileg egyesített megyék bizottmánya belügyminiszterünk azon rendeletétől, mely 1867. évi szeptember hó 14-én 3979. ein. szám alatt kelt (Eger város Kos- suth-tisztelgésének megsemmisítése) az engedelmességet egyenesen megtagadta s mivel legfőbb királyi tisztünkhöz soroljuk a törvény és alkotmány fölött őrködni s gondoskodni arról, hogy törvénytelen ellenszegülés által az alkotmányos kormányzat lehetetlenné ne tétessék. Mindezeknél fogva magyar felelős minisztériumunk előterjesztése folytán nemes és vitézlő Rajner Pált, Bars megye főispánját, kedvelt hívünket e vármegyékre királyi biztosul kinevezzük teljhatalommal ruházván fel őt, hogy a bizottmányi üléseket felfüggeszthesse, a tisztikar mindazon tagjait, kik az ő rendelkezéseitől a feltétlen engedelmességet megtagadnák, hivatalaiktól elmozdíthassa, s mások által helyettesíthesse, s hogy mindent meglehessen, a mit a törvények tekintélyének fenntartására s felelős kormányunk törvényes rendeletéinek érvényesítésére szükségesnek találand. — Ezennel tehát komolyan meghagyjuk, és megparancsoljuk nektek, miszerint fentnevezett királyi biztosnak mindennemű intézkedéseit és rendeletéit tartozó engedelmességgel fogadjátok s hivatalos működésében neki mindenben segédkezet nyújtani szigorú kötelességeteknek ismerjétek, másként nem cselekedvén. — Kikhez egyébként császári királyi kegyelmünk s kegyelmességünkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt birodalmi fővárosunkban, Becsben, Austriában, október hó 9-ik napján, ezernyolcszáz hatvanhetedik évben. Ferenc József mk., Gróf And- rássy Gyula mk. A királyi rendelkezés felolvasása után Németh Albert még megkérdezte, hogy a biztos a király őfelségét képviseli-e vagy a kormányt, a kérdésre azonban Rajner Pál nem válaszolt, hanem a gyűlést feloszlatta. A királyi biztos ezután a Kossuth-levelet megsemmisítő rendeletét megküldte Eger városának, a képviselőtestület a rendeletet október 20-án tartott rendkívüli közgyűlésében jegyzőkönyvébe iktatta. Ferenc József november 25-én visszahívta a királyi biztost s ezzel befejeződött az egri és megyei ellenállás. És megkezdődött a boldog ferenejózsefi korszak, melynek folyamán kivándorolt mintegy három millió magyar és itthon maradt három millió koldus. Kapor Elemér 42
