Hevesi Szemle 8. (1980)
1980 / 1. szám - JELENÜNK - Gelsei Sándor: Ingázás Egerbe
azért járnak be sokan, mert igaz, hogy 35—40 perces távolságra vannak Egertől, de kevés a helyi munkalehetőség. Mónosbélből 30 perc alatt eljutnak a bejárók Egerbe, ám a községre Bélapátfalva nagyobb vonzással bír. Füzesabony pedig rendelkezik némi iparral és nagy számú munkahelyet biztosít a MÁV is. Az ingázók utazási körülményeinek enyhítése érdekében több vállalat megszervezte bejáró dolgozóinak saját vagy bérelt autóbusszal történő, „háztól — házig” szállítását. Ennek legnagyobb előnye, hogy röviddé teszi az utazási időt, mert csak a megfelelő községeket érinti. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat például 15 saját és egy bérelt autóbusszal bonyolítja le az egri munkahelyekre történő szállítást. Ezek a járatok 540 munkást szállítanak kényelmes körülmények között. Az ilyen munkásszállítás azonban nem oldható meg minden vállalatnál, mert az ingázók nem mindenhová járnak csoportosan. A kereskedelemben például az ingázók szóródása területileg igen nagy. Jelentős még a saját munkásszállítás a Finomszerel- vénygyárban, ahol a vállalat foglalkoztatottjainak 55—60 százaléka bejáró. Az üzem öt járatával a bejárók zömét utaztatja. A MEZŐGÉP Vállalat a bejárók 20 százalékát szállítja saját autóbusszal a füzesabonyi járásból. Az Ag- ria Bútorgyár Vállalat bérelt autóbuszával a Búikkal járói (Cserépfalu térsége) szállít rendszeresen munkásokat. A sok bejárót foglalkoztató vállalatok nagyobb része az útiköltség kötelezően előírt hányadát téríti meg, ez általában 40 százalék. A Dohánygyárban pl. 110, a Heves megyei Finommechanikai Vállalatnál 100, a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál 80 ezek száma. A vizsgálat az 1978. XII. 31-i KSH-adatfelvétel alapján készült, mely nem terjed ki több fontos területre. A város gimnáziumaiba és szakközépiskoláiba például az 1978—79-es tanévben csaknem 800-an jártak be naponta. A MUNKAERŐ-ELLÁTÁS HELYZETE Eger iparszerkezete egyaránt biztosítani tudja a férfiak és nők foglalkoztatását. Általános jelenség, hogy a férfiak vállalják inkább a lakóhelyüktől távoli munkahelyre való utazást, de a napi ingázók között már több a nő is. A háztartási munka miatt a nők nem vállalkoznak nagyobb időt igénybevevő utazásra, emiatt az ösz- szes napi ingázóknak csak egyharmada, a munkaerővonzási körzetből bejáróknak már csaknem 40 százaléka nő. A négy ágazatba tartozó bejárók közel 45 százaléka az iparban dolgozik, egynegyede az építőiparban, a többi a szállításban és a kereskedelemben. Az összes ingázók száma 1970-hez viszonyítva 21 százalékkal emelkedett, de népgazdasági áganként igen eltérő a változás mértéke. A kereskedelemben pl. megduplázódott, a szállításban 36 százalékkal, az építőiparban 30 százalékkal, az iparban alig emelkedett. A bejárók mintegy 90 százaléka fizikai foglalkozású. Legnagyobb arányban az építőiparba és az iparba járnak be fizikai foglalkozásúak. Az ingázók népgazdasági ágak szerinti összetételének változása követi a gazdaság fejlődési irányát, amely a szolgáltató ágak felé tolódik el. Az Egerbe bejárók számának változása A bejárók száma megoszlása "SS 05 Megnevezés ^ 1970 1978 1970 1978 co ® D- -rH Ipar 4095 4146 101,2 53,7 44,8 Építőipar 1815 2366 130,4 23,8 25,6 Szállítás és hírközlés 1101 1498 136,1 14,4 16,2 Kereskedelem 618 1238 200,3 8,1 13,4 A megfigyelt ágak összesen: Ebből: a fizikai 7629 9248 121,2 100,0 100,0 foglalkozásúak Fizikai foglalkozásúakból: — 8316 — — 100,0 az iparban 3654 3796 103,9 — 45,6 az építőiparban 1681 2188 130,2 — 26,3 a szállításban 931 1311 140,8 — 15,8 a kereskedelemben — 1021 — — 12,3 Az elmúlt nyolc év alatt a vizsgált négy ágazatban bejárók számában községenként is történt változás. Azokban a községekben, amelyek a legtöbb ingázót adják, csökkent a számuk, a többi településen általában emelkedett. 1978-ban a korábban kevesebb ingázót adó falvakból jóval többen jártak be, mint nyolc évvel korábban, így a „mezőny” széthúzódott. Több a sorrend végén elhelyezkedő községben 2—2 és félszeresére nőtt az Egerbe bejárók száma (Hevesaranyos, Kömlő, Heves, Egercsehi, Bátor, Tarnalelesz, Mezőkövesd, Verpelét), így a községi rangsor jelentősen változott. A bejárók tömeges növekedését legtöbb település esetében az építőipar (Mezőkövesd, Kömlő, Heves) és az ipar (Egercsehi, Verpelét, Heves, Tarnalelesz) szívta fel. JelA naponta Egerbe ingázók főbb adatai 1978 Megnevezés A települések száma aránya, % Az ingázók száma aránya, % a férfiak Ezen belül a nők a fizikai a nem fizikai foglalkozásúak aránya, % Az összes bejáró 148 100,0 9248 100,0 66,6 33,4 89,9 10,1 Ebből: saját megyéből 100 67,6 8213 88,8 64,7 35,3 89,4 10,6 más megyéből 48 32,4 1035 11,2 81,8 18,2 93,8 6,2 Ebből: Borsod „ Szolnok megyéből 34 23,0 919 9,9 79,7 20,3 93,1 6,9 10 6,8 111 1,2 99,1 0,9 100,0 _ K özségekből s?íát gyéből más megyéből 98 66,2 8171 88,4 64,6 35,4 98,8 10,2 42 28,4 824 8,9 80,8 19,2 94,9 5,1 Városokból 8 5,4 253 2,7 83,0 17,0 77,5 22,5 A munkaerő-vonzási körzetből í 16 10,8 5068 54,8 60,3 39,7 91,0 9,0 A munkaerő-vonzási körzeten kívülről 132 89,2 4180 45,2 74,2 25,8 88,6 11,4 30
