Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 1. szám - IRODALOM, MŰVÉSZET - Bolykiné Fogarasi Klára: Képversek az 1920-as évek irodalmából
V J, fiit . tL Sex M1* í*~e »•L fau et" t* ..tR V. H* /<’ U: Ctih fUM / Ut,t, V <s q*t V Wfí. **> ?**■ e* *i-./W rt« ><» .. Mr, NT <H ll W ,<4 •\\« D A* V<* . , (,- & * SS \ ** • ^ > Me *v <PS «V£rf «*$> . &V * í #*' ^ * \# f vt /\ V •y ^tl3 **«** V * A** ** á«. ro £ vú*VV t<° O pít,Jffa.n>|«cPí»^ri,rj.Cf^fr pourpfíuy for9rJ PfjcU^he^ A L«,VífJ i^n.npnlrjíf,ft^u', v 1^/ Ríni- ^sjWS^formíW^V/ A jelenből a jövő felé vezető úton a költő minden egyszerű, hétköznapi dolgot is vizsgáljon meg, ami az életünkhöz tartozik: egy asztalt akár, vagy egy rugót, de mindenképpen tartózkodjon olyan dolgok emlegetésétől, amelyek konvencionálisán ugyan versbe kívánkoznak, de ma már belőlünk semmit sem váltanak ki. így válik érthetővé Apollinaire képverseinek témaválasztása, hiszen igen közönséges, köznapi tárgyak lépnek be lírai világába (óra, szemüveg, cigaretta, virág, bambusz stb.). De meghatározó elsősorban a történelmi pillanat. A Kalligrammák alcíme: „A béke és a háború versei”. Az I. világháború káoszában, a bizonytalanság, kiszolgáltatottság poklában, ember —tárgy fölborult rendjében él a költő, ezért makacsul megidézi az ember otthoni tárgyait. A rajzok kecsessége, eleganciája pedig a brutális, nyers valóság helyett egy valószínűtlen — de a költő tudatában bizonyosan létező — világot idéz meg. Érdemes szemügyre vennünk A megsebzett galamb és a szökőkút c., jól ismert verset is. A kompozíció egy vertikális felezővonal mentén szimmetrikusan rendeződik, s föntről lefelé három, világosan elkülöníthető egységre tagolódik. A függőleges tengelyen kiemelt, vastagon szedett alsó és fölső kerekded betűk az állandóságot, a kérdőjel mozgalmasabb formája nyugtalanságot, bizonytalanságot sugall. Ezt támasztja alá tartalmilag a galamb — lányok (fönt), víztenger (lent) s a barátok — vízsugár (középen) hármas szimbólumrendszere is. A látvány és gondolat utalásai nem csupán egy15