Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 3. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Varga László: Repülők a Mátra léterében
TUDOMÁNYOS MŰHELY Repülők a Mátra légterében A repülés az emberiség ősi vágya. Nem kivételek ez alól a Mátra—Bükk környékének lakói sem. 1918-ban egy szenzációs cím kerül az egri sajtó első oldalára: Eger és; Gyöngyös is bekapcsolódik a repülő postaforgalomba. Előzménye, hogy ekkor tervezik a Bécs—Budapest közötti postai légijárat megindítását. Ennek során az ország különböző városaiba (Arad, Brassó), s többek között Egerbe, Gyöngyösre is repülőjárattal tervezik a levélek eljuttatását. Az Egri Újság! 1918. Október 17-i száma reményt keltő. „Fővonalra kerül Eger, de csak a levegőben.” E reményeknek az első világháborúban elszenvedett katonai vereség vetett véget. 1920-ban ugyan még a hadizsákmányként el nem köbzott repülőgép-állományiból létrehozzák 1920. február 11-ón 50 millió kioroná alaptőkével a Magyar AERO forgalmi Rt-t, az első házai légi közlekedési vállalatot. Az alapító okmány szerint a társaság célja „a légi forgalomnak Magyarországon való létesítése és minden irányban való kifejlesztése”. Ez a fogalmazás azt jelentette, hogy a társaság már működése kezdetétől tervezte a nemzetközi légiforgalomiban Való részvételét. Az új vállalat vezetősége elhatározta a belföldi légiforgalom haladéktalan megszervezését is. Az első magyar légiforgalmi társaság 1920. májusában megkezdte tevékenységét, ezzel kezdetét vette a hazai légi- közlekedés. A vállalat csaknem kétéves működése alatt sokát tett a, magyar repülés fejlesztése érdekében. A háborúban elhasználódott repülőterek egy részét kezelésbe vette. Ekkor újból felmerült Eger és Gyöngyös bekapcsolása a légiforgalomba. Ám a Magyar Aeraforgalmi Részvénytársaság 1912. december 6-án tartott közgyűlésén a részvét nyesek kimondták fejszámolásukat. Az elnöki beszámoló az okot is megnevezte. A békeszerződés ellenőrzésére kiküldött Antant-bizottság a győzőnek kiszolgáltatott országot arra kényszerítette, hogy valamennyi repülőgépét semmisítse meg. A kormánytól a továbbiakban azt követelte, hogy szüntesse meg a MAEROT-nak nyújtott támogatást, egyben nyomást gyakoroltak a vállalat tevékenységének megszüntetésére. Ilyen előzmények után szűnt meg az első magyar légiforgalmi társaság. Munkája azonban nem volt hiábavaló. A békeszerződés repülést korlátozó rendelkezéseinek enyhülésével a következő évben alakult vállalat, sőt vállalatok (MALERT, AEROEXPRESS) munkájukban már hasznosíthatták az előd gyakorlati tapasztalatait. Ennék ellenére és az Antant nyomására a magyar polgári repülés a későbbi években nem fejlődött olyan mértékben, mint ahogyan azt elképzelték. A motoros repülés fejlődését a békeszerződés, az Antant minden eszközzel lefékezte. A 20-as években azonban új lendületet kap a vitorlázó repülés. Heves megye szerencséjére a Mátra légtere kiválóan alkalmas volt a vitorlázásra. Ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy e sportág Gyöngyösön virágzott fel először a megyében. 1. Akik hittek a gyöngyösi repülés jövőjében Az 1920-as években, a gazdaságilag súlyos, problémákkal küzdő országban csak nagyon szerény körülmények között volt mód a polgári repülés megszervezésére. Az érdeklődést viszont ébrentartotta a modellezés. Szabó Gyula egykori vöröskatona és sok társa Gyöngyösön, Egerben, Hatvanban így lett elkötelezett híve a repülésnek. Szabó modellkészítő gyakorlatai során megismerte a repülőgép- építés technikáját és egyre érlelődött benne a nagy álom, ő is megépíti a maga gépét. Ekkor a vitorlázás még hőskorát élte Magyarországon. Az első jelentős lépés a vitorlázó repülőgépklub a Műegyetemi Sportrepülők Egyesülete megalakítása. Ez vette fel a kapcsolatot a Németországban ekkor már virágzó repülés irányítóival. Politikai meggondolásokból a MOVE is támogatta a sportrepülést. Bernét alezredest elküldte a német Röhnibe, hogy szerezzen Oktatói vizsgát. Amikor hazatért, megkezdte a hazai repülők kiképzését. Eközben, pontosan 1929-ben Szabó Gyula végre hozzákezdett az építéséhez. Elképzeléseinek megvalósításában hű társa „egy Grünfeld nevű szódás”, aki Németországiból egy szakkönyvet hozott haza, és ennek rajzai alapján kezdték építeni gépüket. Elszánt akarásuk ellenére az első próbálkozás nem volt sikeres. Ekkor határozták el, Szabó és Grünfeld, hogy más lehetőség nem lévén megkeresik a budapesti MOVE repüléssel foglalkozó szakemberét Bemát alezredest, és szakmai segítséget kérnek tőle. Ö és MOVE ezt attól tette függővé, hogy megalakítják a gyöngyösi MOVE repülőklubot. Jobb híján ezt az ajánlatot voltak kénytelenk elfogadni. Bernát segítségével azután felvették a kapcsolatot Bariba és Janka gyöngyösi villamos45
