Hevesi Szemle 9. (1981)
1981 / 1. szám - JELENÜNK - Kovács Sándor: A termelőerők Heves megyei fejlesztése
kezdték a VILATI üzemeinek építését, a Vörös Csillag Traktorgyár bővítette a Hajtómű- és Festékberendezések Gyárától átvett üzemet. Az északmagyarországi térségben folyó érc- és ásványvagyon kutatás bázisát Egerben hozták létre. Megnyitották a felnémeti Mészkőbányát és őrlő üzemet, valamint Istenmezején a bentonit bányát. A szénhidrogén-program során ipari üzemeink jelentős része átállította energiafogyasztását a korszerűbb energiahordozókra, főként Egerben, ahol a helyi földgáztermelés a lakások fűtését is lehetővé tette. A II. és III. ötéves terv további sikereket hozott a megye iparosításában, a tervidőszak végére a foglalkoztatottságot tekintve az ipar vált a gazdaság vezető ágazatává. A központi elhatározások mellett, a nagyvállalati döntési lehetőség következtében lényegesen hatékonyabban foglalkoztak a helyi vezető szervek is a területi gazdaságfejlesztéssel. A statisztikai adatok szerint a III. ötéves tervben Heves megye az egy lakosra jutó ipari beruházás összességét tekintve Borsod után a második helyet foglalta el, ugyanakkor a kommunális beruházási összeg tekintetében csak a 16. volt. Ez kétségkívül hátrányt jelentett a települések fejlesztése terén, ugyanakkor a bányászatból és a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő foglalkoztatását sikerült megoldani. Valamelyest javult a hevesi járásban élők ingázási lehetősége is (Vison- tára), de ez még nem jelentette a kedvező megoldást. A területi differenciáltságot bemutató táblázatból kitűnik, hogy a IV. ötéves terv során sikerült ugyan előbbre lépni az elmaradott területek iparosításában, de a különbségek még mindig jelentősek. 1000 lakosra jutó ipar- Megnevezés telepi foglalkoztatottak száma 1969 1975 Egri járás 1 094 1 154 Füzesabonyi közsé280 469 Gyöngyösi gei 1 433* 1 576 Hevesi 263 343 Hatvan városkörnyék 3 — Községek összesen 900 1 068 Eger 2 828 2 850 Gyöngyös 2 257 2 521 Hatvan 2 160 1 993 Városok összesen 2 495 2 570 MEGYE ÖSSZESEN 1 354 1 572 Az ipari létszám mintegy 32 ezer főre növekedett a III. ötéves terv végére. A beruházások és a létszám dinamikus növekedése a termelés gyors felfutását tette lehetővé, ugyanakkor a termelékenység növekedése — főként az új foglalkoztatottak hatására — visszaesett az országoshoz és a II. ötéves tervi eredményekhez képest is. Kedvező folyamatok indultak meg a gyártmánykorszerűsítés, illetve új gyártmányok bevezetése * 1961-ben a Zagyva-völgyi iparosodott községeket a gyöngyösi járáshoz csatolták. terén (félvezetők, korszerű fémcsomagoló eszközök, pneumatikus automatika elemek, irányítástechnikai berendezések stb.). Az épülő Gagarin Hőerőmű Vállalat berendezései, a Thorez Bányaüzem óriási gépei egyedülálló technikát képviseltek az országban. Az Egri Dohánygyár rekonstrukciója következtében fellendült a filteres cigarettagyártás; egyre több üzem kapcsolódott be a központi iparfejlesztési programokba. Ugyanakkor az együttműködés megyén belül nem jelentős, kivéve a Mezőgép gyáregységeit. A hatvanas évek második felében hozott — területfejlesztéssel kapcsolatos — párt- és állami határozatok, a IV. ötéves tervre biztosított anyagi eszközök, a helyi szervek növekvő önállósága kedvező iparosítási döntések megszületéséhez vezettek. Az együttes feltételek lehetővé tették, hogy az elmaradott alföldi jellegű községekbe — mindenekelőtt Hevesre és Füzesabonyba — ipari üzemeket telepítsünk, majd tovább bővítsük azokat. A megyei szervekkel egyetértésben két megyei gépipari vállalat (Mátravidéki Fémművek, Finomszerelvény- gyár) fejlesztette kapacitását a munkaerővel ellátott településeken. Ez az intézkedés, valamint a térségben folyó más beruházások (Tisza II. Vízlépcső építése) megállították az elvándorlást, csökkentették a nagy távolságú és fokozták a rövid távú ingázást, illetve a helyi munkalehetőséget. Ugyanebben az ötéves tervben további kisebb-na- gyobb ipartelepet hoztak létre különböző könnyű és vegyipari vállalatok, szövetkezetek (konfekcionálás, cipőfelsőrész-készítés, műanyagfeldolgozás). A IV. ötéves terv elején léptek be a korábbi tervidőszakban megkezdett egyedi nagyberuházások, kiemelt fejlesztések a termelésben (Thorez Bányaüzem, Gagarin Hőerőmű Vállalat, Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT Félvezetőgyára, a sely- pi Azbesztcement Nyomócsőgyár), valamint a városrendezési igények miatt kitelepített rekonstrukciós üzemek (Agria Bútorgyár, Bubiv 7. sz. Egri Gyára, Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 10. sz. Egri Gyára stb.). A termelő jellegű helyi ipari vállalati rekonstrukciók (kenyérgyárak, tejüzemek) mellett ez a tervidőszak volt az ipari szolgáltató egységek létrehozásának időszaka is. Űj szervizeket, szolgáltató egységeket, felvevőhelyeket alakítottak ki a megyében (gépkocsi és motorkerékpár, elektromos és híradástechnikai szerviz, új mosoda és ruhatisztító szalonok stb.). Ugyanakkor a személyi szolgáltatás, a cipőjavítás, a mértékutáni ruházati tevékenység, valamint az építőipari jellegű szolgáltatói tevékenység erősen elmaradt az igényektől. A IV. ötéves terv végén újabb nagy beruházások kezdődtek a megyében, a bélapátfalvi Cementmű és a recski mélyszinti ércelőfordulás bányászati kutatását szolgáló aknák és vágatok építése. Az exportbővítő beruházások zöme létszámigénnyel nem járó gépi rekonstrukció szintén megkezdődött a IV. ötéves tervben (integrált áramkörgyártás, üveggyári fejlesztések, aerosolos-palack előállító automata gépsor, paradicsomlé sűrítő új nagy teljesítményű berendezések, könnyűipari gépgyártás bekapcsolódása a KGST programokba, stb.). 36
