Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 3. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Varga László: Repülők a Mátra léterében
mérnökökkel, s megkezdődött a gyöngyösi sportrepülő egyesület szervezése és az első gyöngyösi repülőgép elkészítése-. Jelentős; ez az év 1929, azért is, mert ekkor csatlakozott Szabóék hoz Molnár Árpád a később nemzetközi hírnevet szerzett sportrepülő is, A német tervrajzok alapján gyorsan haladt előre. Gazdasiági gondok következtek azonban. Az építők a gyöngyösi iparosokhoz fordulták, azok adtak anyagi támogatást, sőt közülük több lelkes; fiatal csatlakozott is hozzájuk. Számuk 1929 végén már meghaladta a 10 főt. Amikor már megvoltak a vázák, akkor derült ki, hogy kevés1 lett a vászon. .. Ekkor azt tanácsolták nekik, hogy állítsanak ki a gépüket a nyilvánosság elé, és: szedjenek 20 fillér belépődíjat. Az ötlet hatalmas sikert aratott nemcsak pénzügyileg, hanem erkölcsiekben is. A kiállított gépek láttán ugyanis a gyöngyösi diákok nem mindennapos- érdeklődést tanúsítottak a repülés iránt. A gépek készülték, csálk azi volt a baj, hogy oktató nem volt, aki foglalkozott volna velük. Ekkor Molnár, az asztalos vállalta, hogy ő részt vesz a budaörsi hat hónapos tanfolyamon. El is ment, ennek anyagi terheit az itthonmaradók vállalták magukra. S miközben Molnár tanult, újabb néhéz akadályt kellett elgördíteni a gyöngyösi repülők útjából. Repülni, de hol? 2. Repülőtér a Pipishegyen Dr. Puky Árpád polgármester lelkes és odaadó híve volt Gyöngyös: éls a Mátra fejlesztésének. így azután egy percig sem habozott, amikor felkereste a gyöngyösi sportrepülők küldöttsége és kérte: tegye lehetővé, hogy Pipishegyen felépítsék a felszálló pályát, Dr. Puky kérelmükhöz gondolkodás nélkül hozzájárult, sőt bérlemény nélkül engedélyezte a Pi-pdshegy használatát. Persze nem volt ez egy egyszerű ajándékozási gesztus a város részéről. Egyszerűen Puky jól emlékezett még arra az 1918-as kísérletre, amely Gyöngyöst is be kívánta kapcsolni a magyar repülő postaiorgalomba, és idővel a személyszállításba is. így a repülők tervei hallatán nyomban felötlött benne a Mátra jövője és az újabb lehetőség arra, hogy az „ország hegyét” méginkább idegenforgalmi centrummá tegyék. így azután 1929—30-ban minden rendelkezésre álló erővel megkezdődött a pipishegyi repülőtér kiépítése. 3. A pipishegyi repülőtér felavatása Az első repülőbemutató A Hevesi megyei repülés legszebb lapjaira kívánkozik 1931. Hogy miért? Ekkor avatták fel ugyanis a pipishegyi repülőtér hangárait és ekkor, ebben az évben fordult elő a magyar repülés történetében, hogy a gyöngyösi repülők saját versenyükön vesznek részt ország-világ színe előtt. Ekkor már mint egyesület is megalakultak, A nevük ekkor, ahogyan a gyöngyösiek hívták őket: Gyöngyösi Vitorlázó Repülő Egyesület, és ahogyan a kiadványokban szerepelt: Gyöngyösi MOVERO. De hát itt ebben a mozgalomban az elnevezés volt a legkevesebb. Az, már sokkal fontosabb, hogy kik vezetik ezt a jobbára kétkezi munkásokból összeverbuválódott repülőgárdát. Az, egyesület szervezését még a gyöngyösi iparosok kezdték el, azután jobb híján bekapcsolódott a MOVE. S amikor 1931. február 10-én megválasztották a vezetőséget, az már egy csupa-csupa akkori közéleti emberből állott: elnök dr. Puky Árpád polgármester, Géczi Sándor alezi.. Ügyvezető alelnök: Bartha István gépészmérnök. Titkár: Fazekas József banktisztviselő. Orvos: dr. Wittner Sándor alezredes orvos. Ügyész: dr. Hakker Béla ügyv. városi ügyész. Választmányi tagok: Rampaeher Ernő alezredes, Édes István alez. méntelep parancsnok, Gröber Ferenc főszolgabíró, Nagy Dezső mérnök vili. igazgató, Mákrá- nyi Gyula tanácsnok, dr. Backhó Oszkár v. tanácsnok. Reptér gondnok: Eperjesi János-. Oktató: Molnár Árpád. Ennek az egyesületnek a vezetése természetesen elsősorban reprezentatív. Tulajdonképpen azok, akiknek a vállán ekkor a gyöngyösi repülés jelene és jövője nyugodott, azok Bartha István gépészmérnök, Eperjesi János reptér parancsnok, Molnár Árpád oktató és mellettük a sok névtelen „háttér- ember”. Első nagyszabású rendezvényük az első gyöngyösi repülőnap. Amit a Hevesi Lapok 1931. október 4-i számában Repülőnap Gyöngyösön című híréből tudni lehetett, október 11-én délután nyitja meg ünnepélyes keretek között a Gyöngyösi Vitorlázó Repülő Egyesület pipishegyi repülőterét, „ezzel a budaörsi és kaposvári tábor mellett harmadik állomását létesíti a magyar motoirmélküli repülésnek. Több mint egyévi munka után három olyan géppel állanak a nyilvánosság elé, melyeknek jóformán utolsó szögéti is maguk készítették, s hatalmas pipishegyi hangárukkal, melyet a város támogatásával építettek. Az országszerte nagy érdeklődést keltő bemutatón a gépkeresztelések után a budaörsi és kaposvári repülők mellett a légügyi hivatal pilótái, valamint a Bemard alezredes, budaörsi főoktató vezetésével újonnan kiképzett gyöngyösi repülő- gárdá fog látványos sikló és vitorlázó repüléseket bemutatni. A repülőnapra a Magyar Aero Szövetség egy sportgépet küld le, mely motoros repülő mutatványokkal fogja a közönséget szórakoztatni.” S ahogyan a Hevesi Lapok előre jelentette, úgy Ion. Hatalmas közönség előtt a megye vezetőinek jelenlétében került sor a bemutatókra. A következőt már 1932-ben Egerben tartották. 1933-ban pedig ismét egy minden eddiginél im- pozónsább rendezvény színhelye volt Pipishegy. 4. A Gyöngyös 33 bemutatkozása És ami ma is megszívlelhető! Szabó Gyula így ír visszaemlékezéseiben a Gyöngyösi 33-ról: „1932-ben kezdtük el építeni, Janka Zoltán okleveles gépészmérnök tervei alapján, a mátráfüredi mulató tágas tánctermében. Nagy munka volt, csaknem egy év összes szabad idejébe került, amíg befejeztük. Jól emlékszem még a napra is: 1933. június 4-én volt az avatása”. Nagyszabású programmal készültek a nem mindennapos rendezvény alkalmából, amelynek meg46
