Hevesi Szemle 7. (1979)

1979 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Lőkös István: Megyénk irodalmi kistükre (XI.)

meg a műben, ami a romantikával jelzett korszakban európai viszonylatban is figyelmet érdemlő. A romantika költői eszköztárának alkalmazása bámulatos biztonsággal, mesterségbeli tudással, sok invencióval valósul meg Vörösmartynál: a csaták forgatagában „mint kapuval látszott paizsával menni” a vitéz; a török sereg „olly fölösen” (nagy számban) van itt jelen, „hogy Egert köny- nyen vállokra kerítvén / Bajnoki, mint morzsát ragyogó Sztambulba vihetnék”; „Zoltai mint párduc, mint mennykő csap” a török után; a szikrától felrobbant lőportorony hasonló a tüzes Aetnához”, mely „megrázta Egernek alapját, / És minden falait, s a tornyot, mintha erőtlen / Morzsával játszanék...”; Dobó „holdat ijesztő jobbja setét dárdát nagy rémítéssel emelget”; Pető, Zoltai, Figedi

......Pető pora dönti az egyház

O

ldalait; megbontakozik négy sarka nehézkes Ormai rengenek, a torony elhullatja keresztét S fénylő bádogait darabonként messze Nagy zuhanás közben rommá lesz ..

És vajon nem a romantikus piktúra döbbenetes hatású vásznait asszociálja az alábbi kép:

„... mint mikor a szelek istene kél, fölidézve csapongó Szélvészéit, s azok indulnak feneketlen üregből Készen, egész nagy föld kerekét pusztítva bejárni;

Ügy indulnak ezek harcintézésére Dobónak.”

A romantikát olyannyira jellemző felnagyítás szabja meg a klasszikus eposzköltészet kelléktárából vett eszközök javát is, így tán legfőképpen az állandó jelzőket. Vörösmarty ezért beszél „hademésztő Bornemiszáról”, máskor „setét Gergelyről”, „hitetlen Omárról”, majd „sorsüldözte Omárról”, Dobó következetesen a „harci Dobó” jelzős szerkezettel szerepel, de a további hősök is: „bátor Mecskei”, „hírkereső Hanivár”, „agg Uelmán” stb.

A romantikus emberábrázolás, jellemzés mesteri változatai sem hiányoznak a műből, férfi- és nőalakok egész sora lesz hordozója a bájnak, a pompának, a pátosznak, a hősiességnek, a tragikumnak stb. Egyik legszebb példaként a Leilát jellemző sorokat idézzük most csak példaként:

................................................................. szelíden emelvén

Zo

ltai a fátyolt, kinyílék Leilának alakja,

Mint gyengéd ibolyák nyílnak kikeletkori hóból.

A deli lány ott állt, legszebb csemetéje keletnek,

Szép nap az éjnek fürteiben. Fájdalma derengett

Arcain, és amint az ajak rózsáit eléré Elhalt, s föltámadt mint egy félégi mosolygás:

Olly keggyel vala két kis akjak szerelemre tanítva,

S csókra szelíd természettől egymáshoz eresztve.

Homloka holdme.jejét, a kettős barna szivárványt S a lesütött szemeket ki ne nézze, s ha nézi, ne vesszen Andalodásban? ...”

A Vörösmarty-irodalomban tallózva nem egyszer bukkanunk a Byron-hatás kérdésével is — okkal, hisz az Omár—Ida epizód s a Korinthos ostroma c. Byron-poé- ma megfelelései kínálták a filológiának a témát. A Byron-hatás — nem kétséges — a magyar romantikus költészet nemesebbé válását eredményezte, a romantika kiteljesedésének egyik eszköze lett — ahogyan legutóbb Horváth Károly mondotta. Ö írta meg, hogy „Omárban még teljesebb” a romantikus „jellemkontraszt, mint Arbocz esetében”, s hogy „Omár önmagával is megha- sonlik, az oktalan féltékenység renegáttá teszi, a török táborban küzd a magyarok ellen, de nyugalma nincs, marja a lelkiismeret. »Ágyasa lön a bűn és minden kínjával az ínség« — így jellemzi őt a költő. Hasonló belső meghasonlás, lelkifúrdalás gyötri a renegát Alpot Byron hősét is, akit szintén a szerelmi szenvedély okozta elkeseredés vitt az ellenség táborába, de míg Alp kétségbeesetten és kárhozottan esik el a várostrom alkalmával, Omár eljut Egerbe, bár halálra sebezve, találkozik Idával, szerelmük fölébred és ő boldog kiengesztelődésben bejezi be életét. Halálát a viszonzott szerelem édesíti meg, vége jellegzetes »boldog elhalás«, »Liebestod«, mint annyi romantikus hősé: »Oh szerelem, lelkem szép boldogsága! te ölsz meg« mondja utolsó szavaiban. A tragikus jellemkontraszt és a »szerelmes halál« egyaránt romantikus motívumok, mind a kettő a romantikus életérzés megnyilatkozása, az első a »lázadó«, a második az »álmodó« romantika motívuma.” (Horváth Károly: A klasszikából a romantikába. Bp. 1968. 421.)

