Hevesi Szemle 9. (1981)
1981 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Sugár István: A bélapátfalvi papírmalom históriája
meg, temették. Kiegészítés farsang hétfőhöz: cigányasszony, kártyavetés. 6- a, kedd. Frigyes. A díványon jót aludtam. A vadászatot, úgy hiszem, Márkáz felé folytatják. De vendégeink közül csak egyiknek gyakornoka vesz részt rajta. Két úr délután elutazott. Az őrnagy és Csillag törvényszéki bíró itt maradtak ebédre és a kávé után, 3-kor utaztak vissza egy hajdúval Egerbe. Az őrnagyra még sokáig fogunk visszaemlékezni. Elmesélte, hogy 1839-ben hadosztálysegédtiszt volt báró Csorrich v. Montecreto altábornagy mellett Innsbruckban, a 32. sz. Ferdinánd d’Este ezrednél (sárga gombok, világoskék hajtóka). A beszélgetés azonban nem volt olyan vonzó, mint az ennivaló. — Nagyon szép, meleg idő volt. 7- e, szerda. Rendrakás. Nem olyan szép az idő, mint tegnap. E hónap 6-án volt az udvaros Stikkut béresnek felesége utoljára a konyhánkon és segített a konyhai edényeket elmosogatni. Szerencsétlen, különben igen szorgalmas, izmos szlovák asz- szony, már régóta betegeskedett lázzal, stb. és végül is vízkórt kapott, melynek következtében március 18-án — vasárnap volt —, reggel 8-kor elhunyt. — Ezen a napon volt Széra 13 éves. Március 19-én, l/i 5-kor temették Stikkut feleségét. Kb. 40 éves volt, két kiskorú leánykát hagyott hátra, Apolkát és Veronát. A holttestet katolikus szertartás szerint temették, házunk előtt vitték el, három templomi zászló, Zuzel plébános úr, egy durván összeácsolt sírkereszt, stb. Csak egykét asszony, a kántor és 2—5 férfi, ezek között a férje, képezték a temetési menetet. Borult, hűvös idő. 24- e, szombat. Estefelé volt Domoszlón az első égzengés, zivatar. Meleg idő, de nagyon szeles egész nap. Este 6-kor fürödtem meg. A jolsvai pap időjárás-jelentése, illetve időjóslása eddig beigazolódott: a tavasz harcol a téllel. 25- e, Gyümölcsoltó Boldogasszony, vasárnap. Borult idő. 29-e, csütörtök. A megelőző éjszaka és egész nap hóvihar, esővel és a szél északról, a Mátra felől fújt. Igen hideg, nyirkos idő. 4-kor mentem fel a pérsházhoz sétálni, de senki emberfia nem volt látható, sem más élőlény. Egy-két riadt madarat lehetett csak a falu felett magasodó dombon látni. A falusiak, emberek, a kutyák, még a verebek is tető alatt maradtak. Milyen kellemes is a meleg szobából nézni az idő tombolását, üvöltését. 31-e, szombat. A hold első negyedben. Egész nap csendes, borult idő. Este fürödtem — zuhanyozás —, 9-kor csodálatos, tiszta, holdfényes éjszaka. A március végéhez ért, az egész hónapban nagyobb részt rossz idő volt, egy-két nap hideg, az egész hónap nedves. A paraszti regula szerint a márciusnak száraznak kellene lennie. Politikai újdonságokat is hozott a hónap: I. Miklós orosz cár 2-án, szerdán, meghalt. Ugyancsak 10-én monte- molini Don Carlos gróf Triesztben. A Krímből nincs jelentősebb hír. Erzsébet császárné egy hercegnőt szült: Zsófia Dorottya Erzsébetet. Boldog, aki felejtheti, Min nem lehet változtatni!” Pozder Miklós A bélapátfalvi papírmalom históriája Heves megye ipartörténeti múltja meglehetősen kívül esik a kutatók érdeklődési körén, ezért méltán tarthat érdeklődésre számot az 1945-ben Borsod megyétől Heveshez csatolt Bélapátfalván működött papírmalom históriája, A helység abban az időben az Apátfalva nevet viselte és az Egri Érseki Papnevelő Intézet birtokában volt. GAZDASÁGI ELŐZMÉNYEK A XVIII. században meginduló hazai iparfejlődésnek az 1770-es évektől kezdődően, Ausztria gátat vetett. Országunk nem folytathatott olyan ipar- politikát, mint az osztrák örökös tartományok. Azt kívánták Bécsben megakadályozni, hogy a magyar ipar esetleges fejlődése netalán kiszorítsa az osztrák árucikkeket a magyar piacról. Magyarország gazdasági fejlődését e függőségen túlmenően a feudális termelési viszonyok is jelentékeny mértékben megakadályozták. Figyelemre méltó tőke- felhalmozódás csak a XVIII. század fordulóján, a háborús konjunktúra idején tapasztalható. Végre is a XIX. század első felében a feudális termelési válság ellenére, a tőkés iparfejlődés erőteljes kibontakozására került sor. A papírkészítés területén is a XIX. század első felében találkozunk jelentékenyebb fejlődéssel. A papíripar fejlődését nagyban hátráltatta, hogy a papírkészítés általában nem volt jó üzlet, mivel a papírmalom felépítésének, műszaki berendezésének költségei csak hosszú idő múltán térültek meg. Egyéb üzleti vállalkozásba fektetett tőke után nyerhető 6%-os haszon (kamat) nem volt általánosságban megszerezhető. Ebben leli a magyarázatát az a tény is, hogy bár egyre-másra létesültek ugyan hazánkban papírmalmok, de hosszabb-rövi- debb idő múltán kénytelenek voltak megszüntetni működésüket. Például a XVIII. században 82 ilyen manufaktúrát állítottak fel, de közülük csupán 16 érte meg a XIX. századot. Egyébként a XVII. században Magyarországon működött 31 új papírmalom közül csupán egyetlenegy érte meg a XIX. századot. 40
