Hevesi Szemle 9. (1981)

1981 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Korompai János: Gárdonyi Géza életének egy éve

donyihoz, de az író mégis megőrizte feljegyzései között, mert hangja hűen tükrözi az egyszerű asszony érzéseit, kifejezései szépen megmutatják gondolatmenetét, ez pedig hamisítatlan anyag volt a paraszti élet iránt mindig érdeklődő író számára.

22- én: Megírta az Isten rabjaiból Ábris élettörténetét,

23- án pedig Ábris életfilozófiáját. A két nap munkája a lázadó, mélyen és emberien érző, sokat szenvedő, keményen vezeklő Abrahám frátert állítja elénk. A regényíró ez alkalommal is saját életének legnagyobb problémáit fejtegeti: Mi a teliesebb, igazabb élet, a családi boldogságot adó. vagy az egyház nőtlenségi esküvel bilincsbe vert szolgálata? Felbonthatatlan-e valóban a házasság? Mi az ember életének célja, hol várhatunk igazságot és boldogságot? Marcangoló kérdések ezek a kétszeres szökés után a kolostorba ismét visszatért Abrahámnak és a saját „lelki vedléseit” szigorral figyelő egri remetének egyaránt.

24- én megírta az Isten rabjaiból Ottokár látogatását. A regény fontos jelenete ez, amelyben Margit visszautasítja a cseh király házassági ajánlatát és szembeszegül szülei akaratával is, mert saját választott útját kívánja végigjárni.

26-án: O. P. baráti üdvözlete Stószról Gárdonyi Józsefnek.

28-án: özvegy Bodokyné levele Gárdonyi Gézához. Az általában megválaszolatlanul hagyott levelek jellegzetes példánya, frója egy parádi találkozásra utalva fejezi ki érdeklődését és küldi üdvözletét Gárdonyinak.

Augusztusban

csaknem minden második, összesen tizenöt napra találtunk feljegyzendő eseményt.

5-én; Megírta Margit avatását. A fiatal királylány önfelajánló fogadalmának leírása különösen hangulatos része a regénynek.

5-én; Levél Szilvássy Ferenctől Gárdonyi Józsefnek.

7-én: Gárdonyi megírja az Isten rabjai III. részének elejét, azaz első fejezetét, ugyanis a következő, 2—6. fejezeteket már korábban megszövegezte.

9-én; Képeslapot kap Brémából dr. Lendl Adolftól. A neves természettudós, kutató és lapszerkesztő ekkor indult a német kikötőből Dél-Amerikába. Több tudományos társaság megbízásából az Andok vidékét kutatta. Elutazása előtt meleg hangon üdvözölte barátját, Gárdonyi Gézát. Dr. Lendl Adolf lapjában A természetben Gárdonyi sok érdekes természettudományi vonatkozású cikke jelent meg.

14- én: Megírja az Isten rabjai III. részének 7., 8. és 9. fejezetét. Ezek tartalmazzák az illatgyűjtést, Margit arculverését és Marcellusz templomi szidalmát.

15- én: Huszonnyolc kézirati lapot ír az Isten rabjaiból. Ezek a III. rész 10. és 11. fejezetei Ab- ris visszatéréséről, a vízáradásról és a kútba esésről.

16- án: Elkészül az Isten rabjai III. részének 12. és 13. fejezete, ami kb. egy nyomtatott ívet tesz ki. Fia könyvében megjegyzi, „ ... pedig délután látogatók zavarták.”

17- én: Megírja Margit utolsó évét és utolsó napját.

18- án: Egerben nagy ünnepséggel leleplezik Dobó. István. szobrát. Gárdonyi Géza a Történelmi Társulat felkérésére és képviseletében jelenik meg.

19- én: Bródy Sándor és Feszty Árpád átlátogatnak barátjukhoz, Gárdonyihoz Párádról. Elcsalogatják magukkal, noha ő regényét akarta befejezni.

21-én: Gárdonyi visszaszökik Párádról Egerbe és befejezi az Isten rabjait.

25-én: Cikk a Győri Hírlapban. Címe: Látogatás az egri remeténél. írta: Benedek Vince.

28-án: Gárdonyi Budapestre siet, hogy a nagyjából be végzett Isten rabjait megbeszélje tudós szerzetes barátjával, Paluscsák Pállal. Eszmecseréjük csaknem két teljes napig tart.

30- án: Újból egri íróasztala mellett ül és elkezdi javítgatni a regény szövegét.

31- én: Gárdonyi Géza újabb levelezőlapot kap dr. Lendl Adolftól, aki akkor már Buenos-Aires- ben van.

Szeptemberhez

hét meghatározó esemény kapcsolódik.

1-én: Singer és Wolfner levélben elbeszélést kér Gárdonyitól, mert az olvasók hiányolják.

5-én: Az Isten rabjai első javítgatása után visz- szamegy Párádra Fesztyékhez, hogy kiengesztelje őket hirtelen távozása miatt. Ojabb visszatérése Egerbe megint gyorsan bekövetkezett, mert az első éjszaka számára kellemetlen ünneplésben részesítették hegedűjátéka miatt.

27- én: Endrödi Sándor írást kér tőle Petőfivel kapcsolatban. Barátja jól tudta, hogy Petőfi Gárdonyi nagy példaképe, ezért kérte, írja le, hogyan és mikor szerette meg a nagy költőt.

30-án: Megjelenik az Átkozott józanság, amelyben a címadó novellán kívül öt további kapott helyet.

30-án: Naplója szerint befejezte az Isten rabjai írását.

Egész hónapban: Javítgatta a regény szövegét. A hónap utolsó napján rejti kéziratát fiókjába és abban az évben már nem is veszi újból kézbe.

A hónapban: Budapesten megkezdődik válópere tárgyalása.

Október

rovatába három eseményt jegyezhettünk fel Gárdonyi kalendáriumadatait gyűjtögetve.

Utazása Olaszországba: Menekülés ez az utazás a válóper által felkavart családi kellemetlenségek elől, az asszony elől, akiről azt mondta: „nem alkarok beszélni soha”.

28- án: Benedek Elek levele. Tárcát kér Gárdonyitól a Néptanítók Lapjába, amelynek szerkesztését akkortájt vette át.

29- én: A MTA Péczely-díjat odaítélő bizottsága elé került az Öreg tekintetes. Gárdonyi regényén kívül az elmúlt év harminc legsikeresebb műve közül még Mikszáth A vén gazemberét és Her- czeg Lélekrablását sorolták a jelöltek közé. A díj, amelyben az Egri csillagok 1902-ben részesült, most Herczeg könyvének jutott.

43