Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 4. szám - JELENÜNK - Barta Imre: A területfejlesztési politika feltételei és lehetőségei (II.)
gyékhez, vagy egy elérni tervezett színvonalhoz képest. A javasolt mutató további előnye, hogy az (Et —E) különbség — a terület lakosságának meglévő, vagy várható számával beszorozva — azt a beruházási költséget fejezi ki, ami egy másik megye, vagy a tervezett színvonal elérése érdekében szük- séges( a tartós fogyasztási cikkek, hétvégi pihenők beruházási költsége természetesen a lakosságot terhelő ráfordításként értékelendő). A területfejlesztéshez szükséges információk A kívánatos és célravezető megoldás, hogy a területi tervkoncepciót, majd területi tervet összeállító szerv (megyei tanács tervosztálya) a megye társadalmi-gazdasági életére, fejlődésére vonatkozó minden fontosabb információhoz intézményesen biztosított formában hozzájuthasson. A tervező szerveknek a tanácsi gazdaságon kívül a megye egészére társadalmi-gazdasági életével is „életközelséget” biztosító kontaktusai legyenek. Jelképesen szólva kezét a megye társadalmi-gazdasági életének ütőerén tartva, annak minden fontosabb rezdülését következményeivel együtt legyen képes érzékelni. Az ennek érdekében szükségesnek ítélt fontosabb numerikus és szöveges információk: — a gazdasági és a lakossági életkörülmények helyzetének értékelésével és fejlesztésével kapcsolatos — felsőszintű, — területi szintű párthatározatok, — hosszú távú gazdaságpolitikai, életszínvonal- politikai stb. koncepciók, — különböző szintű népgazdasági tervek, — OMFB koncepciók, ágazatfejlesztési koncepciók, — a műszaki fejlődés tendenciái, — a megye gazdaságát is érintő nemzetközi megállapodások, — a központi szervek értékelő, elemző anyagai, jelentései (az OT, KSH, bankok által készített anyagokat fontosságuknál fogva külön is ki kell emelni), — a területi funkcionális szervek értékelő, elemző anyagai, jelentései (KSH, pénzügyi szervek stb.), — a megyében működő vállalatok, szövetkezetek illetőleg azok megyei részlegeire vonatkozó) fejlesztési elképzelései, — a folyamatban lévő, vagy előkészítés alatt álló jelentősebb beruházások és várható hatásuk a megye társadalmi-gazdasági életére, a környezetvédelemre stb-ekre, — a megye gazdasági fejlettsége, fejlődésének fontosabb feltételei, perspektívái, korlátái, — a megye lakosságának életkörülményeit befolyásoló fontosabb tényezők színvonala (ellátott- sági mutatók), — egyéb, a népesedés, ingázás, idegenforgalom, import, földtani kutatások stb.-kre vonatkozó információk. A szóbanforgó információk a tervező szervhez jelenleg csak részben, s azok többsége is esetleges módon, a kapcsolatok kiépültségétől függően jut el. Az információknak a tervező szerv felé történő rendszeres továbbítását azért „kényszerpályássá” kellene tenni, azaz intézményesen biztosítani. (Helytelen azt ui. kapcsolatokon nyugvó „szívességnek” tekinteni.) A tervező szervre ez esetben a visszacsatolás tekintetében két feladat is hárulna. Nevezetesen: — a reagálást kívánó információkra észrevételek közlése, — a szóbanforgó információk birtokában megalapozottabb területi tervkoncepciót, majd a területi tervet az érdekelt gazdálkodó szervek rendelkezésére bocsátani (előbbire észrevételeiket is kérve). Az információk áramlása A területi vezetés részére — elsősorban a feldolgozott információk, az értékelő, elemző anyagok a fontosak. A szükségesnek ítélt információk tartalom vagy jelleg szerinti taxatív felsorolására vállalkozni reménytelen dolog lenne. A lényeg, hogy az előzőekben érintett információkon kívül a megyei vezetés részére minden fontos, amely a megye társadalmi-gazdasági életét, fejlődését jelentősebben befolyásolja, illetőleg a feltételek, korlátok közül jelentős. Néhány ilyen fontosabbnak ítélt további információ: — a termelékenység, a gazdasági hatékonyság színvonala és növekedése, — a termelés növekedése (dinamikája) és összetétele, — a termékszerkezet korszerűsége, változása, — az exportszerkezet és az exporthatékonyság, — a munkaerő területi eloszlása, áramlása, mobilitása, — a fontosabb kapacitások extenzív és intenzív kihasználása, — életszínvonal, fogyasztás, a vásárlóerő, a fogyasztói árak alakulása, — nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás intenzitása, a kutatás-fejlesztés, termelés, beruházás stb. területeken, — a költségvetési kapcsolatok alakulása. Az információáramlás területi szempontból kívánatosnak tartott sematikus ábrája a túloldalon található. Az információk áramlásában csakúgy, mint azok mértékében az optimumot a mindenkori szükségleteknek megfelelő szint és forma biztosíthatja. A szükségesnél több a hatásfokot ui. éppúgy rontja, mint a kevesebb. Az információáramlás területi szempontból kívánatosnak tartott rendszere sematikusan ábrázolva: A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA EREDMÉNYEIRŐL, ADOTTSÁGAIRÓL ÉS RENDEZENDŐ ELVEIRŐL Bármely megyére nézve igaz, hogy a területfejlesztési célokat helyesen csak a népgazdasági ösz- szefüggésekbe ágyazva, sőt bizonyos vonatkozásokban a nemzetközi tendenciák figyelembevételével lehet helyesen megfogalmazni. A továbbiakban ezért, illetőleg erre való tekintettel az eddigi hazai területfejlesztési politika főbb vonásait és eredményét, azt követően pedig a 80-as években cél26
