Hevesi Szemle 9. (1981)
1981 / 4. szám - JELENÜNK - Suha Andor: Házam bokrétája
csupán a 80-as évben jelentkezett visszaesés. Lényeges változást e területen nem tudtunk elérni a körülmények javításában sem, melyre a továbbiakban kell majd gondolnunk. Baromfitenyésztésünk ismét fellendülőben van, az 1981-es évben előreláthatólag 6000 darabbal női a törzstyúk-állományunk a magtárpadlások férőhellyé történő átállítása révén, és miután beléptünk a Palotási Kacsatenyésztési Rendszerbe, a kacsatelep is teljes kapacitással üzemelhet 1982- től. Na lám, a külföld ízlése, étvágya ismét a kacsára irányul. (A szerk.) Ennek következtében a tojástermelés az öt év alatt meghaladhatja a 20 millió darabot. Ez mintegy 25%-os előrelépést jelentene. Ugyancsak emelkedne a vágóbaromfi-értékesítésünk is, miután évi 45—50 000 db pecsenyekacsa felnevelésére, értékesítésére van lehetőség, így ösz- szességében az öt év alatt mintegy 800 tonna vágóbaromfi leadásával számolunk.” k Csörgő István rokonszenves, kellemes fiatalember. Gyöngyösi. Tizenegy éve végzett az agrármérnökin, s ez a téesz az első munkahelye. Széchényi Éva telepvezető 22 éves, főiskolát végzett, tavaly augusztusban jött ide. Talán megbocsát, ha munkáját még nem tudjuk méltatni. De néhány elismerő sornál többet jelent a szövetkezet vezetőinek bizalma — gondoljuk és hisszük mi. Viszont Csörgő István elismerően nyilatkozott róla, bízva a következő évben. Azt mondta, hogy: „Baromfitenyésztésük az osztály termelési értékének 55—60%-át termeli, illetve állítja elő és jelentős szerepe volt az elmúlt évi 3,5 millió forintos állattenyésztési nyereség realizálásában. A fejlesztési elképzeléseinkről 1979-ben lemondtunk a pecsenyecsirke vonalon meglevő kereslet-kínálat ingadozása miatt, de a 4—5000 db-os tojóház, valamint a 12 ezer férőhelyes előnevelő biztonságos üzemeltetéséhez szükséges járulékos épületeket megépítettük. Az azóta eltelt időszakban a piac stabilizálódott, így a 12 000 férőhelyes előnevelő épületében 6000 db-os tojóállományt helyeztünk el, így évente mintegy 1 millió db-bal több tojást tudunk előállítani. A törzsállomány előnevelését ez évben a jelenlegi előnevelőben és a Rákóczi-tanyai 96 férőhelyes istálló alsó és felső szintjének kialakításával oldjuk meg. 1982-ben szükség van még egy 96 férőhelyes magtárpadlás átalakítására.” * Nagy Miklós személyzeti csoportvezetővel másodszor is találkoztunk. Megtudtuk tőle, hogy a termelőszövetkezeti gazdák 40 százaléka alapító tag. És: 140 ember 30 év alatti dolgozó. Huszon- ketten végeztek felsőfokú iskolát a vezérkarból. Középiskolája minden munkahelyi vezetőnek van. A 45 év alatti fizikai dolgozók elvégezték az általános nyolc osztályát. Minden tanulóórára kaptak 5 forintot és azt beszámították a juttatásokba is. Sok az ösztöndíjasunk, 50 ember tovább- képzi magát. A színházba és kirándulásokra autóbuszok viszik az embereket, a szövetkezet költségére. Két üdülőjükben évenként 600 ember pihen. Hogyan élnek az emberek? Ahogyan dolgoznák. És itt jól dolgoznak. A vezetés az elmúlt öt évben 20 százalékos jövedelemnövekedést irányzott elő. Most, az ötéves terv befejezése után, elmondhatják, hogy ezt némileg túl is teljesítették. Minden háztájiban benzinmotoros rotációs kapa vágja a földet. Vagy csak kétszintes családi ház épül, garázzsal. * És az öregek? A nyugdíjasok, az egykori bajnokok? Szegénylegények, szegényleányok? Öh, a kedves, nyolcvanon felüli kamasz, a szőlőbarázdák között felnőtt rokonom, Dobre András bácsi a nagy öreg. Hol is lenne másutt, most már az öregek napközijének vezetője ő. Derűs tekintete, mosolya maga a tavasz. Rendet tesz a rendben, szemében nosztalgia, a szőlőtőkék között lenne szívesebben, keresni elszállt ifjúságát. EPILÖG Németh András elnök három napig láthatatlan volt, de a gazdaság, amelyet vezet, nyílt tekintettel nézett ránk, minden ember örömét lelheti benne. Az elnök eszét, kezét mindenütt éreztük. Ha nem is találkoztunk, de esténként, amikor megtért hivatalos útjairól, a szakágazat vezetőit kérte, segítsenek az újságíróknak. Segítettek. A negyedik (vagy ötödik?) napon mégis találkoztunk. Kezeltünk, szóba elegyedtünk volna, amikor irodájába tódultak a Kiskunhalasi Állami Gazdaság jó kedélyű vendégei. Hová siettek, kérdezte a házigazda. Nem maradhattunk, a jövő különleges, extra pezsgőjének sorsa dőlt ott el a két gazdaság képviselői között, s ha mi is ott maradunk, lehet a sok bába között elveszett volna a gyermek. Suha Andor 28
