Hevesi Szemle 10. (1982)

1982 / 2. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: Emlékek és képek Kodály Zoltánról

tett formáját olvashatjuk a Helyes kiejtés, szép magyar beszéd címmel megjelent kiadványban. Hozzászólásainak levonatát még maga javította, de a kiadvány megjelenését már nem érhette meg. Az előadások szüneteiben is véleményét nyilvá­nította az elhangzottakkal kapcsolatban. Elmond­ta pl., hogy érdemes lenne az ilyen jellegű meg­beszéléseken ezekkel a témákkal is foglalkozni: A nyelv is énekel, a zene pedig beszél, a hallás nevelésének ügye mai köz- és iskolai nevelésünk­ben, derű és jókedv az anyanyelvi órákon, a he­lyes, a szép és kifejező beszéd formái, követelmé­nyei stb. Az egri konferencia jó „közérzete” és „hangu­lata” is hozzájárult ahhoz, hogy a hallgatóság két napon át együtt maradt. Bérezi Géza a tanács­kozás elnöke is annak a véleményének adott han­got, hogy „a konferencia bőségesen beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és szinte várakozáson felül eredményes volt”. Az elnöki zárszóban is megfogalmazott értékelés visszhangzik azokban az őszinte sorokban, amelyeket B. G. emlékkönyvébe jegyzett Bérezi Géza és Péchy Blanka: „A vég­telenül kedves, harmonikus és hasznos »Egri Na­pok« felejthetetlen emlékére, Bárczi Géza” — „A nagy fontosságú egri konferencia emlékére szere­tettel, Péchy Blanka.” Hogy az egri kiejtési konferencia a magyar beszédművelés történetében valóban mérföldkő volt, az több tényezőnek is köszönhető. Az elnök­ségben ülő és értékes megjegyzéseivel szinte min­den előadáshoz, hozzászóláshoz megjegyzéseket fűző Kodály jelenléte is meghatározó jelentőségű. Hangot adott ennek a magyar sajtó is. A helyes magyar kiejtés első szakszerű megvitatását célul tűző ülésszakon elhangzott előadások valóban egy­re szélesebb rétegek érdeklődését keltették fel. A konferencia résztvevőinek száma is ezt tanúsítot­ta. A Heves megyei Népújság több cikkében tu­dósított a tanácskozásról. A megbeszélést köszön­tő közleményben arról olvashattunk, hogy Eger vá­rosa „egyre nagyobb rangot kap a tudományos élet területén is”, s e szaktanácskozásban „azt a megbecsülést is látnunk kell, amely Egernek, a nyelvtudomány egri művelőinek és munkásságuk­nak szól” (1965. okt. 22.). Az október 23-án meg­jelent Népújság hasábjain képes beszámoló ol­vasható a konferenciáról, az elnökségben részt vevő Kodály Zoltánról. Külön kiemeli a cikk azt, hogy eljöttek erre a megbeszélésre a legjobb ma­gyar szakemberek (Bárczi Géza, Molnár Imre, De­rne László, Lőrincze Lajos, Péchy Blanka stb.) mellett a külföldi tudósok is, köztük pl. Paavo Siro, a tamperei egyetem professzora, Yasumoto Tokunaga, a tokiói állami egyetem tanára stb. A lap dkt. 26-i számában Arcok, pillanatok a nyel­vészeti konferenciáról címmel Péchy Blankával, s a tévébemondó Varga Józseffel folytatott beszél­getésről olvashatunk érdekes közleményt. 5. A lap hírt ad arról, hogy Kodály Zoltán két egri iskolát is meglátogatott. Orosz Nóra tollából cikk jelent meg Kodály Zoltán egri gyermekek között címmel (Népújság, 1965. okt. 25. sz.). Való­ban Kodály az egri konferencia alkalmával időt szakított arra, hogy látogatást tegyen az I. és II. sz. általános iskolában. Az ezzel kapcsolatos Ko- dály-emlékek és képek túlmutatha'k a helyi jelle­gű eseménysorozaton. A gyermekeket igen szerető Kodályt ismerhet­tük meg Egerben is. Nagyon igaz ez a két vallo­más is: „Sok ezernyi gyermekből áll nagy csalá­dom” (Éneklő Ifjúság, 1943. 6. sz. 72.) — „A hang­zó, éneklő Magyarország mindenese voltam” (Eth- nográfia, 1953. 394.). Éppen ebben a „minőségben” látogatta sorra az Éneklő Ifjúság hangversenyeit, így jutott el Egerbe is már 1940-ben. A május 25-i hangversenyen való részvétele nagy megtisztelte­tés volt az egri zenepedagógusok és az ifjúság szá­mára. Az egri középiskolák értesítőiben is erről olvashatunk: „1940. május 25-én az Egri Nevelők Körének középiskolai hangversenyén az összes eg­ri középfokú iskolák egyesített énekkara szerepelt. A magyar dal ünnepét országos jelentőségűvé tette Kodály Zoltán világhírű magyar zeneszerző meg­jelenése, aki a közönséghez is intézett pár szót... A magyar népi zene egyik nagy kincsásójának, út­törőjének megjelenése és egri beszéde felejthetet­len élményt nyújtott az egri közönségnek, elsősor­ban az ifjúságnak” (A Ciszt. rend Egri Gimn. Év­könyve, 1938—40 és az Angolkisasszonyok Le- ánygimn. Értesítője, 1939—40.). Kodály egri be­szédének lényege is tükröződik ebben a megfogal­mazásban: „Az iskola vállalja azt a feladatot, hogy énekórái frissítő zenei élményt nyújtsanak, ne unalmas okoskodást... Az iskolán át magyar ze­nei köztudatot kell teremteni a néphagyomány vagyis a zenei magyar nyelv közkinccsé tételével.” 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom