Hevesi Szemle 8. (1980)

1980 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Lőkös István: Megyénk irodalmi kistükre, XII.

vésbé jelentős Erzählungen, Sagen, Märchen und histo­rische Anekdoten aus dem Französischen, Italianischen, Englischen und Ungarischen (Francia, olasz, angol és magyar elbeszélések, mondák, mesék és történelmi anek­doták) c. gyűjteményes munkája sem, valamint hat­nyelvű (német, latin, olasz, francia, angol és magyar) közmondás- és szólásgyűjteménye sem — ez utóbbi je­lentőségét Vörösmarty Mihály méltatta idehaza. Az eddig vázoltakból is kiderülhetett: Gaál György a Bécsbe történt távozás után is szoros kapcsolatban ma­radt a hazai irodalmi élettel. E tekintetben — mint a bevezető sorokban jeleztük — a Kisfaludyval kötött ba­rátsága az egyik legfontosabb irodalomtörténeti momen­tum. 1820 és 1823 között megszakítás nélkül leveleztek, s ez a levelezés nem csupán annak okán történt, hogy Gaál Kisfaludy műveit fordította németre, hanem azért is, mert Kisfaludy érezte a nagy műveltségű kortárs se­gítő szándékát, őszinte baráti vonzalmát. Horváth Ká­roly írta meg, hogy „német nyelvű levelezésükben a széles műveltségű Gaál... hasznos művészi-kritikai ta­nácsokkal látja el Kisfaludyt, s a jellemzés elmélyítésé­re, a világirodalom klasszikusainak tanulmányozására, nagyobb műgondra serkenti.” (A magyar irodalom tör­ténete 1772-től 1849-ig. Bp. 1965. 401. 1.). Arra is van példa aztán, hogy Gaál — alkalomszerűen — bécsi évei idején is közölt írásokat magyarországi folyóiratokban. Egy a műveltségének sokoldalúságát példázó írására utalnánk ezúttal, amely a Felső-magyar­országi Minerva 1829-es évfolyamában jelent meg Anek­doták és Charaktervonások híres képírók életéből cím­mel, s amely jeles képzőművészek életéből vett epizó­dokat tartalmaz. A Giotto-ról szóló kis történetet idéz­zük most annak illusztrálására, hogy a sokéves német nyelvi közegben élés ellenére is mennyi igényességgel írt magyar nyelvű prózát: „Giotto Fiorenza mellett szül. 1276. megh. 1336. Giotto szegény parasztnak fia volt, s későbbi hírét azon történetnek köszönhette, hogy Cima- buétól észrevétetett, mikor nyáját őrizvén, múlatságúl rajzolgatott. Cimabue magához vette tanítványul, s ben­ne, felébresztette azon szellemet, mellynek utóbb több Pápák és Királyok kegyét köszönhette. Hiú lévén, mint Parrhasius, nevét arany betűkkel írogatta fel képeire. IX. Benedek Pápa egy jeles festőt akart Rómában bírni; s ezért egy műv-értőt Fiorenzába küldött, azon egyetlen városba, hol akkor a mesterség virágzott, azon meghagyással: hogy minden ott élő művésztől egy képet hozna; hogy ezek szerént maga tehesse a választást. A követ Giottóhoz is elment. Ez minden elfogadás nélkül egy szelet papírost fogott s író-ónt, s a legnagyobb se­bességgel egy vonással olly tökélletesen kerek kört hú­zott, mintha legjobb cirkálómmal élt volna. Menj Uram! monda, add által ezt ö Szentségének, s tégy tanúságot, hogy ezt jelenlétedben csináltam. S midőn az képet kí­vánna, folytatá a mester: csak menj; jót állok érte, hogy Ö Szentsége ügyességemnek ezen próbájával is meg fog elégedni. S reménysége meg nem csalatkozott: IX. Be­nedek csudálta a módot, mellyel Giotto mesteriségét megmutatta, s a kör győzött minden próbákon, mellyek- kel sok képíró kedvét kereste. Ez a kör utóbb közmondásba ment által; mert, ha az Olasz valakinek nagy butaságát akarja festeni, azt mondja: te kerekebb vagy, mint a Giotto Öja (tu sei piu rondo che 1’ O del Giotto). A Fiorenzai köztársaság ezen művészt sírjában is tisztelte, azt márvány szobrával ékesítvén.” * Gaál György életpályája 1855-ben zárult le Bécsben, miután törökországi útjáról hazatért... Lőkös István # ELSA URZÜA Magyarországon élő chi­lei festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban. A tárlatot Vizi Ottó művészettörténész, a Műcsarnok osztályvezetője nyitotta meg. # SfHÁZAT ÉPlT sportolók, edzők és ver­senybírók jelentős társadalmi munkájával a Magyar Síszövetség Galyatetőn. Az új sí­ház — amely módot ad majd a válogatottak elhelyezésére is — alapja és pincéje már kész, s még a télig elhelyezik a fundamen­tumon a fűthető faépületet. • ÉVEK ÓTA HÓDOL SZENVEDÉLYÉNEK, a fotózásnak, dr. Kovács István tamazsa- dányi körzeti orvos, a hivatásából eredő teendők ellátása mellett. Munkájával már több helyen szerepelt eredményesen. A leg­utóbb Szarvason megrendezett — A pa­raszti élet ma — című hatodik országos tárlaton figyeltek fel gonddal megkompo­nált műveire. Igényességének méltatásakép­pen — ez egyben szakmai értékelést is je­lent — megkapta a Fotó című lap külön- díját. # „POLITIKA, IRODALOM, ZENE” címmel vetélkedősorozatot hirdetett a füzesabonyi nagyközségi művelődési központ Hívogató elnevezésű, havonta megjelenő műsorfüze­tében a helyi szocialista brigádok részére. A kollektívák először írásban küldték el a kérdésekre adott válaszokat a rendező bi­zottságnak. Ezt követően került sor hét csa­pat részvételével a nyílt vetélkedőre, ahol a 64 pontot elérő Füzesabonyi Áfész Teleki Blanka szocialista brigádja bizonyult a leg­jobbnak. • SZÉP ERNŐ: LILA AKÁC című színmű­vével kezdte évadnyitó előadását az egri Gárdonyi Géza Színház. • EMLÉKTÁBLÁT AVATTAK HATVAN- ban Hatvány Lajos, a nagy magyar író, kri_ tikus és műtörténész születésének 100. év­fordulója alkalmából. Hatvány Lajos egész életét a magyar irodalomnak szentelte, ott állt pártolóként többek között József Attila, Ady Endre mellett. Baráti ismeretségi kö­réhez olyan kiemelkedő írók tartoztak, mint Thomas Mann, akiken keresztül sokat tett a magyar irodalom külföldi népszerűsítésé­ért. A Kossuth-díjas Hatvány Lajos alkotói pá­lyájának, életútjának ismertetése után sor került az emléktábla leleplezésére. A meg­emlékezésen részt vett Hatvány Lajos öz­vegye is. • DIÁKNAPOT RENDEZETT a gyöngyösi 214. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet. Az iskola csaknem ezer tanulója tisztelgett az aradi vértanúk emléke előtt, majd játé­kos versenyekkel színesítették a nap prog­ramját. A diáknap a KISZ Központi Mű­vészegyüttesének fellépésével zárult. • MÁR KÉSZÜL, a Budapest Tourist jövő évi programja. Az elképzelések Heves me­gyét is érintik. Rehabilitációs jellegű gyer­meküdültetést terveznek Parádfürdőn, ha­zánk szocialista létesítményeinek bemuta­tása során pedig megismertetik az érdeklő­dőkkel többek közt a visontai Gagarin Hő­erőművet, illetve a Tisza II. vízlépcsőt. • KASTALY ISTVÁN FESTŐMŰVÉSZ tár­latával nyitották meg az idei képzőművé­szeti világhetet Selypen, a cukorgyári mű­velődési házban. Művészet a változó világ­ban, e jelmondat jegyében számos érdekes eseménnyel, kiállítással folytatódott a prog­ramsorozat. Ugyancsak a képzőművészeti világhét je­gyében került sor a Hatvani Galériában Sváby Lajos Munkácsy-díjas festőművész tárlatának megnyitására is. • ÜJ, NAGY ÉRTÉKŰ dokumentummal gazdagodott az egri Dobó István Vármúze­um. A Zoltay család tagjai átadták a vár­múzeum igazgatójának a török elleni vár­védő harcok egyik hősének, Zoltaynak 1513- ból keltezett nemesi oklevelet, amelynek egyik érdekessége, hogy a címerfej főábrá­zolata egy kivont kardot tartó jobb kéz és alatta egy levágott török fej. Amint azt tudjuk, Zoltay kapitányként vett részt Dobó István vezérlete alatt az egri várat védelmező harcokban. # A 7. ORSZÁGOS AKVARELLBIENNÁ- LÉN 48 alkotó 144 munkáját láthatta a kö­zönség az egri Gárdonyi Géza Színház elő­csarnokában. Közöttük szerepelt egy „ha­gyatéki kiállítás”: Gadányi Jenőnek, a ma­gyar avantgarde egyik korán elhalt megte­remtőjének alkotásai, illetve a művész em­lékét őrző néhány fénykép, könyv és kora­beli újság is. # ASZTALOS JOHAK, a nemrég elhunyt országos hírű parádi fafaragó műteremkiál­lítását hivatalosan is állandó közgyűjte­ménnyé szeretnék nyilváníttatni a nagyköz­ség vezetői. Az anyag fölmérésére, értéke­lésére, Dömötör Tekla néprajzkutató egye­temi tanár vállalkozott. Az akcióban a ta­nács segítségére van a helyi iskola tantes­tülete is. # A NÉPSZÍNHÁZ Verpeléten vendégszere­peit, ahol Bródy Sándor: A tanítónő című drámáját mutatta be az érdeklődő közön­ségnek. # ÚTRAHÍVÁS. E címmel jelent meg a Heves megyei fiatal művészek első antoló­giája. A kötetben a Hevesben élő avagy az e megyéhez kötődő, mintegy húsz, pá­lyája elején álló költő, illetve képzőművész jelentkezett munkáival. Az antológiát, me­lyet a KISZ Heves megyei Bizottsága és a Heves megyei tanács jelentetett meg, Gyur- kó Géza állította össze. Az értékek közti eligazításra Cs. Varga István vállalkozott utószavában. 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom