Hevesi Szemle 9. (1981)
1981 / 4. szám - JELENÜNK - Suha Andor: Házam bokrétája
rom helyett 50%-os, a tehénlétszám 9% helyett 47%-os növelését tűztük ki célul. V. ötéves tervünk teljesítésének értékelése kapcsán megállapíthatjuk, hogy a célkitűzéseink nagyrészt reálisak voltak, azokat teljesíteni sikerült. Néhány vonatkozásban akkori elképzeléseink — utólag értékelve —, egy kicsit merészek voltak. összességében azonban az állapítható meg, hogy termelőszövetkezetünk a tervezett ütemben fejlődött, javultak a gazdálkodás színvonalát jellemző mutatók termelési, pénzügyi vonatkozásban egyaránt.” Az elnök az 1981-es feladatok végrehajtásához a szövetkezet vezetőségének nevében a jelenlevőknek sok és kiváló munkasikert, ehhez erőt, egészséget kívánt, és kedvező időjárást. * 1981 nyár. Napfény, záporeső, zivatar, jég. A fényből több kellene, a záporeső elülhetne egy időre már, a zivatar, jég pedig kinek kell? Alkudozunk a földi természet védelmében az égi természettel, mindhiába. Nem dézsából öntötték az esőt, de 500 millió hektoliteres felhőkből szakadt az égi áldás, és sajnos kopogott a jég. A Borhy-tanyán orrunk előtt száraz lábbal gurult a dűlőútra egy Lada. Ott is maradt, ragadt a sárban. Mi más kárán tanulva a masszívabb talajon megfordultunk, és hanyatt- homlok Tarján felé vettük az irányt. De négy órakor a juhok között utolért bennünket a felhőszakadás. Másnap ragyogott a nap, az ég, mosolygott az ember és a gyümölcs, büszkén hencegve harsogott a határ: íme elintéztem odafent a sorsomat, eső is volt, a nap is süt, dolgozzatok, mindenem a tiétek. Fenn a magaslaton ezer fáról száz asszony szedi a gyümölcsöt. Kacarásznak, talán vidám leánysá- gukra emlékeznek. Nem is emlékeznek, inkább érzik, akkor is ilyen volt az idő, a cseresznyefa, meggy, a tiszta levegő, a táj, a kéklő hegyek, minden. Akkor is ilyen volt, amikor Németh András fiatal agrármérnök hazajött falujába, elnöknek. A mesében a fiatal fiú nyakába vette az újszülött borjút és felemelte. Azután minden reggel megtette ezt. Felnőttek együtt és akkor is ment a gyakorlat, amikor az állat már több mázsát nyomott. Mese. Németh Andrásnak az életben sikerült. Neki is hogyan? Ezer ember — az övéi — segítségével, akikkel akkor régen szövetkezett, akik elfogadták őt. Azóta is együtt emelgetnek kora hajnaltól késő éjszakáig sikeresen. • A beszámolóból: „Valamivel kedvezőbb eredményeket értünk el a gyümölcstermesztésben is, mint a tervezett volt, itt azonban gondot jelent a nagymérvű szakaszosság, az, hogy a leggyengébb és a legjobb évek hozama között 4—5-szörös az eltérés. Ezen kell majd a következő időszakban valamilyen úton-módon segítenünk. A tervezett gyümölcstelepítésünket nem sikerült megvalósítani, a 60 hektár helyett csak 27 hektáron telepítettünk őszibarackot. Gyümölcstermesztésünk a korábbi évekhez képest jóval kedvezőbb eredményt hozott a tervezettet is meghaladó 1111 tonnás terméshozammal. Az őszibarack- és a szilvatermés jóval a tervezettől több volt, a cseresznye-meggy pedig kevesebb a tervezettől. 1981. évi tervünk szerint 809 tonnányi gyümölcs betakarításával számolunk, amiből 513 tonna lenne a barack, 100 tonna a cseresznye-meggy és 196 tonna a szilva. A tervezett 30 hektár helyett 27 hektáron került eltelepítésre az őszibarack, 13 hektáron tervezünk telepíteni 1981 tavaszán őszi- és kajszibarackot. Gondolkodunk azon, hogyan lehetne a megtermelt gyümölcsöt tovább feldolgozva értékesíteni, az árbevétel és a nyereség növelése érdekében.” • A Győaelem III. szocialista brigádot 33 szűcsi asszony alakította 1968-ban. Láttam őket dolgozni, szőlőt metszeni, februári jeges szélben, szüret idején jókedvűen, és zárszámadáson komoly arccal, ünnepi feketében. A szőlő a szívügyük, abban dolgoznak legjobban, kedvvel, hozzáértéssel. Azt is tudják, hogy szeretőn figyelik őket, hiszen igy vagy úgy, de minden évben elismerték munkájukat: szocialista brigád cim, zöldkoszorú, bronzkoszorú, és a szorgalom legnagyobb jutalma, a tiszta lelkiismeret, az önbecsülés. Kalcsó Pálné, szakmunkás pártvezetőségi tag és brigádkapitány teljesen természetesnek tartja, hogy 13 éves kollektív munkájukat elismerik a szövetkezet tagjai és vezetői. No, attól ő is meghatódott, amikor a párt XII. kongresszusa oklevéllel és 80 ezer forinttal jutalmazta a 33 asszony munkáját. És ezt bizony nem a falu kisbírája adta hírül, hanem a Heves megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. Mint ahogyan az elnök is ludas volt a kitüntetésben. A cseresznye és a meggy után a barackot szedik, de eszük, szívük már a szőlőre, szüretre fordul. * A Mátrai Egyesült központja Gyöngyöspatán van. Az udvaron 50 személykocsi vesztegel. De nemcsak kenyérrel él az ember. Nagy Miklós köz- művelődéssel és munkaversennyel foglalkozó vezetőtől tudtuk meg, hogy 22 szocialista brigádjuk 450 tagja áll nemes versenyben földeken, az istállókban, a műhelyekben és a pincékben. 1980-ban 7780 társadalmi munkaórát adtak az emberek a közösnek. Idén is felelősségteljesen vállalták a vállalhatót, időarányosan eddig becsülettel teljesítették a teljesíthetőt. Errefelé is, a földeken is becsülete van az adott szónak és a munkának. Pedig az időjárás sokszor mellbevágja és visszaveti a mezőgazdaság munkásait. • Lukács István szőlészetvezetővel a Fajzat dombhátán gyümölcsfák alatt, szőlőtáblák között ülve beszélgetünk. A közös szőlőbirtok 650 hektár, a háztáji 320 hektár, de őket is okos szakemberi tanácsokkal a szövetkezet emberei látják el. Kiváló 25