Hevesi Szemle 8. (1980)

1980 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Hrabecz József: Érdek - irányítás - szocializmus

vényesítéséhez nemcsak a jelen valóságot, az ebből következő távolabbi jövőben érvényesülő törvényszerűségeket kell ismerni, hanem ismerni kell a mai valóság történelmi kialakulását, és fel kell tárni annak várható fejlődési szakaszait, törvényszerűségeit, a jövőben kialakuló érdekek összességét, ennek integrált egységes rendszerét. Amikor a társadalmi megismerés fejlesztésének tökéletesítéséről beszélünk és ezzel összekapcsoljuk a társadalmi irányítás hatékonyságának növelését, akkor tudnunk kell, hogy sem a társadalmi megismerés, sem pedig a társadalmi irányítás nem meríti ki és nem is merítheti ki az adott történelmi konkrét viszonyok ösz- szességére vonatkozó adatokat, ismereteket, tendenciákat, hiszen a társadalmi valóság a természethez hasonlóan kimeríthetetlenül gazdag tartalommal bír minőségi és mennyiségi szempontból egyaránt. Következésképpen nagy hozzáértésre, céltudatosságra, szelektáló képességre van szükség ahhoz, hogy megismerő képességünket és irányítási tevékenységünket a társadalmi haladás szempontjából, a társadalom változását döntően befolyásoló, azokat determináló lényegi folyamatokra koncentráljuk. A társadalmi megismerésnek alapvető lényegi funkciója a társadalmi életben megvalósuló folyamatok összehangolása, az érdekek érvényesítése, amelyen belül a fő mozzanatot a társadalom fejlődési irányának meghatározása jelenti. A társadalmi megismerést, a tudományos előrelátást végső soron a társadalmi létnek a mozgása, változása, fejlődése és ezen belül a társadalmi érdekek jellegének érvényesülése határozza meg. Amikor társadalmi megismerésről beszélünk, a megismerést nem tekintjük a társadalmi valóság pasz- sziv, holt, megmerevedett tükröződésének, hanem élőnek, dinamikusnak, aktív hatásúnak fogjuk fel. Amikor akár az egyének, akár az egyes társadalmi csoportok lényeges kérdésben, ügyben döntenek, tevékenykednek, akkor diagnózis jellegű következtetéseket alkotnak, amelyek vagy hűen, vagy kevésbé hűen, esetleg hamisan tükrözik vissza a valóságot, de mindenképpen a diagnózis jellegű következtetések befolyásolják magatartásukat, tetteiket, ezek következményeit, így tehát közvetlen, vagy távolabbi érdekeiket egyaránt. Mindebből következik a szocialista társadalmi viszonyok között az a követelmény, hogy a társadalmi valóságról, az abból következő jövőre vonatkozó diagnosztikus következtetések tudományos jellegűek, tartalmúak legyenek. A szocializmus építésének a folyamatában az alapvető tendencia a tudatos, a tervszerű és az arányos fejlődés. De ennek az alapvető tendenciának a belső és a külső feltételei, az objektív és a szubjektív feltételek, a belpolitikai és a nemzetközi politikai viszonyok szüntelen változása során valósul meg. Sem az adott ország fejlődésének folyamatában, sem pedig a nemzetközi helyzet alakulásában nem lehet mindent részletesen előre látni. Az ellentmondásos világunkban a legváratlanabb számunkra kedvező és kedvezőtlen eseményekkel, tendenciákkal egyaránt számolni kell, fel kell készülnünk rá, hogy ne az események, ne a külső feltételek, ne a véletlenek, hanem a mi hozzáértő módon érvényesített társadalmi haladást szolgáló szocialista érdekeink határozzák meg társadalmi valóságunkból következő jövőnket. Ez a nemzetközi munkásosztály harca szempontjából azt jelenti, hogy a társadalmi viszonyok, az osztályviszonyok bizonyos határon túl kedvezően, illetve kedvezőtlenül jelentősen megváltoznak, akkor szükségszerűen meg kell változtatni a helyzetnek megfelelően az osztályharc taktikáját, a harci formákat és módszereket.

A társadalmi folyamatok irányításában döntő helyet foglal el a dolgozó osztályok célszerű politikai nevelése. Ez a mi esetünkben azt jelenti, hogy az MSZMP programnyilatkozata által megfogalmazott feladatokat, a XII. kongresszus határozatát a mindennapi tevékenységben magasfokú tudatossággal és akarategységgel valósítjuk meg. Az MSZMP meghatározza a társadalmi fejlődés irányát és arra törekszik, hogy a dolgozó tömegek, a munkakollektívák képesek legyenek észlelni, felismerni, számításba venni tevékenységük során a szocializmus építését meghatározó belső és külső objektív és szubjektív feltételeket. Így a dolgozók a jelenségek felszínétől eljutnak a lényegi folyamatok megismeréséhez. Ennek során nagyon fontos, hogy a dolgozókban, a vezetőkben és a vezetettekben egyaránt kialakuljon a társadalmi információk feldolgozásának, értékelésének és célszerű felhasználásának képessége, mert csakis így képesek a valóság kihívására reagálni, így alakítják, formálják tudatosan saját sorsukat és feltételeiket. A társadalmi megismerés tudatos jellege erősödik. Ez kifejezésre jut az élcsapat, az állami szervek és a tömegszervezetek tudatosságában és a néptömegek mindennapi tudatában, magatartásában.

A társadalmi valóság a múlt, a jelen és a jövő dialektikus egységét képezi. Az adott valóságot a benne formálódó jövő váltja fel. A társadalmi folyamatok megismerésében tehát különbséget kell tenni az aktuális valóság, valamint a történelmi múlt megismerése között. A valóság ellentmondásos folyamatok, tendenciák, események kimeríthetetlenül gazdag rendszerét képezik, amelyben szüntelenül, hozzáértő módon dönteni és cselekedni kell. A társadalmi folyamatok irányítása során viszonylag rövid az idő a jelenségek, a törvény- szerűségek sokoldalú tartalmának feltárására, megismerésére és pontos megfogalmazására. Minderre azonban szükség van. Ebből viszont az következik, hogy a megismerés jellegének, formáinak, szakaszainak a reális társadalmi valóságból következő meghatározottsága van. A társadalmi megismerés is, különösen pedig az aktuális tennivalókra vonatkozó következtetések, álláspontok megfogalmazása gyakran diagnózis jellegű. Ez azt jelenti, hogy számol az adott társadalmi valóság, a belső és a külső, az objektív és a szubjektív feltételek változásával. Mindez azonban nemcsak a valóság lényegének feltárását eredményezi — bár ez az alapvető funkciója —, hanem adott a hiba lehetősége is. Hiszen minden tényt, összefüggést és viszont a maga változásában egyszerre nem lehet számításba venni.

A kommunista pártok az adott kor társadalmi viszonyai, osztályai, társadalmi rétegei jövőbeni szerepére, jelentőségére, a bekövetkezendő társadalmi változások jellegére, módszereire és eszközeire vonatkozó prognózist adnak, amely a társadalmi tevékenységben, mint elméleti és módszertani vezérfonal játszik szerepet. Figyelembe kell venni, hogy a szocialista építésnek a feltételei maguk is változnak. Változik a gazdasági, a politikai és az ideológiai feltételek összessége is. Mint ismeretes, a szocialista tudatosság nem következik automatikusan a társadalmi létből, a társadalmi valóságot, annak törvényszerűségeit tudományos pontossággal fel kell tárni. Ez a feladat hárul a párt egészére, valamint a társadalomtudósokra. A spontaneitás, az ösztönösség, valamint az ezekből elválaszthatatlan szubjektivizmus, voluntarizmus, valamint a metafizikus, a formalisztikus és az eklektikus jellegű módszerek önmaguktól nem halnak el, nem szűnnek meg, ehhez a társadalmi valóság törvényeinek, sajátos működésüknek felismerése és

44