Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 4. szám - JELENÜNK - Barta Imre: A területfejlesztési politika feltételei és lehetőségei (II.)
A területfejlesztési politika feltételei és lehetőségei (II.) A lakosság életkörülményeit befolyásoló fontosabb tényezők színvonalának mérése Az egyes területek gazdasági fejlettsége és a lakosság életszínvonala és életkörülményei között összefüggések szorossága ellenére is figyelemre méltó eltérések is lehetségesek. Az életkörülményeket befolyásoló fontosabb tényezők színvonalának mérésére a statisztika mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban számos eljárást, módszert ismer és alkalmaz. Az esetek többségében az egyes tényezők mérésére külön-külön kerül sor, s az értékítéletet, a következtetések levonását a statisztika a felhasználókra bízza. Bár kisebb gyakorisággal, de előfordul, hogy a parciális mutatókból — különböző arány, átlag vagy helyezési sorrendet jelentő indexek felhasználásával — komplex mutatókat képeznek. Ennek egyik legismertebb formája a Benett-féle eljárás. Az ENSZ genfi székhelyű Társadalmi Fejlődést Kutató Intézete pedig a társadalmi szolgáltatások fejlettségének mérésére egy 17 tényezőt tükröző komplex fejlettségi indexet ajánl. Az elfogadott, vagy egyes kutatók, szerzők által ajánlott komplex mutatók részletes értékelését mellőzve, felhasználtságuk korlátái közül a következő kettőt indokolt kiemelni: — a komplex mutatók egyike sem fogja át tökéletesen az életkörülményeket alakító fontosabb tényezők körét, vagy pedig nem érzékeny a kor miatti változásokra, — talán az előbbinél is nagyobb probléma, hogy a mutatókban az egyes tényezők (mint eltérő dimenziók) összegezési lehetősége sem elvileg, sem gyakorlatilag nem tekinthető tökéletesen megoldottnak. A jelenlegi viszonyok, s a társadalmi-gazdasági fejlődés belátható időszakán belül — a szocialista életmód „ideállal” is szinkronban — a következő főbb tényezők figyelembevétele indokolt, illetve javasolható: — a lakásellátás (amelyben a lakásnagyságnak és felszereltségnek is tükröződni kell), — közműellátás (egyéb kommunális ellátottság), mint pl. vízvezetékkel való ellátottság, csatornázottság, gázellátottság (a fejlődésre jellemző, hogy a villanyvezetékkel való ellátottság a tanyák kivételével napjainkban már a többi településkategóriák a telítettség következtében kiesett az értékelés köréből), — egészségügyi ellátás (kórházi, körzeti orvosi ellátás), — gyermekintézményekkel való ellátottság (bölcsőde, óvoda), — kulturális ellátás (oktatási intézményekkel, iskolákkal) és egyéb kulturális intézményekkel (könyvtár, művelődési ház stb.) való ellátottság, — kereskedelmi ellátottság (üzlethálózat kiépült- sége), — szolgáltató intézményekkel (patyolat, szervizek stb.) való ellátottság, — a tömegközlekedés fejlettsége (út, vasútvonalak hossza, sűrűsége, azok minősége, a járműpark nagysága), — a tartós fogyasztási cikkek értéke, — a területen élő lakosság tulajdonában, birtokában lévő hétvégi pihenőházak, kertszövetkezeti ingatlanon lévő építmények értéke. A szóbanforgó tényezőkben való ellátottságot természetesen fajlagos nagyságában, egy lakosra jutó értékben helyes figyelembe venni. Ezt követően az egyes tényezők egységnyi értékét kell forintban meghatározni. A különböző tényezők egy lakosra jutó értékét a tényező egységnyi növeléséhez szükséges ráfordítással beszorozva, s a szorzatokat összeadva az adott területen élő népesség életkörülményeit befolyásoló tényezők értékét kapjuk forintban kifejezve. A mutató önmagában természetesen nem értékelhető, csak korábbi nagyságához, vagy más területen élő népesség színvonalmutatójához viszonyítva. Az elmondottakat matematikai formulában felírva: n E= 2 xi yt i=l ahol: E= az adott területen élő népesség életkörülményeit befolyásoló fontosabb tényezők színvonala (értéke), xí= az életkörülményeket befolyásoló i-edik tényező egy lakosra jutó naturális értéke, y= az i-edik tényező egységnyi növeléséhez szükséges ráfordítások (beruházások) nagysága. Az (1) alatti formulát a tervezés és elemzés szempontjából természetesen egybe lehet vetni más területek, megyék hasonló mutatójának értékével. Ennek érdekében az E értéke, nagysága többféleképpen: saját megye meglévő, az ország „legjobb”, vagy „átlagos” megyéjének, illetőleg a saját megye tervezett színvonalának figyelembe vételével is kiszámítható. Az xí nagysága, illetve jelölése ettől függően változik, (xít, Et) n 2 xi-yí E i=l Az:----------------------E t n 2 xit-yi i=l mutató értéke pl. az Xít saját, illetőleg a viszonyítási alapul választott x-től függően (más megyei, tervezett színvonal Stb.) a saját megye meglévő viszonyait tükröző más me25
