Hevesi Szemle 8. (1980)

1980 / 2. szám - JELENÜNK - Dóra Zoltán: Felnémet mai ragadványnevei

6. A ragadványneveket az ismert szófaji csoportosítás szerint is vizsgáltam. Ennek alapján mutatom be a következőket :

1. Tulajdonfőnevek:

a) Családnevek: Lakó, Makó (vö. Makovics)

b) Keresztnevek: Balázs, Bálint, Péter, Róza

c) Becenevek: Bence, Gazsi, Jankó, Joscsi, Misu, Pál- csi, Palyi, Péter,

A tulajdoniőnevek száma: 14. Ebben a csoportban a becenevek fordulnak elő legnagyobb számban, több mint a felét teszik ki az idetartozó ragadványneveknek.

2. Köznevek:

A mai szókészletben megtalálható közszói jelentésű szavakat soroltam ide. E csoportba tartoznak a foglalkozásnevek, állatnevek, és egyéb közszók.

Baka, Bak tér, Bankó, Barát, Bácsi, Bikés, Birka, Bogár, Bugyi, Compó, Csillag, Görcs, Guba, Gubó, Holló, Huszár, Koca, Kondás, Kutya, Maci, Mucu, Pipa, Puna, Szalma, Tubák, Róka, Ördög, Ürge, Zsandár.

A köznevek száma összesen 30. Ezek közül az állatok neveit 10, a foglalkozásneveket pedig 5 szó jelöli. Az idetartozó szavak másik fele pedig egyéb dolgot jelent.

3. Melléknevek és melléknévi igenevek:

a) Tulajdonságot jelölők: Dobós, Dohányos, Genge, Igás, Nyárvesztő, Ragyás, Reszelt, Szent,

b) -i képzővel képzett: Baigi

A fenti szófajba tartozó szavak száma: 9, melyből 2 melléknévi igenév. Ez utóbbiból az egyik folyamatos, a másik pedig befejezett.

4. Számnevek: Miliő, Százszor,

A két számnév egyike tőszámnév, a másik pedig szorzószámnév.

5. Indulatszó: Bum, Jajaj,

Összesen: 2.

6. Egyéb, szó faji csoportba nem sorolható szavak:

Ezeknek a szavaknak a jelentését nem tudtam megfejteni, így egyik csoportba sem soroltam őket: Baldi, Ba- mu, Bengyes, Benyik, Burunc, Dima, Dusi, Fidrik, Fog- lyi, Garci, Góner, Kupi, Pancer, Tirna, Víjás. Összesen 15 szó.

7. A Magyar nyelv Történeti Etimológiai Szótára alapján az alábbi szavak jelentésére is fény derül:

Bece: a köznyelviben a becéz, illetve becenév alakokban él. Jelentése: ’kisborjú,’ ’elkényeztetett gyermek’, ’serdülő’.

Szó fa ja: főnév.

Bicsku: a bicska címszó alatt fordul elő. Jelentése: ’tőr’, ’cipészikés’, ’zsebkés’.

Szófaja: főnév.

Bocó: A boci szóból származtatható le. Főnévi jelentésben ’kisborjú’, illetve ’tehén’, míg melléknévként ’ostoba’ jelentésű.

Bógya: A bogyó címszó alatt ’apró gyümölcs’ jelentésű, szófaja tehát főnév.

Csicsó: A ’napraforgóval rokon növény, melynek megvastagodott gyökérgumói vannak’. Szófaja: főnév.

Csiszlik: Jelentése a ’csizmasarikbőr’, ’foltozó suszter’, ’pimasz kölyök’. A csiszol igéből származik főnévképzővel. Szófaja: főnév.

Dilaj: Talán a dilinós címszó alatti jelentésekkel van összefüggésben. Elképzelhető, hogy a duhaj szó analógiájára jött létre. Szófaja: főnév, illetve melléknév. Fuker: Fukar címszó alatt áll. ’Város, vagy úr jövedelmeinek haszonbérlője’, ’publikánus’, ’pénzváltó’, ’kufár’, ’kereskedő’, ’fősvény ember, zsugori’. Szófaja: főnév, illetve melléknév.

Kánti: Valószínűleg a kán tál, vagy a kántor címszó származéka. Szófaji meghatározása ennek megfelelően ige, vagy főnév.

Koleta: Koleda címszó alatt az alábbi jelentéseket találjuk: ’a házak beszentelése és önkéntes adományok gyűjtése vízkereszt napján’, ’öreg juhász mint a betlehe- mes játék szereplője’.

Nata: Nátha címszó alatt találjuk. Jelentése: ’az orr nyálkahártyájának váladék képződésével járó gyulladása’. Szófaja: főnév.

Pirók: Jelentései: ’vöröses szőrű tollú (állat), ’pirosas (növény), ’vöröses (haj), ’pirosas (arc), ’pirosra sült’, ’pirosas tollazatú madár’ pintyek családjába tartozó piros mellű énekes madár, süvöltő vörösbegy, ’vöröses szőrzetű állat’, ’vöröses hajú bőrű ember’, ’együgyü ember’. Szófaja: főnév.

Tosznyik: Feltehetően a tosz igéből származik. Ennek jelentései a következők: ’dug’, valahová tesz, rak, ’tol, taszít, lök’, ’valakire hárít’, [toszik] ’közösül’. Amennyiben ennek a szónak a származéka, akkor főnévi igenévvel van dolgunk ’tosznyi’ (a főnévi igenév ni képzője a településen nyi alakban él) + k mássalhangzó, melynek funkciója ismeretlen. A TESZ alapján megvizsgált szavak legnagyobb részben főnevek. Előfordulnak kettős szófajú szavak is (főnév, melléknév). Egy esetben főnévi igenevet is találtam. A ragadványnevek szófaji vizsgálatának összegezéseként az alábbi megállapításokat tehetem :

Legnagyobb számban a névszók fordulnak elő. Ebben a szófaj csoportban a köznevek emelhetők ki. Ez a tény arra is rámutat, hogy a településen leginkább valamilyen közszóval kifejezett dolog adott indítékot a megkülönböztető megnevezésre.

7. Ismeretes, hogy a szavak nemcsak jelentést, hanem érzelmi tartalmat is hordoznak. A nevekkel kapcsolatban is vizsgálhatjuk a hozzájuk fűződő hangulati eleméket. Noha a név önmagában nem tartalmaz expresz- szivitást, a névtudomány is gyakran hangsúlyozza a szóhangulat vizsgálatának fontosságát. Különösen érdekesnek tartom ezt a ragadványnevek esetében, hiszen a ragadványnév keletkezési okai mindenképpen egyfajta hangulati elemre vezethetők vissza.

Mint azt a stilisztikából tudjuk, a szóhangulatnak két forrása van.

Egyik tényezőként a szó fogalmi tartalmát, másikként pedig annak hangtestét szokás megemlíteni. Már említettem, hogy Felnémeten a ragadványnév, illetve „raga- déknév” elnevezés helyett „csúfolódó név-”ről beszélnek, Azt hiszem, hogy az elnevezés maga is stilisztikai jelentéssel bír, hiszen minden ragadványnevet pejoratívnak tekintenek. Ebben a fejezetben a teljes ragadványnév- anyagra nem térek ki, szükségesnek látom azonban, hogy néhányat a szóhangulat szempontjából is megvizsgáljak.

Miután a szóhangulat megítélésében első helyen áll a fogalmi tartalom, ezért vizsgálódásom először ebben a fogalomkörben történik. Természetes, hogy a szóhangulatot illetően jelentős szerepe van a szövegkörnyezetnek. Ezért a ragadványnevekre vonatkozó megjegyzések segítenek a szóhangulat tekintetében. Ugyancsak segít a

14