Hevesi Szemle 7. (1979)

1979 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Lőkös István: Megyénk irodalmi kistükre (XI.)

meg a műben, ami a romantikával jelzett korszakban európai viszonylatban is figyelmet érdemlő. A romantika költői eszköztárának alkalmazása bámulatos biztonság­gal, mesterségbeli tudással, sok invencióval valósul meg Vörösmartynál: a csaták forgatagában „mint kapuval látszott paizsával menni” a vitéz; a török sereg „olly fö­lösen” (nagy számban) van itt jelen, „hogy Egert köny- nyen vállokra kerítvén / Bajnoki, mint morzsát ragyogó Sztambulba vihetnék”; „Zoltai mint párduc, mint menny­kő csap” a török után; a szikrától felrobbant lőportorony hasonló a tüzes Aetnához”, mely „megrázta Egernek alapját, / És minden falait, s a tornyot, mintha erőtlen / Morzsával játszanék...”; Dobó „holdat ijesztő jobbja setét dárdát nagy rémítéssel emelget”; Pető, Zoltai, Figedi ......Pető pora dönti az egyház O ldalait; megbontakozik négy sarka nehézkes Ormai rengenek, a torony elhullatja keresztét S fénylő bádogait darabonként messze Nagy zuhanás közben rommá lesz .. És vajon nem a romantikus piktúra döbbenetes hatá­sú vásznait asszociálja az alábbi kép: „... mint mikor a szelek istene kél, fölidézve csapongó Szélvészéit, s azok indulnak feneketlen üregből Készen, egész nagy föld kerekét pusztítva bejárni; Ügy indulnak ezek harcintézésére Dobónak.” A romantikát olyannyira jellemző felnagyítás szabja meg a klasszikus eposzköltészet kelléktárából vett eszkö­zök javát is, így tán legfőképpen az állandó jelzőket. Vö­rösmarty ezért beszél „hademésztő Bornemiszáról”, más­kor „setét Gergelyről”, „hitetlen Omárról”, majd „sors­üldözte Omárról”, Dobó következetesen a „harci Dobó” jelzős szerkezettel szerepel, de a további hősök is: „bá­tor Mecskei”, „hírkereső Hanivár”, „agg Uelmán” stb. A romantikus emberábrázolás, jellemzés mesteri változatai sem hiányoznak a műből, férfi- és nőalakok egész sora lesz hordozója a bájnak, a pompának, a pá­tosznak, a hősiességnek, a tragikumnak stb. Egyik leg­szebb példaként a Leilát jellemző sorokat idézzük most csak példaként: ................................................................. szelíden emelvén Zo ltai a fátyolt, kinyílék Leilának alakja, Mint gyengéd ibolyák nyílnak kikeletkori hóból. A deli lány ott állt, legszebb csemetéje keletnek, Szép nap az éjnek fürteiben. Fájdalma derengett Arcain, és amint az ajak rózsáit eléré Elhalt, s föltámadt mint egy félégi mosolygás: Olly keggyel vala két kis akjak szerelemre tanítva, S csókra szelíd természettől egymáshoz eresztve. Homloka holdme.jejét, a kettős barna szivárványt S a lesütött szemeket ki ne nézze, s ha nézi, ne vesszen Andalodásban? ...” A Vörösmarty-irodalomban tallózva nem egyszer bukkanunk a Byron-hatás kérdésével is — okkal, hisz az Omár—Ida epizód s a Korinthos ostroma c. Byron-poé- ma megfelelései kínálták a filológiának a témát. A Byron-hatás — nem kétséges — a magyar romantikus költészet nemesebbé válását eredményezte, a romantika kiteljesedésének egyik eszköze lett — ahogyan legutóbb Horváth Károly mondotta. Ö írta meg, hogy „Omárban még teljesebb” a romantikus „jellemkontraszt, mint Arbocz esetében”, s hogy „Omár önmagával is megha- sonlik, az oktalan féltékenység renegáttá teszi, a török táborban küzd a magyarok ellen, de nyugalma nincs, marja a lelkiismeret. »Ágyasa lön a bűn és minden kín­jával az ínség« — így jellemzi őt a költő. Hasonló belső meghasonlás, lelkifúrdalás gyötri a renegát Alpot Byron hősét is, akit szintén a szerelmi szenvedély okozta elke­seredés vitt az ellenség táborába, de míg Alp kétségbe­esetten és kárhozottan esik el a várostrom alkalmával, Omár eljut Egerbe, bár halálra sebezve, találkozik Idá­val, szerelmük fölébred és ő boldog kiengesztelődésben bejezi be életét. Halálát a viszonzott szerelem édesíti meg, vége jellegzetes »boldog elhalás«, »Liebestod«, mint annyi romantikus hősé: »Oh szerelem, lelkem szép bol­dogsága! te ölsz meg« mondja utolsó szavaiban. A tragi­kus jellemkontraszt és a »szerelmes halál« egyaránt ro­mantikus motívumok, mind a kettő a romantikus életér­zés megnyilatkozása, az első a »lázadó«, a második az »álmodó« romantika motívuma.” (Horváth Károly: A klasszikából a romantikába. Bp. 1968. 421.) ★ Zárjuk e rövid áttekintést azzal a reménnyel, hogy szűkebb pátriánk hagyományait tisztelő olvasóink tán egyszer végigküzdik magukat a ma ugyan nehézkesnek ható, de annál több költői szépséget hordozó Vörösmarty- eposzon, s azzal teszik le legnagyobb nemzeti költőnk egri vonatkozású művét, hogy szellemiekben s esztétikai élményben gazdagodtak általa .. . Lőkös István KIÁLLÍTÁS NYÍLT a bibliotéka előcsarno- kában a Dobó István Vármúzeum és a He­ves megyei könyvtár szervezésében. A ,,Min­denkihez” című kiállítás az 1918—19-es ma­gyarországi forradalmak történetéből adott ízelítőt. Az összeállítók — Csiffáry Gergely és Nemes Lajos — arra törekedtek, hogy változatos, kifejező dokumentumokat mutas­sanak be. amelyek elősegítik a tájékozódást, a tisztánlátást. Nem feledkeztek meg arról sem, hogy a szűkebb pátriánkban zajló ese­ményeket is érzékeltessék. BEREK KATI ELŐADÓESTJÉRE került sor Egerben, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola pinceklubjában. A művésznő műsorán József Attila-versek tolmácsolása szerepelt. SZOBORAVATÁS. filmankét és tár- LANYITÁS volt Hatvanban, a város felsza­badulásának évfordulója alkalmából. Felavatták a vízmű előtti téren Gábor Éva fiatal szobrászművész Balassi-szobrát. A He­ves megyei Moziüzemi Vállalat a Kossuth moziban képzőművészeti kisfilmbemutatót rendezett az utóbbi esztendők legjobban si­került alkotásaiból. Ezt ,,A film a képzőmű­vészetét” címűankét követte, amelyen dr. Végvári Lajos művészettörténész tartott vi­taindító előadást. Sor került még Fodor Sándor szobrász- művész Dózsa című munkájának leleplezé­sére is. A szoboravatás után nyílt meg a Hatvani Galériában a „Magyar tájak” c. or­szágos tájfestészeti biennáíé, amelyen nyolc­vanhat festő és grafikus vett részt műveivel. ÉRTÉKES FELAJÁNLÁST TETTEK a me­gyei fafaragó stúdió tagjai, a nemzetközi gyermekév alkalmából. Elhatározták, hogy az idei gyermeknapra faragott népi játékok­kal rendeznek be egy teret Egerben. A kez­deményezéshez több vállalat szocialista bri­gádja is csatlakozott, vállalva a szükséges fa- és vasanyagok előteremtését. „HEVES MEGYEI INTERNACIONALISTÁK A SZOVJET HATALOMÉRT” címmel kiállí­tást láthattak az érdeklődők az egri vármú­zeumban. A tablókon nagy méretű fotómásolatok, fronttérképek mutatták be azokat a helye­ket, ahol a magyar internacionalisták har­coltak a szovjet hatalomért. A vitrinekben bemutatták a katonák felszereléseit, emlék­tárgyait, és megtekinthették az érdeklődők az 1917—1922 közötti szovjet—oroszországi eseményekről kiadott szakirodalom néhány kötetét is. Az archív fotók, dokumentumok felidézik az 1918 tavaszán kibontakozott pol­gárháborút, az akkor szerveződő szovjet Vörös Hadsereget, amelyben rövidesen száz­ezer magyar volt hadifogoly harcolt. Ezek között sokan voltak Heves megyeiek is. Ne­vüket megőrizte az utókor, a majd száz elvtárs névsorát ezen a kiállításon is olvas­hattuk. Az internacionalisták közül is ki­emelkedett az 1977-ben elhunyt Kiss Lajos, akit az októberi forradalom Moszkvában ért. Ekkor lépett be a Vörös Gárdába, ké­sőbb Frunze parancsnoksága alatt mint po­litikai biztos harcolt. KAJÁN TIBOR GRAFIKÁIBÓL RENDEZ­TEK kiállítást a kisiparosok Üj Tükör klub­jában a KIOSZ egri székházában. 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom