Hevesi Szemle 8. (1980)

1980 / 1. szám - HAZA ÉS NAGYILÁG - Gyurkó Géza: Burgundia szíve: Macon

Mácon óvárosa esti fényben, előtérben a híres, és sorsa változását váró Szent Lőrinc-híddal máconiak viszont megeszik őt pástétomnak, a vörös bor előtt és mellé. S az egyensúly helyreáll, miközben be- bizonyíttatott a világ és a seregélyek társadalma előtt, hogy nem lehet legyűrni a bortermelő máconiakat. De­rűs, anekdotába is beillő recepttörténet ez. De hát miért is élne derű nélkül egy olyan francia település, amely­nek jó vezetése, szorgalmas népe mégiscsak nevet tud szerezni egy kisvárosnak. A közgazdászok, a nagyipar szakemberei szerint vi­lágunk gazdasági fejlődése, az együttműködés további lehetősége megköveteli, hogy a mammutvállalatok mel­lett a közép-, sőt a kisüzemek is kapcsolatba lépjenek egymással. Mert ezek már csak a „termetük” miatt is mozgékonyabbak, jobban, frissebben reagálnak a piac változásaira, közvetlenebbül, könnyebben építik ki egy­mással kapcsolataikat is. Vélem, sőt tudom, hogy ami igaz a közgazdaságban, a gazdaság politikájában, an­nak valami módon, ha más módon is, de igaznak kell lennie a társadalom, illetőleg a társadalmak egymáshoz való viszonyának politikájában is. Hogyan alakulnak majd M,ácon és Eger kapcsolatai? — azt ne jósolgassuk. Nemcsak a kétségtelenül meglevő távolság — bár ma már aligha ez lenne az igazi akadály —, a társadalmi berendezkedések különbözősége, a valutáris megköté­sek, sőt uram ég, a máconi vezetésben esetleg bekövet­kezhető politikai változások is közrejátszhatnak ebben. És még mennyi minden más! Ám az elv, az megmarad, az nélkülözhetetlen és meg­változtathatatlan : békésen kell együttélnünk és ehhez az is szükségeltetik, hogy békésen és békében meg is ismerjük egymást. A múltunkat. A jelenünket. És még a jövő terveit is! Világunk makrokozmoszában ezek a mikrokozmosz világok, a kis városok és a kis kapcsolatok kezdetben talán még észrevétlenek is maradnak, hogy aztán végül is szintézisükben nagyon is észrevehetően átformálják az emberiség közösségének életét. Az emberibb és kö­zösségibb élet irányába. A német Brecht arabul szólal meg a francia Mácon- ban. Lehet, hogy több is ez, mint szimbólum J? Gyurkó Géza KRÓNIKA • TOVÁBBKÉPZÉSI SOROZATOT kezdemé­nyezett a megyei pártbizottság szűkebb pát­riánk vezető orvosai részére, ez egészség- ügyi intézmények jobb, színvonalasabb irá­nyítása érdekében. A több lépcsős oktatás­ba — többek között — a kórházigazgatók, a járási, városi, valamint az osztályvezető főorvosok kapcsolódtak be. Először havi egynapos ismeretgyarapításban vettek részt, majd később egyhetes bentlakásos tanfo­lyamra hívták össze őket. A tanfolyam résztvevői májusban adják be az adott témákról készített szakdolgoza­taikat, s ezek értékelése után kapnak vég­zettséget igazoló oklevelet. • AZ ORSZÁGOS PORTRÉFESTÉSZETI BI­ENNALE megrendezésére másodízben került sor a Hatvani Galériában. A műveit bemu­tató mintegy 90 festő és szobrász az em­beri arcot és sorsot jelenítette meg kü­lönféle „anyagok” segítségével. • • PISZTRÁNGOK KARA címmel rendez­ték meg a romániai magyar írók estjét a Megyei Könyvtár olvasótermében. Közre­működött Budai Ilona népdalénekes, vala­mint Balázs Ádám, Havas Judit, Rónaszegi Éva, Szabó András, az Egyetemi Színpad tagjai. Bevezetőt mondott a műsor szerkesz­tője, dr. Medvigy Endre. • A „KÖNYV ÉS IFJÚSÁG” döntő fordu­lóját a Megyei Könyvtárban rendezték meg. A vetélkedőt — amelyet kilenc csapat részvételével rendeztek meg — a Révai Nyomda csapata nyerte. így ők nyertek jo­got az országos döntőn való részvételre is. • FÓRUMOT TARTOTTAK Heves megye amatőr színjátszói Gyöngyösön, a Mátra Mű­velődési Központban. A részt vevő 20 színpad közül kilencet a zsűri országos minősítésre javasolt. A színjátszók megválasztották kép­viselőiket az országos tanácskozásra. # EGERBEN HANGVERSENYEZETT a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kamarakó­rusa. A Megyei Művelődési Központban meg­tartott műsoruk, ha keresztmetszetben is, felölelte az európai vokális zene történeté­nek szinte egészét. A műsor második részében főként száza­dunk zenéjéből hallhatott a közönség. Az est utolsó számaként Kodály-mű csendült fel. # A GÁRDONYI Géza Társaság fórumot biztosít arra, hogy Eger és Heves megye tudományos műhelyei a művészetek külön­böző ágazataiban tevékenykedő alkotó közös­ségek nagyobb nyilvánosság előtt bemutat­kozzanak, hogy szélesebb körben is megis­mertessék tevékenységük eredményeit az érdeklődő szakemberekkel, a közönséggel. Ezért határozták el, hogy ,,A Gárdonyi Tár­saság bemutatja . . .” címmel sorozatot indí­tanak a hevesi táj szellemi élete gazdago­dásának elősegítésére. A sorozatot az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola ének-zene tanszékének bemutatkozója nyitotta. • AZ OROSZ NYELV TANULÁSÁBAN nyújt segítséget az audiovizuális berendezés az egri 1. sz. Általános Iskola felső tagozatos diákjainak. A mikrofonokkal és fejhallgatókkal ellá­tott szaktanteremben egyszerre negyven ta­nuló gyakorolhatja az orosz nyelvet. • TÁRLATOT RENDEZTEK GRÓH JÁNOS festőművész alkotásaiból Egerben, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola aulájában. A képzőművészet iránt érdeklődők 25 munkát tekinthettek meg, köztük ceruzarajzokat, akvarelleket, melyek többek közt a festői Duna-kanyart, illetve a Balatont jelenítik meg. • FENNÁLLÁSÁNAK 25 ÉVÉT mutatta be dokumentumok alapján a Gyöngyösi Játék­szín a Mátra Művelődési Központ kamara­termében megrendezett kiállításon. • LEGANYI FERENC, a néhány éve el­hunyt egri tudós, a vármúzeum paleontoló­gusa után számos feljegyzés, gyűjtő útjai­nak leírása, több kötetnyi munkanapló ma­radt. Muzeológustársai feldolgozták a gaz­dag anyagot és könyv formájában megje­lentetik. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom