Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 3. szám - HAZA ÉS NAGYVILÁG - Molnár István: Ismerik-e Gárdonyit Lengyelországban?
nak számos nyomát vetítették vissza a régmúlt századok világába. Talán e téren sem elhanyagolható a különbözés Sienkiewicz és Gárdonyi között. Az előbbi nézetei a kilencvenes, de különösen a nyolcvanas években (az ún. Trilógia keletkezése idején) nem esnék egybe a világról a XX. század elején (vaigy alig' korábban) gondolkodó magyar alkotóéval. Sziklav László kitűnő érzékkel fedezi fel, hogy a három vizsgált író közül az impresszionizmus (sőt a szimbolizmus) leginkább a legmodernebb Gárdonyira hatott. Ezért váltották M nála az általános kérdéseket, az ember és: világegyetem, az ember és: társadalom közötti viszonylatok problémáit a kisebb horderejű, elemibb kapcsolatok kérdései. „Ezzel tudta a mag'a egyéni problémáit történeti hőseire és sorsukra kivetíteni; ezzel különbözik bemutatott lengyel és cseh társétól... Ez az ók'a annak, hogy ő a felsorolt írók közül az egyetlen, aki élete második szakaszában eljutott a képtől a jelentésihez” — írja. Am szerinte ennek ellenére Gárdonyi is a walterScotti regénytípus továbbfejlesztője. Ügy vélem, Gárdonyi ennél újabb utakon járt. Ezt sugallja a Zeromski-féle pszichologiz. mussal és: líraisággal Való összevetés. Mint említettem, az Isten rabjai a legújabb Varsóban megjelent Gárdonyi-mű (1975). Bár nem a fiatalok kiadója gondozta, az Űj Könyvek recenzense csak mint ifjúsági regényt tartja valóban értéke® alkotásnak. A történelmi ismeretek bősége sem számít erénynek. Az igazi érték Margit alakja, „amely a könyv egyetlen fénylő színfoltja, az ifjúi ideális szerelem egyféle reinkarnációja lett. Ezen nyert a cselekmény, mert mindenütt, ahol Margit megjelenik, felgyorsul a regény tempója”. Különösen sikerültnek tartja halála jelenetének drámaiságát. Sok-e vagy kevés, amit Gárdonyi Géza lengyel- országi fogadtatásáról elmondhatunk? Más országokkal összevetve semmiképpen sem kevés. Ha — halálának 60. évfordulójára emlékezve — arra gondolunk, hogy a lengyelek a magyar szerző olyan kortársait szeretik olvasni a szóban forgó korszakból, mint a többször emlegetett, de magyarra — sajnos — ritkábban fordított Zeromski és a másik: lengyel Nobel-díjas író, a filmváltozatban is ismert. Az Ígéret földjét és a Parasztokat megalkotó Wladyslaw Reymont (1867—1925) — elégedettek lehetünk. Molnár István Magyar István grafikája 44
