Hevesi Szemle 9. (1981)

1981 / 2. szám - JELENÜNK - Kovács Sándor: A termelőerők Heves megyei fejlesztése II. rész

melyest javult — főként a Mátrában — az autós turisták fogadási feltétele is (parkolók, éttermek, sportolási lehetőségek). A hírközlési ágazat hagyományos része a posta- hivatalok településeinken megtalálhatók. A kor­szerűbb eszközök (telefon, telex) kiépítését első­sorban az ipari és egyéb beruházások igényelték és tették lehetővé. Eger és Gyöngyös korszerű távhívásba kapcsolt telefonközponttal rendelkezik, a többi település irányába a forgalmazási lehetőségek korlátozottak. Az eltelt harminc év alatti fejlesztések ellenére az országos ellátottságtól elmarad a megye. A kőolaj- és földgázvezetékek kiépítése az 50-es évek végén, az Eger-demjéni, majd fedémesi szén- hidrogén termelés beindulásával kezdődött. Ezt kö­vetően az Ózdig húzódó tiszántúli gázvezeték be­kötése valósult meg, amely révén Eger város gáz­ellátását biztonságosabbá lehetett tenni. A későb­bi években (főleg a 70-es években) a Szovjetunió­ból érkező kőolaj- és gázvezetékek megyei szaka­szai jelentettek előnyt megyénkre nézve, hisz ezek megcsapolásával lehetővé vált Hatvan város gáz­ellátása, az új bélapátfalvi cementgyár olajellátá­sa. A Füzesabonyban létesült kőolajszármazék el­osztó telepet a Lenin városi kőolaj finomítóval fog­ja összekötni termékvezeték, amely a vasúti szál­lítást tehermentesíti. 2. A lakásellátottság alakulása Heves megyében az országoshoz hasonlóan dina­mikusan növekedett a lakások száma, de terüle­tileg eltérő volt az ellátottsági eredmény. A folya­matos lakásépítés eredményeként 1975-re a laká­sok száma elérte a 120 ezret, amely több mint 50%-kal haladta meg az 1949. évit. A lakásállo­mány több mint 2/3-a községekben, a többi váro­sokban van. A külterületi lakott helyek száma el­enyésző. A községi lakásépítkezések a felszaba­dulás után közvetlenül kapcsolódtak az ipari üze­mek telepítéséhez, főleg a bányásztelepüléseken születtek városias jellegű lakónegyedek, lakóházak. A városok fokozatos iparosításával egyre inkább jelentkezett az igény a városi lakások iránt, amely jelentős építkezést vont maga után. A lakásellátottság változását a következő táblázat szemlélteti Megnevezés 100 lakásra jutó lakosok száma 1949 1960 1970 1975 Községekben 376 356 321 278 Városokban 361 272 328 308 Ebből: Eger 346 354 323 310 Gyöngyös 373 392 334 298 Hatvan 374 380 333 310 Heves megye 372 360 323 288 Országosan 373 361 327 298 3. Az energiaellátás helyzete A megye településeinek viszonylag jelentős há­nyada — 71%-a — volt bekapcsolva 1945-ben a villamoshálózatba. Ez mindenekelőtt a helyi, üze­mi erőműveknek köszönhető. Ugyanakkor a ház­tartások aránya ennél jóval szerényebb volt. A falvak villamosítása gyakorlatilag 1960-ra befeje­ződött, s a helyi energiatermelők bekapcsolása az országos hálózatba növelte az ellátási biztonságot. A megyében épült erőművek, alállomások lehetővé tették a mind nagyobb lakossági és ipari, mező- gazdasági igény folyamatos kielégítését. A kiskörei Tisza II. Vízlépcsőnél létesült vízi erőmű összekap­csolása az országos hálózattal megteremtette a me­gye déli részén is a villamosenergia-vételezés biz­tonságát. Az előző fejezetekben már szóltunk arról, hogy a megyében létrehozott ipari üzemek, illetve a la­kosság gyorsan bekapcsolódott az országos föld- gázhálózatba; elosztótelep és propánbutángáz töl­tő épült a megyében, ami jelentősen elősegítette a korszerű energiahordozók használatát. A korszerű tüzelőanyagok és a szén mellett jelentős a lakos­ság körében a tűzifa használata, melyet jelentős erdőterületeink indokolnak. 4. A víz- és közműellátottság Heves megye természetföldrajzi helyzete nem kedvező a vízkészletek szempontjából. Az iparte­lepítéssel ezért együtt kellett gondoskodni megfe­lelő vízkészletek biztosításáról. Ezt a gondot min­denekelőtt a térségen átfolyó patakok, folyócskák duzzasztásával, másrészt fúrt kutakból nyert víz­zel oldották meg. Előbbrelépést jelentett a Gagarin Hőerőmű Vállalat építése, ahol víztakarékos hű­tési rendszert alkalmaztak (először az országban). Az iparon kívül a mezőgazdaság is nagy mennyi­ségű vizet igényel, hiszen a belterjes kultúráknak nem kedveznek a szeszélyes eloszlású csapadék- viszonyok a megye alföldi részén. Az ipari üzemek mellett ezért a mezőgazdasági üzemek is hozzákezdtek tározótavak építéséhez, valamint a kavicsbányákban felgyülemlett vízzel történő öntözéshez. Ezek a vízkészletek azonban igen korlátozottak. Nem javított egyelőre számot­tevően a helyzeten a Tisza II. jászsági főcsatorná­ja sem, holott a hevesi homokhátság öntözésének egyik megoldásaként számolt vele a megye. A tá­rozó ugyanakkor lehetővé teszi Kiskörére történő vízigényes, de környezetkímélő ipari üzem telepí­tését. A közüzemi vízellátásba 1975-re 71 települést kapcsoltak be, amely közel 50 000 lakásnak biztosít jó minőségű ivóvizet. A szolgáltatott vízmennyiség közel felét a lakosság használja fel, ugyanakkor üzemi vízművek is szolgáltatnak az ipartelepek, községek lakóinak vizet. A III., IV. és V. ötéves tervben épült ki a mátrai regionális vízmű, amely az idegenforgalmi feltételeket is javítja. A közcsatornahálózat kiépítése elmaradt a víz­vezeték építése mögött, mindössze 25 településen van. Még rosszabb a helyzet a szennyvíztisztítás tekintetében, hiszen a szennyvíztisztítók és kezelők csak az utolsó ötéves tervekben épültek meg. Az iparfejlesztésnél említett magas beruházási össze­gekből ezen ágazat alacsony mértékben részesedett, s ugyancsak gondot jelent az ipari szennyvizek tisztításának elmaradása is. 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom