Hevesi Szemle 8. (1980)
1980 / 3. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Mássik Mária: Természettudományos világkép és művészet
fogalmi eszközökkel érhető el: „Az igazság megtalálásához nem elegendő amit látunk, azt is fel kell használni, amit gondolunk. A festők azonban már a 16. század óta rendkívüli előszeretettel ábrázolják azt, amit látnak, s nem azt, amit gondolnak — közben megfeledkeznek arról, hogy mi sem csalókább a külsődleges érzékelésnél, s hogy semmi sincs annyira ellentmondásban az értelem törvényeivel, mint a látási érzékelés ..Minden eddigi irányzatnál erősebben hangsúlyozza a kubizmus, hogy nem a szemre, hanem a gondolkodásra, a tudott dolgokra alapozza a kép születését. Ezért ábrázolnak nem egyetlen meghatározott nézőpontból nézve tárgyakat, hanem több nézőpont egymást követő ábrázolásával szerkesztik képeiket. A mozgó szem által összegyűjtött, váltakozó nézőpontok rendezése lett a látott és ábrázolt tér képe. És ez magyarázza meg Picasso „kétorrú hajadonjait” is. Mert Picasso is azt vallja, hogy nem azt festi amit lát, hanem amit gondol, és egyidőben gondolhat ugyanannak a tárgynak többféle nézetére is. A kubizmusnak három korszakát szokás megkülönböztetni: a plasztikus, az analitikus és a szintetikus kubiz- must. A plasztikus kubizmus a testek térbeli jellegzetességeinek hangsúlyozására törekedett, ezért plasztikus elemi formákra bontotta, egyszerűsítette le azokat. Csak a teret hangsúlyozta. Az analitikus kubizmus tovább ment. Nemcsak a formákat bontotta fel, hanem a teret is. Letért az egy nézőpontból való ábrázolás hagyományos útjáról és több nézőpontból ábrázolt a geometria vetületi ábrázolásához hasonlóan. A szintetikus kubizmus pedig szétszedte és új rendbe rakta össze a formákat. Teljesen szakított a plasztikus ábrázolással. Ezen az úton haladva jutott el az objektív valóság általuk vélt lényegéhez, a térhez, a testi formákhoz és kereste ezeknek egymáshoz való viszonyát. De ugyanúgy, ahogy azt a futuristák tették, a kubisták is átértékelték a maguk szempontjai szerint a teret. Így vall erről Gleizes és Metzinger: „A teret mindezidáig hanyagul a tisztán vizuális ill. euklidészi térrel azonosítottuk. Euklidész egyik posztulátuma a mozgásban levő formák változatlansága, mi azonban nem ragaszkodunk ehhez a kijelentéshez. Ha a festészeti teret a mértani térrel kívánjuk összefüggésbe hozni, a megoldást nem az euklidészi matematikusoknál kell keresnünk, Riemann tételeit kellene tanulmányoznunk, legalábbis bizonyos mértékig.” És Riemann geometriája hiperbolikus geometria, melyhez Einstein is eljutott, hogy bizonyítékát adja a szférikus téridőnek. A kubista művész „a teret egyenesek, téregységek, másod- és harmadfokú egyenletek és arányszámok összességének tekinti. A művész célja az, hogy e matematikai káosz rejtett ritmusát feltárva rendet teremtsen”. A XX. sz. eleje a lázadások, forradalmak kora volt az élet minden területén. E forradalom alól nem vonhatta ki magát a művészet. A természettudományok gyors fejlődése fokozta érzékenységét, s a művészet készen állott, hogy a tudomány által feltárt természet új arculatát befogadja. Századunk a dinamika, a sebesség százada, s a művészet vállalta, hogy elhagyva a korábbi statikus kifejezésmódokat, önmagát is a dinamizmus jellemezze. De nemcsak a festészetre jellemző mindaz, amit itt leírtam. A drámában Max Reinhardt ültette el a tér és az idő relativitásának kifejezésformáját, az idő új felfogása jelentkezett a XX. századi regényirodalomban is: „Az ...idő új felfogása: megszakítatlan folyamatoknak tekintik, nem elkülönülő pillanatok sorozatának ...” És megszületett a film is, amely a XX. századi ember életének bonyolultságát mozgásban tükrözi. Egyedül ő képes a valóságot mozgásában megragadni, időben komponálni. A kubizmus és a futurizmus felvetették és megoldották a mozgás, a tér problémáját. Művészetük kifejezett egy szemléletet, amely ma már nincs, ill. más, mert megváltozott azóta a világhoz való viszonyunk. De annak a kornak a látásmódját legtökéletesebben talán ők adták vissza. Mássik Mária • \ NAGYRÉDEI ZSELLÉRHÁZBAN került bemutatásra az a 200 darab Nagyrédéről származó néprajzi tárgy, amelyet egyelőre a Dobó István Vármúzeum restaurátorai vettek kezelésbe. A szakemberek és a helyi honismereti szakkör által gyűjtött bútorokat, használati eszközöket és viseletdarabokat később majd az új Heves megyei kiállítóhelyen tekinthetik meg az érdeklődők. • EDZŐTÁBOROZÁSON VETT RÉSZT a gyöngyösi városi úttörőházban működő, százhúsz tagot számláló néptáncszakkör negyvenfős csoportja. A pajtások régi népszokásokat, játékokat, táncokat gyűjtöttek, és itt készültek fel az augusztusi csillebérci országos szaktáborra is, ahová a tizenkét legügyesebb kis táncos utazik majd el. • • BACH-EST MEGRENDEZÉSÉRE KERÜLT SOR az egri székesegyházban. Műsoron szerepelt a Musikalisches Opfer, a g-moll gam- baszonáta, az F-dúr csembalóverseny és a 106. kantáta. Közreműködött a BM TOP Tinódi kamarazenekar. A művészeti vezető Mossócz Vilmos volt. • EGYHETES TOVÁBBKÉPZÉST szervezett népdalkórusok, pávakörök vezetői részére az egri Megyei Művelődési Központ. A továbbképzés célja a kórusvezetők szakmai ismereteinek bővítése volt. A résztvevők előadást hallgattak meg többek között a népdalkultúráról, a népdalkincs megőrzéséről, ápolásáról, a helyes műsorválasztásról. • FELAVATTÁK A HATVANI GALÉRIÁT. A galéria a kortárs piktúra keresztmetszetének jelentős részét képes átfogni és közkinccsé tenni. Az intézményt a művelődés- ügyi osztály vezetője vette át, majd kitüntetések átadására került sor. Végezetül a vendégek megtekintették a mind külsőre, mind belsőre impozáns épületet. £ ANATOLIJ BRINGEN, csuvas szobrász- művész, Csebokszári lakója felajánlotta Egernek a nagy csuvas nemzeti költőről, M. Sesztelről készült szobrát. Az alkotást a Csuvas Autonóm Köztársaság megalakulásának 60. évfordulóján adták át a Vallon utcai iskola mellett. Ünnepi beszédet a városi tanács elnöke mondott. # EGRIEK NYERTÉK AZ ARGIA TÁNC- VERSENYT. A Megyei Művelődési Központban rendezték meg az Agria társastáncversenyt. A versenyen meghívásos alapon az egrieken kívül részt vettek Budapest, Debrecen és Jászberény táncospárjai, az eddigi minősítésük alapján a C és E osztályokban. A verseny során mindkét osztályban egri siker született & HERMAN LIPÓT HAGYATÉKÁBÓL rendeztek kiállítást a gyöngyösi Mátra Múzeumban, amelyet Somogyi József Kossuth- díjas szobrászművész nyitott meg. A kiállításon mintegy száz festményt és grafikát tekinthetnek meg a látogatók. # FENNÁLLÁSÁNAK 10. ÉVFORDULÓJÁT ünnepelte a gyöngyösi Móra Ferenc Gyermekszínpad. Az úttörőház színháztermében megtartott eseményen a régi és a jelenlegi színjátszók találkoztak és vetettek számot az évtized munkájáról. ü AZ IRODALMI PRESSZÓ, amelyet az Agria ’80 programjának keretében Egerben, a Dobos cukrászdában szerveztek meg, rangos eseménynek számított. A ..Maszk nélkül” címmel megrendezett sorozatban az irodalmi presszó vendégei népszerű színészekkel találkozhattak. Elsőként Bitskey Tibor Jászai-díjas, majd Szirtes Ádám érdemes művész, Nagy Attila Kazinczy-díjas és Lelkes Dalma közös műsorát és Bálint András Jászai-díjas művész előadói estjét láthatták az érdeklődők. • A MISKOLCI—EGRI SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKÁRA került sor Budapesten. Hagyományos már, hogy az évad végén a vidéki színházak bemutatják legsikeresebb előadásaikat a főváros színházkedvelő közönségének is. Az idén a miskolci—egri színházat a Nemzeti Színház látta vendégül három napig. Az érdeklődők Moliére Tartuffe-jét, amelyet Major Tamás Kossuth-díjas, kiváló művész rendezett, Sarkadi darabját, a Ház a város mellett és Brecht példázatát a Sze- csuáni jóleiket tekinthették meg. • AZ IDÉN IS MEGRENDEZTÉK a munkásénekkari szemle egri találkozóját. A Ván_ dór Sándor emlékére létrehozott rendezvényen kilenc Heves megyei kórus gazdag műsorral lépett pódiumra a Megyei Művelődési Központ dísztermében. A találkozót a zsűri színvonalasnak értékelte és pénzjutalmakat osztott ki. • AZ ORSZÁGOS ÜTTÖRÖ BÁBFESZTIVÁL megrendezésére az idén Egerben került sor. Az eseményre az ország különböző részéből mintegy hatszáz vendég érkezett. Maszkos felvonulással, a Dobó téren ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét az úttörő kulturális szemléken legjobbnak bizonyult huszonöt csapat bemutatkozása. • HARTL ÉVA KIÁLLÍTÁSÁT két héten át látogathatták a hevesi járási-nagyközségi művelődési házban az érdeklődők. Kiállításra került több sajátos textília, akvarell és grafika. A tárlatot több mint ezer érdeklődő tekintette meg. 56
