Hevesi Szemle 8. (1980)
1980 / 2. szám - JELENÜNK - Dóra Zoltán: Felnémet mai ragadványnevei
Ragadványnév: A rá vonatkozó megjegyzések: Közlő személy: Baka: ,,A rokonság'bó valaki katona vót”. Kovács Aladár Bálint: „Korózs Bálintról kapták a nevüket, mert sok volt a családban a Bálint nevű.” Kovács Eszter Báró: „Nagymamám a bőszoknyá- ba olyan szép vót, mint a báróné. Mondták rá, hogy a báróné be se fér a templomba ébbe a sok szép ruhába”. Kovács József né Szarvas Mária Bikás: „Bikagondozó volt a család.” Németh András Csacsu: (egyes kiejtés szerint „csa- cso”.) „Sokat csacsogott” „Édesapám Makovics Jóska vót, jádzott egy gyerekkel, egy gyerek kiabálta neki: Jasu me Fercso gyertek nálunk jádzanyi. A Jasu, Fercsoból lett a csacsu” Kovács Aladár Makovics Anna néni Csillag: „Csillag Rudinak hítták az apját” Makovics Anna néni Igás: „Mifcó Gyula jó dógos vót. Szokás mondás vót, hogy aki szeretett dógoznyi arra mondták, de jó igás” Kovács Aladár Dima: „Tirna vót a kerülő. A gyerekek jádzottak. Az egyik mondta: Én leszek a Dima.” A dima szó d hangját valószínű a gyermeki kiejtés hozta létre. (v. ö. csacsu.) Makovics Anna néni Kondás: (a Balogh családnév mellett kihaltként szerepel, de a A családnevek száma láthatóan igen kevés. Csupán a Laíkó tekinthető teljes névnek, a Makó viszont rövidítés eredménye. Ügy tűnik, hogy a személynevek között a becenevek szerepelnek legnagyobb számban, míg a keresztnevek csupán megközelítik ezt. A Róza nevet a keresztnevek közé soroltam, ugyanis a mai utónevek között Rozália és Róza név egyaránt szerepel. Előfordul viszont, hogy a Róza az előbbinek beceneveként él a nyelvhasználatban. A bemutatott ragadványnévanyagból azt a következtetést vonom le, hogy a személyen kívüli okoknál nagyobb szerepe van a névadásban valamelyik személy foglalkozásának, lelki, testi tulajdonságának, cselekvésének, vagy valamilyen szokásának. Ennek bizonyítékaként mutatnám be az alábbi ragadványneveket. Az előző csoport neveihez hasonlóan itt is ismertetek olyanokat, melyek a szóbeli közlésben nem fordultak elő, azonban a szó jelentése ezek kikövetkeztetését elősegíti: a) Foglalkozásnév identifikálja a családot: Baka, Bak- ter, Bikás, Huszár, Kondás, Zsandár, b) Valamilyen testi tulajdonság alapján kapták a ragadványnevet: Bokás, Genge, Nyárvesztő, Reszelt, Szö- szi, Zsidó, Zsíros, c) Lelki tulajdonság: Ördög, Szent, Ragadványnév : A rá vonatkozó megj egyzések: Közlő személy: Makovics esetében még élő ragadványnév) „Bélapátfalváról költözött ide a család, ott kondás volt.” Németh András Lakó: „Lakó Katyi vót az annyok, Demjénbő származott.” Makovics Anna néni Makó: „Nem aszonták, hogy Makovics, hanem Makó.” Kovács Aladár Misu: „Valamelyik Mihály vót” Kovács Aladár Ny ár vesztő : Sovány, alacsony termetűék voltak, mint az a növény, amelyik nyarat vesztett.” Németh András Paneer: „Baktárói származott.” (többen is csak ennyit közöltek.) Pepem: „Kicsi vót, meg kövér, to- tyogós a gyerek. Az annya, mindig mondta neki: mindig totyogol nekem kis pepem.” Makovics Anna néni Pipa: „Nagyapjok sokat pipázott” „Nagyapámnak nagy pipája vót.” (Nagy József; ragadványneve: Pipa.) Kovács Aladár Nagy József Pálcsi: „Nagyapjok Pál volt” Kovács Aladár Reszelt: „Reszelt Jóska nagyapjának a testvére bárányhimlős vót, reszelős vót az arca” Makovics Anna néni Szivacs: „Nagyon ittak” Kovács Aladár Zsidó: „Erdélyi Pestának nagy vót az orra” Makovics Anna néni d) Az illető szokása volt az indíték: Dohányos, Igás, Pipa, Szivacs, Tubák, e) A személyhez fűződő megjegyzés, esetleg cselekvés: Báró, Csacsu, Jaj aj, Pepem. Megemlítem még, hogy a „Fuker” ragadványnév esetleg a „fukar” melléknév változata lehet, és mint ilyent a lelki tulajdonságokhoz kellene sorolni, azonban biztos támpontot erre vonatkozóan nem kaptam. A testi tulajdonságokat összefoglaló csoportba kívánkozna a kihalt „Hosszú” és „Kurta” ragadványnév is. Miután azonban csak az élő névanyaggal foglalkozom, ezeket figyelmen kívül hagytam. A megjegyzés rovatban szerepel a Vakjancsi ragadványnév is. Ezzel kapcsolatosan azonban teszek néhány megjegyzést. A családiból jelenleg csupán két nő maradt fenn. A nyelvközösség említőnevei között a ragadványnév nem szerepel, megemlítik azonban a ragadványnevet kapó személy (Antal János molnár, félszemű volt) alapján az egykor tulajdonukban levő vízimalmot. Igen sok az olyan ragadványnév, melynek eredetét egyáltalán nem tudtam kimutatni. Még az idősebbek sem emlékeznek az indítékokra. A kihalt nevek esetében különösen megfigyelhető ez. Fennáll azonban azokra az élő ragadványnevekre is, melyeknek fogalmi jelentése egyáltalán nem érzékelhető. 13
