Hevesi Szemle 9. (1981)

1981 / 2. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Csikós Andor: zenei törekvések a Magyar Tanácsköztársaság idejéből

sze. Nálunk ezt az eredményt nem becsülték meg, míg a román nemzeti akadémia kiadta Bartóknak román népdalgyűjteményét. A régi kormányoknál az volt az elv, hogy úgynevezett „színházi embereket” állítsanak az Opera élére. Ezalatt ők olyan embereket értettek, akik nem annyira a muzsikához, mint inkább az intrikák dirigálásához értettek ... Már pedig az Opera par force művészi feladatok végzésére hivatott és a deficitet is csak úgy lehet eltüntetni, ha erősen művészi munkát adunk...

... Reform vár a Zeneakadémiára és a Nemzeti Zenedére is ... A zeneakadémia akadémiai jellegét jobban ki kell domborítani, valahogyan az egyetemhez kellene hasonlítani, de nem annyira a szervezet terén, mint inkább abban, hogy magasabb képzést adni hivatott emberek számára”. (Magyar Hírlap, 1918. december 8.)

Március 21-én tehát már lehetett mire építeni. A zenei élgárda és törekvése közérdeklődésre tarthatott számot, közvéleményt mozgatott, tiszteletre érdemesült. Az új célok megvalósításához az új rend kérte is munkásságukat.

Másrészt, minden józanul gondolkodó ember a vesztett háborút követő kiutat — kiábrándulva a polgári tehetetlenségből — a munkásosztály hatalomra kerülésében látta. Az orosz példát közvetve- közvetlenül már ismerték. Sokan hozzájuthattak pl. Alexandr Biok írásához.

„Együttműködhet-e az értelmiség a bolsevikokkal? Igen, sőt kötelessége is, hogy együttműködjék.”

„E témáról »Oroszország és az értelmiség« címmel a napokban teszek közzé egy cikksorozatot.

Politikailag műveletlennek tartom magamat, nem vállalhatom hát, hogy az értelmiség és a bolsevikok közti megegyezés taktikájáról ítélkezzem. Ezt a megegyezést a belső szándékok szerint a muzsika hozza létre. Függetlenül a személyektől, az értelmiséget ugyanaz a muzsika vezérli, mint a bolse- vikokat. Az értelmiség mindig forradalmi volt. A bolsevikok dekrétumai az értelmiség jelképei. Jelszavak, amelyek kidolgozásra várnak. Az isteni föld ... vajon nem a haladó értelmiség jelképe volt ez is? Bár a bolsevikok nem ejtik ki az „isteni” szót, többet emlegetik, persze az ördögöt, de a nótából nem lehet ám kihagyni a szavakat. Az értelmiség bolsevik-ellenessége átmeneti jelenség. És úgy látszik, múlófélben van. Nem úgy gondolkodik, mint ahogyan beszél. Kibékülés, a muzsika teremtette kibékülés következik...” (Petrogradsz- koje eho, 1918. január 18. Biok gyakorta használta a „muzsika” szót. Átvitt értelemben a művészetet, s néha a szellemi élet egészét jelezte ezzel.)

A közoktatási népbizottság új alapokra kívánta helyezni az oktató-nevelő tevékenységet. Az új alapok tisztázásához nagyban hozzájárulhatott Molnár Géza „propaganda irata”. (A zene a szocialista társadalomban. A Közoktatási Népbizottság kiadása.) A széles látókörű, jótollú Papp Viktor (többek között) így méltatja a tanulmányt: (Űj Idők, 1919. július 19.)

”... A sok propagandairat között Molnár Gézának nem az a célja, hogy „pártművészet” mellett agitáljon, hanem a zeneművészet eddigi értékeit

szociális látószögből vizsgálja, s a zene jövőbe vivő útjára némi sugarat vessen ... A zenetörténet ebből a szemszögből tótágast áll. Az eddigi értékek elhalványodnak, vagy megnőnek, eltorzulnak, vagy minden társadalmi rend kincseként örökérvényű- ékké kristályosodnak.

— „»Mindennek forrása az anyagi, a gazdasági élet.« Tehát a zeneművészet történelmét és a jövő irányát is csak ilyen szemmel lehet jól látni. Molnár határozottan leszögezi: »A zene a munkával együtt keletkezett, miért is a munkásé, mindenkié.«”

Molnárt, az igazságot kereső, feltáró polgári tudóst az ellenforradalom fegyelmi bírósága alaposan megzaklatta. Az eljárásról készült jegyzőkönyvben tanúi lehetünk vergődésének.

... — A »Világ proletárjai egyesüljetek« felíráshoz semmi köze nincs, mert művét sem kéziratban, sem kefelevonatban többé nem látta már, csak nyomtatásban.

— A népet nem a mostani viszonyok között ismerte fel, mert a kommunizmus vezető embereit nem is ismeri... Füzetének első mondataira, melyben azt mondja, hogy a zene a munkásé, azt tehát vissza kell adni neki, nem azt akarta kifejezni, hogy a zenét a munkástól elvették, nem is akart e kifejezésével izgatni.

„A tudomány éppoly kevéssé volt tárgyilagos, mint az uralkodó osztály” kitételére ... azt mondja, hogy a tudós néha megtagadja meggyőződését egy átfutó társadalmi rend érdekében, pl. Wirchoff. Amikor azt mondja: »Tévedés volt, hogy a tudomány érdekében sem szabad hirtelen felszabadítani a proletárt« — a proletár szót külföldi és tudományos értelemben használta. Az időt tévesztette el; ha ugyanis más időszakban jelent volna meg ez a munka, senki sem akadt volna fenn rajta. Error in tempore ...” Error in tempore ... Brittaniások Pesten, darutollas bellérbicskások falun. Lehet, hogy Molnár Géza Wirchoff-citátuma a fegyelmi tárgyaláson tanúsított magatartásában nyert valódi értelmezést? öt tárgyalásnak nevezett zaklatás után született meg a fegyelmi határozat, 1920. január 2-án:

„ ... Molnár Gézát a szolgálatból elbocsátás fegyelmi büntetésével sújtja, egyben pedig javasolja a miniszter úrnak, hogy megelőző érdemei betudásául a megfelelő nyugdíjat engedélyezze részére.”

Molnár Géza füzete némely tekintetben még ma is modernnek hat, bár egynéhány kitételével vitatkoznunk kell. Molnár a népzenét örök forrásnak tekinti és úgy véli, hogy „Mindenkor a népzene volt az, mely a műzenébe új vért öntött” ... „Nálunk azért nincs még máig sem apálya a népdalnak, ma is születik minden órában, mert nem végezte el még feladatát. A műzenét nem hatja át. A mi zenénk még nem szerves része a tömegek életének.”

Számunkra a IV. fejezet a legtanulságosabb. Az itt megfogalmazott elvek, célok csak harminc esztendő múlva indulhattak a megvalósulás útjára. Nem mindegyik a ma valósága, hiszen fúrt, faragott rajta a tanulságos gyakorlat.

IV. fejezet (—tömörítve—)

„1. Ne csak művészi alkotásokat adjunk az em57