Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Bakó Jenő: Eger úszósportja
MÚLTUNK JELENE Eger úszósportja A Magyar Úszó Szövetség ebben az esztendőben ünnepli fennállásának 75. évfordulóját. Ilyen ünnepélyes alkalomkor szokás visszapillantani az elmúlt évtizedekre, melyek örömökkel és kudarcokkal egyaránt bőven örvendeztették meg az úszósport híveit. Eger úszósportja — önhibáján kívül — egy kissé későn kapcsolódott be a magyar úszósport vérkeringésébe, azonban 1921. évtől folyamatosan az élvonalban van, és nagyon sokszor a magyar úszósport helyzetének meghatározója volt. Az 1920-as években Eger úszósportja jóformán egyet jelentett az országos élvonallal, majd a következő időszakban, a 30-as években egy új hullám indult el, de az akkori megfelelő szakmai irányítás hiányában nem juthatott fel a csúcsra. A felszabadulás utáni pezsgő egri úszóélet ismét erős és nemzetközi szempontból is eredményes volt, míg az utolsó két évtized néhány kiváló eredménye ismét bizonyította és ma is bizonyítja az egri úszósport rátermettségét és immáron ötven esztendeje tartó magas színvonalát. Meleg források, fürdők, első egri egyesületek A mai egri fürdők és uszodák helyén egyes feljegyzések szerint, már a rómaiak idejében is több forrásból állandóan 28—32 Celsius fok meleg víz tört fel a föld felszínére. A meleg víz évszázadokig kihasználatlan volt. A törökök Egert is elfoglalták 1596-ban, és a többi meleg vízzel rendelkező városhoz hasonlóan itt is jól működő fürdőket hoztak létre. Ismeretes, hogy a törököknél vallási előírás miatt magas színvonalú fürdőkultúra volt és ahol tehették, mindenütt építettek tetszetős, kupolás, keleti stílusú fürdőépületeket. A fürdőket nemcsak tisztasági és szórakozási szempontból használták a törökök, hanem rendkívüli gyógyhatása miatt is. Az egri melegvizek gyógyhatását igen nagyra becsülték, ennek híre hamarosan elterjedt a környéken, mely a fürdőélet gyors felllendülését eredményezte. A kilencvenéves török megszállást követő felsza. badulás esztendeiben ismét kihasználatlanok, nép- telenek lettek a fürdők. Az épületek romladozókká váltak. A XIX. században a város vezetői felismerték az ingyen meleg víz által nyújtott lehetőségeket és a források fölé kisebb, kezdetleges fürdőket és mosodát létesítettek. Az első uszoda felépítésére 1856Bárány István úszás közben ban került sor. Az akkori Csillag-csárda udvarában, a mai versenyuszoda helyén, a természetes forrású, meleg vízre épült a szabálytalan, ötszög alakú medence, amelyet néhány év múlva deszkafallal 20 méteres medencévé alakítottak át. Lelkes emberek egy csoportja 1908-ban megalakította az Egri Torna Egyletet (ETE), azonban a versenyszerű úszósport aránylag későn indult meg Egerben. Az első hivatalos úszóversenyre 1913- ban került sor, melyen csak helybeliek versenyeztek, de 1918-ban már fővárosi úszók is rajthoz álltak az egri úszóversenyen. Ekkor úszott először versenyen a 14 éves Bitskey Zoltán, aki a későbbi híres egri úszók csapatának egyik oszlopos tagja volt. 1920-ban megalakult a Move Egri Sport Egylet (MESE), melynek úszószakosztálya — együttműködve az ETE-vel — hamarosan nagyon szép 24
