Hevesi Szemle 10. (1982)

1982 / 4. szám - JELENÜNK - Barta Imre: A területfejlesztési politika feltételei és lehetőségei (II.)

A területfejlesztési politika feltételei és lehetőségei (II.) A lakosság életkörülményeit befolyásoló fontosabb tényezők színvonalának mérése Az egyes területek gazdasági fejlettsége és a la­kosság életszínvonala és életkörülményei között összefüggések szorossága ellenére is figyelemre mél­tó eltérések is lehetségesek. Az életkörülményeket befolyásoló fontosabb té­nyezők színvonalának mérésére a statisztika mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban számos el­járást, módszert ismer és alkalmaz. Az esetek több­ségében az egyes tényezők mérésére külön-külön kerül sor, s az értékítéletet, a következtetések levo­nását a statisztika a felhasználókra bízza. Bár ki­sebb gyakorisággal, de előfordul, hogy a parciális mutatókból — különböző arány, átlag vagy helye­zési sorrendet jelentő indexek felhasználásával — komplex mutatókat képeznek. Ennek egyik legis­mertebb formája a Benett-féle eljárás. Az ENSZ genfi székhelyű Társadalmi Fejlődést Kutató In­tézete pedig a társadalmi szolgáltatások fejlettsé­gének mérésére egy 17 tényezőt tükröző komplex fejlettségi indexet ajánl. Az elfogadott, vagy egyes kutatók, szerzők által ajánlott komplex mutatók részletes értékelését mellőzve, felhasználtságuk kor­látái közül a következő kettőt indokolt kiemelni: — a komplex mutatók egyike sem fogja át tökéle­tesen az életkörülményeket alakító fontosabb tényezők körét, vagy pedig nem érzékeny a kor miatti változásokra, — talán az előbbinél is nagyobb probléma, hogy a mutatókban az egyes tényezők (mint eltérő dimenziók) összegezési lehetősége sem elvileg, sem gyakorlatilag nem tekinthető tökéletesen megoldottnak. A jelenlegi viszonyok, s a társadalmi-gazdasági fejlődés belátható időszakán belül — a szocialista életmód „ideállal” is szinkronban — a következő főbb tényezők figyelembevétele indokolt, illetve javasolható: — a lakásellátás (amelyben a lakásnagyságnak és felszereltségnek is tükröződni kell), — közműellátás (egyéb kommunális ellátottság), mint pl. vízvezetékkel való ellátottság, csator­názottság, gázellátottság (a fejlődésre jellemző, hogy a villanyvezetékkel való ellátottság a ta­nyák kivételével napjainkban már a többi te­lepüléskategóriák a telítettség következtében kiesett az értékelés köréből), — egészségügyi ellátás (kórházi, körzeti orvosi el­látás), — gyermekintézményekkel való ellátottság (böl­csőde, óvoda), — kulturális ellátás (oktatási intézményekkel, is­kolákkal) és egyéb kulturális intézményekkel (könyvtár, művelődési ház stb.) való ellátottság, — kereskedelmi ellátottság (üzlethálózat kiépült- sége), — szolgáltató intézményekkel (patyolat, szervizek stb.) való ellátottság, — a tömegközlekedés fejlettsége (út, vasútvona­lak hossza, sűrűsége, azok minősége, a jármű­park nagysága), — a tartós fogyasztási cikkek értéke, — a területen élő lakosság tulajdonában, birtoká­ban lévő hétvégi pihenőházak, kertszövetkezeti ingatlanon lévő építmények értéke. A szóbanforgó tényezőkben való ellátottságot természetesen fajlagos nagyságában, egy lakosra jutó értékben helyes figyelembe venni. Ezt köve­tően az egyes tényezők egységnyi értékét kell fo­rintban meghatározni. A különböző tényezők egy lakosra jutó értékét a tényező egységnyi növelé­séhez szükséges ráfordítással beszorozva, s a szor­zatokat összeadva az adott területen élő népesség életkörülményeit befolyásoló tényezők értékét kap­juk forintban kifejezve. A mutató önmagában ter­mészetesen nem értékelhető, csak korábbi nagysá­gához, vagy más területen élő népesség színvonal­mutatójához viszonyítva. Az elmondottakat mate­matikai formulában felírva: n E= 2 xi yt i=l ahol: E= az adott területen élő népesség életkörül­ményeit befolyásoló fontosabb tényezők színvonala (értéke), xí= az életkörülményeket befolyásoló i-edik té­nyező egy lakosra jutó naturális értéke, y= az i-edik tényező egységnyi növeléséhez szükséges ráfordítások (beruházások) nagy­sága. Az (1) alatti formulát a tervezés és elemzés szem­pontjából természetesen egybe lehet vetni más te­rületek, megyék hasonló mutatójának értékével. Ennek érdekében az E értéke, nagysága többféle­képpen: saját megye meglévő, az ország „legjobb”, vagy „átlagos” megyéjének, illetőleg a saját me­gye tervezett színvonalának figyelembe vételével is kiszámítható. Az xí nagysága, illetve jelölése et­től függően változik, (xít, Et) n 2 xi-yí E i=l Az:-----­-----------------­E t n 2 xit-yi i=l mutató értéke pl. az Xít saját, illetőleg a viszonyí­tási alapul választott x-től függően (más megyei, tervezett színvonal Stb.) a saját megye meglévő viszonyait tükröző más me­25

Next

/
Oldalképek
Tartalom