Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Bakó Jenő: Eger úszósportja
eredményeket mutatott fel. A 20 méteres kezdetleges uszoda csakhamar szűknek bizonyult és 1922- ben tovább kellett bővíteni. 33 1/3X30 méteres medencére alakították át, mely most már nagyobb versenyek rendezésére is alkalmassá vált. Az első országos bajnokok, csúcstartók A téden-nyáron egyaránt használható uszodában a 20-as évek elején fiatal, tehetséges úszókból álló csoport verődött össze, melynek élén Bitskey Zoltán állt. ő volt az egri úszócsapat megalapítója, összetartója és kezdetben a legjobb úszója. Az úszás iránti mérhetetlen szeretetének volt köszönhető, hogy az egri fiúk rendszeres látogatói voltak az uszodának, s valamennyien megkedvelték, megszerették az úszósportot. Az eredmények meglepően gyorsan jelentkeztek. Az első vidéki bajnokságon, 1921-ben már egri győzelmek is voltak. Bitskey Zoltán 400 m gyorsúszásban, Klausz József 100 m hátúszásban győzött. Két évvel később a vidéki bajnokság pontversenyének győztese az egri úszócsapat volt. Az 1924. évi versenyek során az egri úszók felzárkóztak az országos élvonalba. A 17 éves Szig- ritz Géza — később Tarródy-Szigritz néven versenyzett — 200, 400 és 800 m gyorsúszásban nyert nagy meglepetésre országos bajnokságot, és ezzel ő lett az egri úszósport első országos egyéni bajnoka. Ugyanekkor országos bajnokságot nyert, országos csúccsal a Bitskey Aladár, Bitskey Zoltán, Szigritz Géza, Bárány István összeállítású 4X200 m gyorsváltó, és a 3X100 m vegyesváltó is Bitskey A., Bitskey Z., Bárány összeállításban. Az első egyéni országos csúcs Bárány István (100 m gyorsúszás) és a 19 éves Bitskey Aladár (200 m hátúszás) nevéhez fűződik. Mindketten 1924-ben érték el kiváló eredményeiket. A Magyar Üszó Szövetség (MUSZ) elsősorban tanulás céljából két fiatal egri úszót küldött ki a párizsi olimpiára (1924). A döntőbe egyikük sem került be, azonban olyan értékes szakmai tapasztalatokkal tértek haza, melyek később az egész magyar úszósportnak hasznára váltak. Az egri úszók hírneve gyorsan terjedt, 1924-ben már külföldi meghívásnak tettek eleget. Az első külföldi túrán, Breslauban kiválóan szerepeltek az egriek: négy győzelmet arattak és értékes helyezéseket is szereztek. Ebben az évben, 200 m hátúszásban Bitskey Aladár két alkalommal úszott világcsúcsot, azonban egyik eredményét sem hitelesítették. Egyszer sós vízben, másik alkalommal pedig az előírt egész alakos mez helyett csak fürdőnadrágban versenyzett, s ezek szabálytalanok voltak. Az egri úszók gyors élretörése problémát okozott a MUSZ vezetői körében. Megállapították, hogy: „Eger hatalmas sikerei folytán az a veszély fenyegette a vidék úszósportját, hogy a sikertelenség elkedvetlenedést szül.” Ezért a MUSZ a következő határozatot hozta: „Országos bajnokok és I. osztályú versenyzők a vidéki bajnokságban nem vehetnek részt”. Természetesen ez a határozat az egriekre vonatkozott elsősorban. Egerben épült fel az ország első 50 méteres versenyuszodája Az egriek kinőtték a kis méretű medencét és az egri úszósport lelkes vezetőjének, Bárány Géza városi főmérnöknek kezdeményezésére a város 1925- ben felépítette a régi medence helyén az ország első 50 méteres versenyuszodáját. A Bárány Géza tervei szerint épült uszoda 50X17 méteres medencéjének az alja kaviccsal van borítva, mert a vizét még ma is a medencén belül levő források szolgáltatják. Kellemes meleg vize miatt az uszodát télen és nyáron egyaránt lehet használni, sőt a téli edzés és fürdés zavartalan biztosítására a medence és a vetkőzőhelyiség összekötésére fedett kiúszót is építettek. A kiúszó ma már nincs meg, mert a 40-es években lebontották. Ez a versenyuszoda volt az egri úszósport „bölcsője”, mely évtizedeken keresztül és még napjainkban is adja a kiváló úszókat és vízilabdázókat a magyar úszósportnak. Bárány-korszak Az egri melegvizes uszodában egy igazi őstehetség bontogatta szárnyait: Bárány István fejlődése töretlen volt és nemcsak az egri úszócsapat legnagyobb erőssége, hanem hamarosan a világ egyik legjobb úszója lett. ö volt az első európai úszó, aki elsőként úszott 100 m gyorsúszásban egy percen belüli időt. Az egész magyar úszósport részére nagy megtiszteltetést jelentett, hogy az első Európa-bajnok- ságot (EB) 1926-ban Budapest rendezhette. A bajnokságon óriási magyar, illetve egri siker született, ugyanis Bárány meglepetésszerűen, szenzációs győzelmet aratott a világhírű svéd úszó, Arne Borg fölött, 100 méteres gyorsúszásban. A 4X200 m gyorsváltót kizárólag vidéki úszókból állították össze. Három egri úszó — Bárány, Bitskey Z. és Szigritz — mellett a szegedi Wanié András volt a váltó negyedik tagja. A csapat jól szerepelt, mert a német váltó mögött a második helyen végzett. A 100 m hátúszásnak is volt egri résztvevője, a döntőben Bitskey Aladár negyedik helyezést ért el. A következő évben Bolognában ismét EB-ra ke- rült sor. Arne Borg revánsot vett az év elején betegeskedő Bárányon. Kellemes meglepetésként ugyancsak ezüst érmet nyert Bitskey Aladár 100 m hátúszásban. A gyorsváltót ismét vidékiekből állították össze — Bárány, Szigiátz és a két Wanié fivér — és a német és svéd csapat mögött harmadikként ért a célba. Amsterdamban (1928) Bárány elérte pályafutásának legnagyobb olimpiai sikerét. 100 m gyorsúszásban a legendás hírű John Weissmüller mögött új Európa-csúccsal ezüstérmet nyert. A 4X200 m gyorsváltó, melynek Bárány és Szigritz is tagja volt, negyedik lett. Bitskey Aladár a 100 m hátúszás középfutamából kiesett és nem került a döntőbe. A 4X200 méteres váltónak rendszerint két egri úszó volt a tagja. Egy nemzetközi úszóversenyen, 1930-ban Bárány mellett az ifjúsági sorban levő Baranyay Károly képviselte Eger színeit. A váltó 25
