Hevesi Szemle 8. (1980)

1980 / 2. szám - JELENÜNK - Dóra Zoltán: Felnémet mai ragadványnevei

íévanyaig fogalmi tartalmának megfejtésében az etimo- ógia. Zárójelbe teszem a név után az indoklásaimat, i) Kellemetlen hangulatú szavak:

Birka: (emberre vonatkoztatva rosszalló jelentésű ez az állatnév.)

Fuker: (A szó etimológiája a fukar melléknévvel azonosítja.)

Genge:

Nata: (etimológiája a nátha, takony szavakkal rokonítja, ezért undort keltő.)

Puna: (a női ivanszervet az argó nevezi így.)

Ragyás: (a himlőhelyes ember undorító)

Reszelt: (ugyanaz)

Szivacs: (Maga a szó nem kellemetlen hangulatú, de ez a ragadványnév megbélyegző, ugyanis viselője az iszá- kosság miatt kapta.)

Zsandár: Foglalkozásnév ugyan, de jelentése kellemetlen hangulatot ébreszt.)

Zsidó: (A nagyorrú „Erdélyi Festa” csúfneve volt.) b) Kellemes hangulatúak:

Barát, Szent:

A szó hangalakja szerinti hangulatot a fogalmi tartalomnál is jobban befolyásolja a szubjektivitás. Annál is inkább, mert ennek megítélésében akaratlanul is a jelentés idézte hangulatra koncentrálunk.

a) Kellemetlen hangulatúnak tartom az alábbi szavakat: Burunc, Csiszlik, Kdkri, Peka, Pütyüsz, Tosznyik,

b) Kellemes hangulatúak:

Balázs, Bálint, Bence

A szóhangulat szempontjából megemlítem az eufémizmusra való törekvést a körülírásos Nyárvesztő ragadványnévben. A szóhangulat kérdésének vizsgálatát azzal a megállapítással zárom, hogy a vizsgált település ragadványnevei mind fogalmi tartalmukat, mind pedig hangalakjukat tekintve többségükben kellemetlen hangulatúak.

8. A ragadványnevek vizsgálata az alábbi tanulságokkal szolgál: A névadás indítékaiként a legkülönbözőbb okok szerepelhették, de 1 egalkalmasabbn ak a foglalkozásnév, a testi tulajdonság, lelki sajátosság kínálkozott a differenciálásra. Becenév, családnév alig fordul elő.

A szófaji elemzés során arra a megállapításra jutottam, hogy elsősorban a közneveket, néha a főnév-melléknév jelentésben használatos szavakat alkalmazták indentifikálásra. A ragadványnevek hangulata általában

a pejoratív jelentésnek megfelelő. Feltehető, hogy emiatt nevezik a településen „csúfolódó név”-nek a ragadványneveket. A ragadványnevek kihaló tendenciát mutatnak, amit az is bizonyít, hogy egyre kevesebb személy nyelvhasználatára jellemző az ezzel történő azonosítás. Kevesen tudják a nevek eredetét is, legfeljebb az idősebbek visszaemlékezése során derül fény rájuk.

Valamikor a ragadványnév-anyag a mainál sokkal gazdagabb lehetett, hiszen 32 olyan ragadványnevet találtam, amely csupán passzív nyelvhasználatban él.

A kihalás legfontosabb okaként a városiasodás szerepel, hiszen az egykori falu lassacskán kezdi elfelejteni múltját. Ez a régebben virágzó népi hagyományokra is vonatkozik. A kihalás tendenciája két irányban is megfigyelhető. Egyfelől a városiasodás, mint legfőbb ok játszik közre, másfelől bizonyos családok teljes kihalása, esetenként elvándorlása említhető meg a ragadványnevek aktív használatának csökkenését illetően.

Űj ragadványnevek keletkezésére azért nem találunk példát, mert a teljesen nyílt település fölöslegessé teszi, hogy megkülönböztető névelemet használjanak.

Az újabb nemzedék másfajta életvitele az emberi kapcsolatok meglazulását is eredményezte.

összegzésként tehát az alábbi sajátosságokra hívnám fel a figyelmet.

1. A ragadványnevek említőnév formájában élnek.

2. Ezek a nevek ma csak szóbeli közlésben használatosak

3. A családnév elsődleges funkcióját a ragadványnév vette át.

4. A ragadványnév általában pejoratív volt, ezért a tulajdonos használatát csúfnévnek tekintette.

Ma azonban ez már kevésbé tapasztalható.

A település névtani vizsgálata alaposabb munkát tenne szükségessé, melyhez elkerülhetetlen lenne a lakosság lélekszámúnak pontos ismerete, a ma élő családok számának, a ragadványnevek családonkénti meg- terheltségének felmérése. A településen a gyűjtés időpontjában (1979 tavasza), pontos adatok híján, elsősorban a szóbeli közlésre kellett támaszkodnom. Egy alaposabb vizsgálat feltételezné azt is, hogy írásbeli adatok szolgáljanak támpontul. Egy ilyen részletes vizsgálódás megmenthetné a település hagyományait a teljes pusztulástól.

Dóra Zoltán

A HATVANI GALÉRIA új kiállítását a cu- korgyári művelődési házban nyitották meg Zombori László festőművész munkáiból. Az ünnepségen a helyi népdalkor kis műsorát követően Szeged város Tanácsának elnökhelyettese mondott beszédet, utalva a nagy alföldi város képzőművészeti életének jellemző vonásaira.

A megnyitást követően hasznos művészetpolitikai eszmecserére került sor, amelyen Szeged tanácselnök-helyettese, valamint közvetlen munkatársai, és a vendéglátó hatvani városi tanács vezetői vettek részt.

A DEBRECENI KODÁLY ZOLTÁN Zene- művészeti Szakközépiskola szimfonikus zenekarának hangversenyére került sor Egerben. A Megyei Művelődési Központ dísztermében megrendezett műsorban Corelli-, Haydn-, Dittersdorf-, Saint-Saens-mű szerepelt.

MEGYEI ÜTTÖRÖ ESZPERANTISTÁK vetélkedőjére került sor az egri Hámán Kató Megyei Űttörőházban, amelyen szűkebb hazánk általános iskoláinak tanulói vettek részt.

KI TUD TÖBBET A SZOVJETUNIÓRÓL? címmel az idén ismét vetélkedősorozatot indított az Oktatási Minisztérium és a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, valamint a Lapkiadó Vállalat. A diákok először az iskolában mérték ösz- sze képességeiket, innen az első helyezést elért csapatok jutottak a megyei döntőre, amelyet az egri Megyei Művelődési Központban rendeztek.

ISMÉT VIDÁM, ZENÉS DIVATBEMUTATÓN tekinthette meg a közönség a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat tavaszi és nyári ruhaújdonságait.

A műsor sztárja, Kovács Kati mellett a nézők találkozhattak ez alkalommal Feleki Kamill Kossuth-díjas művésszel is. Az esten közreműködött még Angyal János, Zsadon Andrea, Harsányi Frigyes, Pálfi Péter, Elizabeth, az egyensúlyozó-művész, valamint Koncz Tibor és az Universal együttes.

VIRÁGZÓ VILÁGFA címmel tartott előadást Kun János debreceni előadóművész mai költők verseiből az egri Megyei Művelődési Központban.

AZ ERFURTI „Dr. Theodor Neubauer” tanárképző főiskola 40 tagú kórusa március 27-től április 3-ig tartózkodott az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán. Erre a látogatásra a múlt év tavaszán Erfurtban, egyhetes vendégszereplésen részt vevő egri főiskolai vegyes kórus szereplésének viszonzásaként került sor. A német delegáció három művészeti csoportból tevődött össze: egy női kórusból, egy énekklubból és egy vokálszextettből. Ez az énekkar negyedik alkalommal járt a főiskolán.

A HARLEKIN BÁBEGYÜTTES az egri Hámán Kató Üttörőház gyermekszínházában mutatta be Lázár Ervin: A fisfiú meg az oroszlánok című meseregényének bábszínpadi feldolgozását.

LENIN IFJÜ TÁVlRÁSZAI címmel rendezte meg az egri Hámán Kató megyei Üttörőház és az MHSZ a megye legügyesebb általános iskolás korú rádió-távírászainak megyei vetélkedőjét. Ezzel egyidőben az In- terklubban a külföldi kisdiákokkal levelező, valamint az eszperantó szakkörös pajtások tartottak foglalkozást.

15