★

Zárjuk e rövid áttekintést azzal a reménnyel, hogy szűkebb pátriánk hagyományait tisztelő olvasóink tán egyszer végigküzdik magukat a ma ugyan nehézkesnek ható, de annál több költői szépséget hordozó Vörösmarty- eposzon, s azzal teszik le legnagyobb nemzeti költőnk egri vonatkozású művét, hogy szellemiekben s esztétikai élményben gazdagodtak általa .. .

Lőkös István

KIÁLLÍTÁS NYÍLT a bibliotéka előcsarno- kában a Dobó István Vármúzeum és a Heves megyei könyvtár szervezésében. A ,,Mindenkihez” című kiállítás az 1918—19-es magyarországi forradalmak történetéből adott ízelítőt. Az összeállítók — Csiffáry Gergely és Nemes Lajos — arra törekedtek, hogy változatos, kifejező dokumentumokat mutassanak be. amelyek elősegítik a tájékozódást, a tisztánlátást. Nem feledkeztek meg arról sem, hogy a szűkebb pátriánkban zajló eseményeket is érzékeltessék.

BEREK KATI ELŐADÓESTJÉRE került sor Egerben, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola pinceklubjában. A művésznő műsorán József Attila-versek tolmácsolása szerepelt.

SZOBORAVATÁS. filmankét és tár- LANYITÁS volt Hatvanban, a város felszabadulásának évfordulója alkalmából.

Felavatták a vízmű előtti téren Gábor Éva fiatal szobrászművész Balassi-szobrát. A Heves megyei Moziüzemi Vállalat a Kossuth moziban képzőművészeti kisfilmbemutatót

rendezett az utóbbi esztendők legjobban sikerült alkotásaiból. Ezt ,,A film a képzőművészetét” címűankét követte, amelyen dr. Végvári Lajos művészettörténész tartott vitaindító előadást.

Sor került még Fodor Sándor szobrász- művész Dózsa című munkájának leleplezésére is. A szoboravatás után nyílt meg a Hatvani Galériában a „Magyar tájak” c. országos tájfestészeti biennáíé, amelyen nyolcvanhat festő és grafikus vett részt műveivel.

ÉRTÉKES FELAJÁNLÁST TETTEK a megyei fafaragó stúdió tagjai, a nemzetközi gyermekév alkalmából. Elhatározták, hogy az idei gyermeknapra faragott népi játékokkal rendeznek be egy teret Egerben. A kezdeményezéshez több vállalat szocialista brigádja is csatlakozott, vállalva a szükséges fa- és vasanyagok előteremtését.

„HEVES MEGYEI INTERNACIONALISTÁK A SZOVJET HATALOMÉRT” címmel kiállítást láthattak az érdeklődők az egri vármúzeumban.

A tablókon nagy méretű fotómásolatok, fronttérképek mutatták be azokat a helyeket, ahol a magyar internacionalisták harcoltak a szovjet hatalomért. A vitrinekben bemutatták a katonák felszereléseit, emléktárgyait, és megtekinthették az érdeklődők az 1917—1922 közötti szovjet—oroszországi eseményekről kiadott szakirodalom néhány kötetét is. Az archív fotók, dokumentumok felidézik az 1918 tavaszán kibontakozott polgárháborút, az akkor szerveződő szovjet Vörös Hadsereget, amelyben rövidesen százezer magyar volt hadifogoly harcolt. Ezek között sokan voltak Heves megyeiek is. Nevüket megőrizte az utókor, a majd száz elvtárs névsorát ezen a kiállításon is olvashattuk. Az internacionalisták közül is kiemelkedett az 1977-ben elhunyt Kiss Lajos, akit az októberi forradalom Moszkvában ért. Ekkor lépett be a Vörös Gárdába, később Frunze parancsnoksága alatt mint politikai biztos harcolt.

KAJÁN TIBOR GRAFIKÁIBÓL RENDEZTEK kiállítást a kisiparosok Üj Tükör klubjában a KIOSZ egri székházában.

60