Hevesi Szemle 8. (1980)

1980 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Korompai János: A Göre-történetek Gárdonyi Géza életében

tartalmi továbbfejlesztésével és azokra is alkalmazni akarta az általa legkorszerűbbnek tartott módszerbeli előírásokat. Annak a jelentős kérdésnek megválaszolásához, hogy vajon Gárdonyi valóban csak pályája kezdetén vagy an­nak bizonyos szakaszaiban foglalkozott-e Görével, illetve tűrte meg e könyvek újabb és újabb kiadásait, legtöbb adatot a múzeumi gyűjteményben levő egyes kiadások vizsgálatával nyerhetjük. Ezeket a példányokat ugyanis a szerző arra használta, hogy kijavításukkal, kiegészíté­sükkel készítse el a következő kiadás kéziratát. A Göre-históriák nyolc kötetbe rendezve jelentek meg. Ezek a következők: Göre Gábor bíró úr könyve, Tapasz­talatok, Göre Martsa lakodalma, Durbints sógor, Veszö- delmek, Kátsa, A pesti úr, Bojgás az világba. Gyűjtemé­nyünkben mind a nyolc könyvből több kiadás áll ren­delkezésre. Mostani feldolgozásunk során az író által be­jegyzett módosításokat, változtatásokat az első könyv, a Göre Gábor bíró úr könyve vizsgálatával kezdtük ele­mezni. Ebből a kötetből Gárdonyi életében tíz kiadás jelent meg. Gyűjteményünkben van az 1895-ből való első ki­adás, továbbá az 1903 és 1921 között megjelent 5., 6., 7., 8., 9. és 10. kiadás. Az író 1903-ban szerződést kötött a budapesti Singer és Wolfner kiadóvállalattal és abban könyveinek kiadási jogát húsz évre átengedte. Ennek megfelelően az 5—-10. kiadás ennél a cégnél jelent meg. A javítás munkája legalaposabb a 6. kiadás nyomtatott példányából a 7. kiadáshoz előkészített kéziraton. Ez az érdekes darab a Gárdonyi Sándor féle hagyatékból ke­rült elő 1965-ben azzal az üzleti borítékkal együtt, amelyben a kiadóvállalat, a postai bélyegző tanúsága szerint 1909. augusztus 6-án visszaküldte Gárdonyinak a szokatlan formájú kéziratot. Ez alkalommal Gárdonyi meglepően sok javítást végzett a szövegen. Összesen 351 kisebb-nagyobb törlést, betoldást és szövegmódosítást számoltunk meg. Az író ezeken kívül törült az előző ki­adás szövegéből 23 oldalnyit és pótlásul ezek helyére két külön betétcédulát csatolt. Gárdonyi a szövegmódosításokon kívül a nyomdai munkára vonatkozó kívánságait is részletesen rávezette ezekre a kéziratokra. Gyakran aprólékos javításokat végzett a könyvek borítóján és a kötetek végén közölt hirdetéseken is. A most vizsgált kötet hátsó borítóján a nyolc Göre-műről olvasható hirdetés. Az író ennek szö­vegét a következő, jellegzetesen Göre-humorú minősíté­sekkel egészítette ki. A Göre Gábor bíró úr könyvéhez: „Ez az első könyvem, de a legkapósabb is”. A Veszödel­mekhez: „Ez a legtsodálatosabb.” A Durbints sógorhoz: „Ez a legkülönb.” A pesti úrhoz: „Ez a legfajinabb”. A Kátsához: „Ennek nintsen párja.” A Bojgás az világba című kötethez: „De ebben van az java!” Kimondhatjuk, hogy Gárdonyi a Göre-könyveket igen­is gondozta. Az író gondosságát bizonyító előbb bemutatott részle­tekhez csatlakoznak a Göre-könyveket ismerő vagy ke­reső olvasókban feltámadó gondolatok. Egy ebben a tárgykörben tartott előadás után kialakult beszélgetés többek között az alábbiakat vetette fel. A Göre-históriák a magyar paraszt közel egy évszá­zaddal ezelőtti állapotának tükre. A mai paraszt olvasó nemigen veheti magára még távoli célzásként sem a tör­ténetekben esetleg előforduló, gúnyosnak is felfogható helyzeteket. Sokszorosa lenne az ilyen esetleges rossz érzésnek az olvasmány által okozott jóleső szórakozás. Göre Gábor bíró úr pipázgatva és egy szál bírói bottal vezette a rá bízott község ügyeit. Intézkedéseinek gyö­kere a tiszta logika, az igazság keresése és érvényesí­tése, amely mindig a gyengébb védelmét szolgálta. A századeleji magyar paraszt egyik fő olvasmánya volt a Göre-sorozat. Olvasó paraszt! Ez volt egyik fő életcélja Gárdonyinak. Csatorna épült ki a Göre-mesék befogadására, amelyen később igényesebb művek tar­talma is bekerülhetett a Göréből olvasni tanuló egyszerű ember gondolatvilágába. Az írás-olvasás elterjesztését célozta egy-egy mellékes Göre-vonás; például amikor kifejtette, hogy halála után Durbints lehet a bíró, de előbb tanuljon meg írni és olvasni. A gondolkodva olvasó észreveheti, hogy tulajdonkép­pen nem Gárdonyi látta úgy a magyar parasztot, aho­gyan bemutatta, hanem a fővárosi újságolvasók. Az ő ferde látásuk tükrözése a görei félszegség, esetlenség, kezdetlegesség. Így a történetek tulajdonképpen azokat bírálják, akik a parasztot ilyennek tartják, ilyennek látják. ♦ Bécsben, a Rudolf Nowak könyvkiadó cégnél 1971-ben megjelent egy válogatáskötet Göre Gábor újabb ka­landjai címmel. A könyvet a jóhírű magyar Kner Nyom­da nyomtatta ki. Érdemes lenne mérlegelni, hogy meg­felelő szerkesztésben — gondos válogatásban, jegyzetek­kel, elő- vagy utószóval — tegyük itthon is mindenki számára hozzáférhetővé Gárdonyi Géza Göre-köny- veit. Korompai János KRÓNIKA • NAGY ERNŐ FESTŐMŰVÉSZ ALKOTÁ­SAIBÓL rendeztek tárlatot Felnémeten, a helyi művelődési házban. A művésznek — aki egyébként a község szülötte — ezúttal mintegy húsz munkáját tekinthették meg a képzűművészet kedvelői, azokat, amelyek többek közt szerepeltek az alkotó idei tar- govistei bemutatkozó tárlatán is. • • VÁNDORKIÁLLÍTÁSON MUTATTA BE a megyei pályaválasztási tanács a továbbta­nuló fiatalok részére, a választható szakmá­kat. A kiállításra a hatvani Ipari Szakmun­kásképző Intézetben került sor. A kiállítás megnyitásával egy időben ifjú­munkásklub ünnepélyes átadására is sor került. Az SZMT osztályvezetője adta át a fiataloknak a minden igényt kielégítő klu­bot, a több mint hatezer kötetet tartalmazó könyvtárat, az olvasótermet és a társalgót. • NlVÓDÍJBAN RÉSZESÍTETTÉK a megye népi építkezéseiről 1978-ban megjelent „Pa­rasztházak és udvarok a Mátra vidéken” című könyvet. A kötet szerzője dr. Bakó Ferenc kandidátus, az egri vármúzeum nyugdíjas igazgatója. ^ A TIZENÖT ÉVES HARLEKIN EGYÜT­TES bemutatta nagy sikerű jubileumi gyer­mekműsorát. Az előadást sok-sok gyermek kívánságára megismételték. A Gárdonyi Géza Színházban ismét műsoron szerepelt a Gyermekversek című összeállítás, Cini Sa­mu kalandjai, a Három kismalac, valamint Péter és a farkas. Rendezte: Demeter Zsuzsa. # HETVEN ÉVVEL EZELŐTT SZÜLETETT BALÁZS IGNÁC, a felszabadulás előtti for­radalmi munkásmozgalom egyik vezető egyénisége. Egész életét az elnyomottak ügyének áldozta, és mint mártír fejezte be életét. Az utókor azonban nem feledkezett meg róla, szülővárosában, Egerben, utca hir­deti emlékét. ® MEGALAKULT A GALÉRIABARÁTOK KÖRE, a Hatvani Galéria munkájának tá­mogatására. A képzőművészeti ízlésformálás elősegítésére alakult kör elnöke dr. Baranyi Miklós kórházi főorvos, a fiatal műbarátok társaságának titkára Paksi Gyula művész­tanár lett. « ÜTTÖRŐKLUBBAL GAZDAGODOTT a gyöngyösi V. számú Általános Iskola, ame­lyet a Heves megyei Állami Építőipari Vál­lalat, illetve a Thorez Bányaüzem KISZ-fia- taljainak társadalmi segítségével építettek. ££ KUZSINSZKY BÁLINT-EMLÉKÉREMMEL tüntették ki Szabó János Győzőt, az egri vármúzeum régészét, tudományos főmunka­társát. 135 077 LÁTOGATÓJA VOLT TAVALY a Megyei Művelődési Központ rendezvényei­nek. Az ismeretterjesztő előadások 37,8 ezer, a discó- és táncrendezvények 40,6 ezer ér­deklődőt vonzottak. 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom