Hevesi Szemle 8. (1980)

1980 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Hrabecz József: Érdek - irányítás - szocializmus

alkotó, hozzáértő felhasználása szükséges a társadalom javára. Csakis ennek eredményeként szorulnak háttér­be, gyengülnek és halnak el a szocializmustól idegen ideológiai maradványok és módszerek. A pártnak, a tömegszervezeteknek és a szocialista államnak a funk­ciója az, hogy felemelje a néptömegeket a tudományo­san megalapozott történelemformálás magaslatára. A szocializmus egész rendszeréből következik, hogy itt a nép nem csupán az irányítás objektuma, hanem első­sorban a döntő szubjektuma. A néptömegek társadalom- formáló szerepe azonban függ társadalmi megismeré­sük hatékonyságától, pontosságától, az ezzel összefüg­gő irányító és szervezőképességük fejlődésétől. Ebben a fejlődésben a marxista—leninista párt politikája alap­vető szerepet játszik. V. Afanaszjev joggal állapítja meg, hogy: „A párt politikája nemcsak a gazdasági, hanem a társadalmi élet irányításának is alapja. A tár­sadalmi folyamatok irányítása elsősorban a milliós tö­megek ügyeinek és tetteinek irányításaként jelenik meg. A tömeg irányítása, a tömegek vezetése, amelyekből hazánkban a társadalmi viszonyok kialakulnak, lénye­gében egyúttal ezeknek a társadalmi viszonyoknak az irányítása, tudományos vezetése. A társadalmi viszonyok sokféleségét kialakító töme­gek tetteinek és cselekvéseinek irányítása politikai ve­zetés, politikai irányítás.” (V. Afanaszjev: A társadalom tudományos irányítása. Kossuth Könyvkiadó 1969. 161—162. oldal) A pártnak és a szocialista államnak a tömegekkel való kapcsolatában alapvető annak figyelembevétele, hogy a tömegek vezetése érdekeiken alapuló meggyőző tevékenységüktől függ, tehát a pártnak és az államnak politikájában, irányító munkájában a tömegek tevé­kenységére kell támaszkodni. Éppen ez motiválja döntő mértékben a néptömegek magatartását. A politikai ve­zetésben és irányításban szem előtt kell tartani azt a tapasztalati tényt, hogy a dolgozók milliói mindenek­előtt saját társadalmi-történelmi tapasztalataik, érdeke­ik alapján cselekednek, alakítják, formálják magatartá­sukat, szellemi életüket. A politikai vezetés sokat tesz azért, hogy a néptömegek, a munkakollektívák érde­keiket a korábbinál adekváltabban ismerjék fel és na­gyobb felelősséggel, hozzáértőbben érvényesítsék érde­keiket. Az érdekek felismerési és érvényesítési folya­matában elengedhetetlen annak figyelembevétele, hogy az érdekek objektív jellegűek. Tehát objektív történel­mi társadalmi determináltságggal bírnak. A tudomá­nyos politikát éppen az teszi hatékonnyá a szocializmus viszonyai között, hogy kifejezi a dolgozók, a társadalmi haladás érdekeit. A néptömegek társadalmi szerepének további kibon­takozása szempontjából meghatározó a különböző dol­gozó osztályokhoz és rétegekhez tartozók tevékenységé­nek érdekeik alapján történő összehangolása. Ennek során rendszeresen erősíteni kell a munkásosztály ve­zető szerepét, a munkásosztály, s a szövetkezeti paraszt­ság szövetségét, barátságát, érdekazonosságát a társa­dalmi feladatok megvalósításában. Igen nagy jelentősége van fejlődésünk jelenlegi szakaszában a munkások, a szövetkezeti parasztok és az értelmiségiek közötti baráti, elvtársi kapcsolatok erősítésének. Amikor a párt szö­vetségi politikájának érvényesítésén munkálkodunk, rendszerint szembe találjuk magunkat a munkás­paraszt szövetséget gyengítő kispolgári, polgári ideoló­giával, az ezeket tartósan kifejező előítéletekkel. Ezek az előítéletek főleg arra irányulnak, hogy a munkás- osztály és a szövetkezeti parasztság közötti viszonyla­gos különbséget, a munkamegosztás rendszerében elfog­lalt helyzetükből adódó sajátosságokat abszolutizálják, hogy egymással szemben egoista, individualista törek­véseket alakítsanak ki. Ugyanez a tendencia fejeződik ki, amikor a polgári és kispolgári előítéletek a fizikai és a szellemi dolgozók közötti szembeállás kialakítására irányulnak. A szocialista világrendszer eddigi fejlődése bizonyít­ja, hogy a szocializmustól idegen tevékenység, érdekek, magatartási formák spontán módon nem szűnnek meg, nem halnak el. Ezek az új társadalmi feltételek között is újratermelődnek, és a lakosság legkülönbözőbb osz­tályai, rétegei és csoportjai körében mérgeznek és fer­tőznek. Űjabb és újabb alakot, formát öltenek. De bár­milyen különös formában is jutnak érvényre, közös ben­nük az, hogy az élősdiség érvényesítésére, az ezzel ösz- szefüggő antihumánus társadalmi normák alkalmazásá­ra irányulnak. A feladat tehát az, hogy az élet minden területén, minden törvényesen rendelkezésünkre álló eszköz igénybevételével az élősdiséget hozzáértően, kö­vetkezetesen felszámoljuk. A termelési eszközök magántulajdonának felszámo­lásával világtörténelmi jellegű visszafordíthatatlan for­dulat következett be a néptömegek, az egész társadalmi haladás érdekei érvényesülésének szempontjából. A szo­cializmusban megszűnt a legszörnyűbb társadalmi rossz, embernek ember által való kizsákmányolása, az ezen alapuló úr és szolga viszony, az élősdiség alapvető oka, forrása. Az alapvető termelési eszközök társadalmi tulajdona, a párt vezető és irányító tevékenysége le­hetővé teszi a társadalom következetes, szocialista fej­lődését. A párt politikájának megvalósítása során a dol­gozó tömegek felismerik szocialista társadalmunk alap­vető törvényszerűségeit és azokat saját javukra, hoz­záértően felhasználják. Hrabecz József • A MEGYESZEKHELY MÜVÉSZETTÖR- TÉNETI emlékeivel ismerkedhettek meg az érdeklődők az egri II. számú kórházban, ahol Majthényi Júlia, az Egri Vár Baráti Körének titkára a kórház egykori refektó- riumának, műemléki patikájának történetét ismertette a résztvevőkkel. Az Egri Vár Baráti Köre kirándulást is szervezett Bu­dapestre. A programban szerepelt a Plane­tárium, a Vendéglátóipari Múzeum és a Hadtörténeti Múzeumban a Bethlen Gábor fejedelem születésének 400. évfordulójára rendezett emlékkiállítás megtekintése. # IFJÚSÁGI JOGÁSZKLUB létesült Eger­ben a KISZ városi bizottsága és a Heves megyei Jogász Szövetség támogatásával. Az Alpári Gyula Szakközépiskola épületében létesült klub megnyitására ünnepélyes kere­tek között került sor. # MÁR EDDIG IS TÖBB KÜLFÖLDI peda­gógusképző intézménnyel alakított ki szoros kapcsolatot az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola így például az erfurtiakkal, a Banska Bystrica-iakkal, avagy a csebokszá- riakkal. Most a testvérintézmények közé sorakozott a vlagyimiri Lebegyev Pojansz- kim nevű Tanárképző Főiskola is. Az egri főiskola párt és állami delegáció­ja az új baráti szerződést a szovjet tanár­képző székhelyén írta alá. # PÁRIZSI ORGONISTA, Jean Guillou, az Országos Filharmónia idei hangversenysoro_ zatának első művésze orgonáit az egri szé­kesegyházban. Műsorában két Widor-mű, három Schu- mann-Jkánon, két Liszt-darab, az Orfeusz, a B-A-C-H fantázia és fúga és egy impro­vizáció szerepelt. © VETÉLKEDŐT SZERVEZETT szakmun­kástanulók számára a KISZ Ifjú Gárda Or­szágos Parancsnoksága és az Országos Köz­lekedésbiztonsági Tanács. Ezen az egri 212-es számú Bornemissza Gergely Szakmunkás- képző Intézet nyolcfős raja második helye­zést ért el. O PÁVAKÖRÖK ÉS ÉNEKES SZÓLISTÁK bemutatójára került sor Egerben, a Megyei Művelődési Központban, az országos nép- dalverseny előzsürizésére. © BALOGH LÁSZLÓ EGRI MŰVÉSZ csak­nem egy évtized után újra önálló kiállítás­sal jelentkezett a megyeszékhelyen, a vár­múzeum klubtermében. A kamarajellegű ki­állításon több kinetikus mobilt, rajzot lát­hattak a látogatók. A művész diavetítéssel egybekötött tárlatvezetéseket is tartott. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom