Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 3. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Dóra Zoltán: Kiszorulóban levő faipari műszavaink
Puky Árpád, gyöngyösi polgármester szívvel-lélek- kel támogatta a vitorlázórepülést, ebben látva a polgári repülés megvalósításának nagyszerű lehetőségét. Dr. Puky elképzelése az volt, hogy Gyöngyösről Karáesond felé vezető út mentén a legelőn, amely két kilométer hosszú és egy kilométer széles, 110 kát. hold síkon egy repülőteret építenek ki. Ennek komoly ellenzője a városi tanácsban Toldi József szőlőbirtokos, és Bogdány János kőművesmester. A gyöngyösiek elképzeléseit támogatta Rákosy György, a Légügyi Hivatal elnöke, Bi- sics és Bánhidi nevű pilóták többször tárgyaltak Gyöngyös bevonására. A tervek szerint ez idő tájt még csak nyáron közlekedő Budapest—Miskolc— Nyíregyháza—Debrecen járat egyik állomása lett volna Gyöngyös. Leendő utasai a gyöngyösi gyümölcskereskedők. Ez nagymértékben meggyorsította volna az értékesítés munkáját, ugyanakkor nem jelentett volna többletköltséget, mivel a repülőgéppel való utazás költsége ekkor azonos volt a gyorsvonat másodosztályú jegy árával. Ez volt „Ahány szakma, tudományág, annyi szakszókincs, csoportnyelv is van” — olvassuk a magyar nyelv szókészlettanának tárgyalásakor A mai magyar nyelv című egyetemi tankönyvben. S valóban, a szakmák sokfélesége a szakmai szókincs nagyfokú tarkaságát eredményezi. Szinte nincs is olyan szakma, amely ne termelné ki a maga sajátos szókincsét. E szavak egyrészt gazdagítják nyelvünket, hiszen új szavak keletkeznek, másrészt viszont, az idegen szavak beáramlása révén, esetleg a belső keletkezésű szavak szorulnak háttérbe, amely természetszerűen a szókincs sorvadását idézheti elő. Nyelvünk, hasonlóan más nyelvékhez, a fejlődés tendenciáját mutatja. Ha idegen szavakat kölcsön- zünk, azok előbb-utóbb idomulnak a magyar nyelvtani rendszerhez, ha pedig túlságosan idegen hangzásúak, vagy az ösztönös nyelvérzék, vagy pedig a tudatos nyelvművelés szünteti meg őket. A szakmai szókincsre jellemző mind a belső keletkezésű szavak szókészletet gyarapító hatása, mind predig az idegenből vett kölcsönszavak megjelenése. A magyar ipari műszavak jelentős része a németből került át, ugyanis a gazdaságilag fejlettebb népcsoport szavait a tudomány és a technikával együtt veszi át a kevésbé fejlett nép. Természet- szerű belső keletkezésű szavak is fontos szerepet játszanak. így van ez a faiparban is, ahol számtalan idegen eredetű szóval találkozhatunk. Van azonban példa arra is, hogy egy jelentést átvisznek más jeltárgyra. Ezúttal néhány olyan szó jelentésének magyarázatára teszek kísérletet, amelyek valamikor a felnémeti fűrészüzemben voltak használatosak. A felnémeti fűrészüzemhez személyes élményea terv, amelynek megvalósítását elkezdték, de még mind a mai napig csak terv maradt. Jött a háború és a polgári repülés álmának vége szakadt. Sőt a sportrepülés végét is jelentette. Keserűen írt erről Szabó Gyula. „Grünfeldet elvitték a munkatáborba, ahonnan nem jött vissza. Én meg 50 éves fejjel a Don-parton találtam magamat, honnan a gondviselés segítségével úsztam meg. Majd jött a Horthy-alap, szétbontották a hangárt, kőépületet csináltak. Volt benne kényelmes háló, klubterem, villanyvilágítás, vízvezeték, telefon. Az oktatás ekkor már fél katonai jellegűvé vált. Nagy Árpád lett az oktató, aki repülős volt a csehszlovák hadseregben”. S miután 1942-ben Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak, a vitorlázórepülőket a fronton találjuk. Helyüket a légtérben pedig egyre inkább elfoglalják a hadászati rendeltetésű repülőgépek. A sportrepülés újbóli fellendítésére csak a felszabadulás után került sor. Varga László im is fűződnek. Édesapám az Egri Erdő- és Faipari Rt., majd a jogutód, az Észak-magyarországi Fűrészek dolgozója volt 1938-tól, az 1973-ban bekövetkezett halálukig, szüleim az üzem területén éltek. Gyermek- és ifjúkoromat magam is itt töltöttem. Eleinte csak a nyári szünetekben, később, az érettségi után, egy teljes évig dolgoztam itt. Amikor néhány kiszorulóban levő szó jelentésmagyarázatára teszek kísérletet, egyúttal édesapámra is emlékezem. Mindazokat a szavakat, amelyeket egy korábbi tapasztalat alapján összegyűjtöttem, a magyar ábécé szerinti sorrendben mutatom be. Ezt a sorrendet követem az idegen szavak esetében is. A jelentések magyarázatához felhasználtam az Erdészeti vadászati faipari lexikont (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1964.), valamint Halász Előd: Német— magyar szótárát, illetve a TESZ és az ÉrtSz. megfelelő címszavait. Miután az Erdészeti vadászati faipari lexikont csak a szakmabeliek ismerik, mint forrásmunkát idézve, az EVFL rövidítést használom. Az eredeti hangalak lejegyzésénél mellőzök minden fonetikai jelölést, ugyanis a kiejtés akcentusa erősen elhomályosult emlékeimben, meg a tárgyalt szavak esetében nincs is különösebb jelentősége a tájnyelvi formának. A szavak bemutatása után igyekszem megvilágítani a kihalás tendenciájának okait is. Bőrdeszka A műszóval nem találkozunk az Erdészeti vadászati faipari lexikonban, szerepel viszont itt a széldeszka. Így: „a rönk középvonalától a legnagyobb távolságra levő két szélső deszka. A bőrdeszka olyan faipari termék, amely a széldeszkának egy gyengébb minőségű változata, 50 Kiszorulóban levő faipari műszavaink
