Hevesi Szemle 9. (1981)
1981 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Sereg József: Válság és megújulás a Mátra-vidéken I.
November talán véletlenül, mindössze két bejegyzéshez jutott. Az ősz, amelynek hangulatából kiindulva ezt a hónapot Gárdonyi ,halottak havának” nevezte titkosírásos jegyzeteiben, most különösen szomorú lett számára. 7-én: Hozták meg az első fokú ítéletet házassága felbontásáról. Az 1885. október 29-én kötött házasságáról Gárdonyi már 1886. július 10-én így jajdult fel naplójában: „Ennek a házasságnak vagy válás vagy gyilkosság lesz a vége”. A tényleges szétválás valóban rövidesen bekövetkezett, de a hivatalos utat csak majdnem húsz évvel később, gyermekei örökségének rendezése érdekében járta végig. 9-én: Levelezőlapot küldött Budapestről Egerbe a Gárdonyi-háznak. Az értesítés szövege: „Édes Anyám! Holnap, vasárnap délután — ha valami közbe nem fordul — haza utazom. Ha Halászy vagy Frindt fellátogatna, ne bocsássák el. 1/2 7-ig megtudhatják, hogy megyek-e vagy maradok. Kezét csókolja Fia.” Decemberben hat adat egészíti ki az évet. 4-én: írja Az Órás meg a kutyája című novelláját. Ez a kis remekmű is a Mi erősebb a halálnál kötetben jelent meg. 11-én; Budapesten tartózkodik. Szállodai címét levelezőlapon közli a családdal. 14- én: Cikk Gárdonyiról a Győri Hírlapban. Címe: A különös ember. írta: Üjlaki Géza. 15- én: Dr. Lendl Adolf újabb levele Gárdonyihoz. 22- én: Írja a Harangozóék karácsonya című novellát. Megjelent a Mi erősebb a halálnál kötetben. 23- án: Megvásárolta a Savós nevű szőlőbirtokot az Eger és Ostoros közötti határrészben. A harmincholdas, nyaralót, ligetet, gyümölcsöst és forrást is magába foglaló birtok megszerzéséről Gárdonyi József életrajzi munkájában lelkesen számol be a „Gárdonyi a földbirtokos” című fejezetben. 23-án: Levél Szabolcska Mihálytól. Kapcsolatuk ekkor már lazább volt, szinte csak árnyéka a tíz évvel korábbi szoros barátságnak. * Az 1907-es év nyolcvanegy adata megmutat valamit az íróból, az emberből, a családapából, a barátból, a közéleti személyiségből. Gárdonyi Géza kalendáriumának ez a töredéke ízelítő a bevezetőben említett magyar irodalmi topográfiából is. Korompai János Válság és megújulás a Mátra-vidéken I. Negyedszázaddal ezelőtt súlyos problémák nyomán ellenforradalmi lázadás rázkódtatta meg Magyarországon a szocialista társadalom építéséért folyó küzdelmet. E mély társadalmi-politikai, valamint tudati és morális válság leküzdésének útja, a szocialista megújulás negyedszázados folyamata országon belül, országhatáron kívül barátnál megbecsülést, közömbösnél odafigyelést és szimpátiát, ellenségnél tehetetlen átok-szitok hadjáratot eredményezett. A legfontosabb megállapítás azonos napjaink gazdasági, társadalmi, politikai és tudatimorális tényhelyzetével, hazánkban a szocializmus építése folyamatos, tudatos és mondjuk meg sikeres, történelmünk talán legszebb, alkotásokban gazdasági és társadalmi változásokban legdinamikusabb szakasza az 1956 utáni 25 év. így van ez az országban, és ez a jellemző a mi szűkebb hazánkban, Gyöngyösön és a Mátra-vidéken, Heves megyében is. Gondjaink, problémáink a nagy történelmi változás, a szocializmus építésének útján haladó dolgozó nép történelmi küzdelmének kísérői, amelyek csak aláhúzzák a nagy erőfeszítés bonyolult feladatait. A megújulás negyedszázados folyamatának fordulópontján néhány adatot, jellemzőt összegezni itt a Mátra-vidéken is fontos, érdekfeszítő és tanulságos. Kapcsolódjunk hát mi is a nemzeti méretű tapasztalatcseréhez és ifjúságunk figyelmét és magunkét is irányítsuk rá arra, hogy a szocializmus fejlődése, létéért, megvalósulásáért, új lehetőségeiért való küzdelem, sokszor nehéz buktatókon, kátyús útszakaszokon át vezet, a kritikus helyzetek elemzése kötelezettség a megtett út tiszteletre méltó küzdelmei iránt. A Népszabadság 1981. szeptember 13-i számában a „Történelmi lecke” című programozó cikk a következőket írja: ,A rossz, a nem-szeretem emlékeket az hallgatja el, aki a mai gyakorlatban sem akar szembenézni velük. De hát miért ne néznénk szembe az akkori erőltetett kollektivizálással, a törvénysértésekkel, a mechanikus másolás hibáival, miért hallgatnánk a szocialista demokráciát sértő személyi kultuszról, miért volna kényes téma számunkra a szellemi élet uniformizálása stb.?...” A szocializmus építésének ezek a szomorú, súlyos torzító jelenségei 1949 után fokozatosan itt a Mátra-vidéken is jelentkeztek és sajnos csökkentették annak a nagy társadalmi összefogásnak a tudati hatását, amely egyébként gyárak alapításában, termelőszövetkezeti mozgalom alapozásában, a demokratikus államhatalom, tanácsi rendszer kibontakozásában, szocialista nevelési-kulturális forradalom megindulásában a Mátra-vidéken, 44
