Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 3. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: Heves megyei szólások és közmondások világa II.
TUDOMÁNYOS MŰHELY Heves megyei szólások és közmondások világa II. 5. A hevesi nép csúfoikodó szóláskészletében igen értékes típust képviselnek a rigmusban, a rímjátékra épülő versformákban megfogalmazott, a Heves megyed falukat és embereket jellemezni próbáló tréfálkozó, csúfolódó, olykor bizony gonoszkodó rímelő szólásformák. A vaskos humorkodás mellett van ezeknek a szólásszerű funkciót is vállaló rím- és szójátékoknak értékes információkat megfogalmazó szerepük is. Egy-egy hevesi falu helytörténetéhez, sajátos múltbeli foglalkozásához, s a lakosok szójárásához, viseletéhez és magatartásbeli normáihoz is nyújtanak értékes adalékokat. A jóízű népi humorral feldúsított verses típuspéldák legjellemzőbbjeit szedjük most csokorba: Nána, Márkáz, Domoszló, Csupa kosárhordozó (Az eladnivalót hátikosárban vitték a gyöngyösi piacra.) — Szalók, Szólát, Ver- pelét, Üssed Baktát, hagy menjek. — Deménden van jól- lakás, Kevés misehallgatás. — Bánya, Huta nem élhet, Ha csak hamut nem éget (A mai Parádfürdőt Bányának hívták). — A ballai viselet, kurta gatya, nagy ülep. — A ballai legények, Olyan, mint a lepények. Ha ja lányók akarják, a hamuiba takarják (Vö. Ethn. 5: 185). — Besenyő, El se kerüj, be se jő. Ott lakik a nemesség, Kiben nincsen emberség. — Szuha, Mindszent, Dorog- háza, Bátor, Bakta, Domaháza, Áldjon meg Jézus Mária. — Ha bemegyek Heves Csányba, Bemegy a sár a csizmába, Ha kimegyek Heves Csányból, Kimegy a sár a csizmámból. — Heves csányi határon, Dinnyés ül a szamáron. — Andornakon jóllakás, Kevés misehallgatás, Meleg cipó, nagy rakás. — Tárnáméra, Boconád, Nem ér egy pipadohányt. — Erdőtelek, neked megyek, feldőtelek. — Szúcson, Bocson, Bátorban, Nincs egy kanál káposzta. — Csehibe, macskát nyúznak felibe. — Kál, Kompolt, Kápolna, Kerecsendhez vágódna, Demjén úgy megijedne, Hogy Szalók Baktára esne. — Novaj, fut olaj. Novaj, no vaj, feldőlt a vaj. — Apátfalván csuda esett, két szem búza lángot vetett. — Kiskengyeli cibere, Szamáron mén misére (Vö. Nyr. 5: 430); — Poroszló, itt terem a sok rossz lú. — Árokszállás, Visznek mellett, Hever a lyány a pap mellett. — Csányon kopognak, Horton hortyognak, Ecséden ecsegnek (ecseg-fecseg), Atkáron szundikálnak. — Nagytálya, két sor ház, Tilos a koldulás. — Füzesabony, tíz sor ház, Engedett a koldulás. — Feldőlt Bakta, az ebadta. (Akkor mondják, ha a kisgyerek elesik). Szihalom, Szemere, Nem megyünk semmire. Változata: Szihalom, Szemere, Teszünk a fejedre. — Szemerei derelye, Makiár megette, Tálya kiadta, Andornak felnyalta. — Ha Baktán meg nem vernek, Kistályán meg nem lopnak, Demjénden meg nem szólnak, kimehetsz a világból. — Változatok: Ha Ludason meg nem csalnak, Detken be nem csapnak, Akkor kimehetsz a világból. — Ha Sarudon meg nem vernek (vö. sarugyi bicskások!), Kimehetsz a világból, Baj nem érhet. — Sárga cipő, bicikli, Nincsen otthon mit enni (Füzesabonyi, szihalmi rigmus, akkor mondják, ha valaki sokat költ erején felül.) — Pádimentomos a háza, Nyakig ül az adósságba (Makiár). — Bekölcei kárászok, Megették a harasztot, Azt hitték, hogy haluska, Megakadt a torkukba. — A visnyai mind csősznek áll, másik fele meg szenet hány. — Erre mentek az egriek, vöröshagymát reggeliztek (A recskiek csúfolták így a szentkúti búcsúra menő egrieket). 1878-ban Heves megyei szólásként jelent meg ez a rigmus: Begyütt a liter, elmúlt a hitel (Vö. Nyr. 7: 286). A rímelő hevesi szólásrigmusok között foglalkozásokat emlegetők is megérdemlik figyelmünket: Este lenne, vagy esne, vagy a kapás leesne (A nagyrédei fáradt kapás lányok óhaját fogalmazó rigmus), — Nincsen olyan tilos dolog, mi idővel ki nem forog (Füzesabony, Vö. Nyr. 45: 130—31). — Mária, Magdolna, Ne menj a malomba. Huncut a molnár, belök a garatba, (Visontai molnárcsúfoló rigmus). A kis Topány, csupa kopár, gyerekből meg kugyából áll (Tiszanánai falurészt csúfoló rigmus). Hej, Ludányi, Ludányi, elmehet kend dudálnyi (Gyöngyösi bírócsúfoló). — Haladj Miska, fakadj vissza (gyom) [A rosszul dolgozó kapásra mondják (Noszvaj)]. A népi emlékezet még tud arról, hogy a füzesabonyi állomás kapusa hatalmas csengővel a kezében közölte sajátos deklamálással, az állomások nevét, s a beszállás idejét. Ez a rigmus is idézi emléküket: Eger, Eger érsekséggel, Kistálya szegénységgel, Andornak papi megálló, Nagytálya, két sor ház, Tilos a koldulás, Makiár kutya- berakás, Füzesabony, tíz sor ház, Meg van engedve a koldulás. A csúfoikodó száj így visszhangozta a kapus bemondását : Első osztály: tessék, tessék; Másod osztály: méltóztassék; Harmad osztály: a vonatra lépj fel. Negyedosztály: Katonák, kofák fel a fékre! 6. A múltban a Heves megyei falusi iskolák mesterei úgy tanították a megye földrajzát, hogy a helységek nevének versestárát készítették el, úgy ahogyan a híres tankönyvben, a Hármas Kis Tükörben olvashatták. E tankönyv verselésmódjáról árulkodik pl. az a részlet, amelyben Heves megyéről közöl néhány információt: „Heves együtt vagyon Szolnok vármegyével, Hol Eger és Gyöngyös a Mátra hegyével”. Az idősebb hevesi emberek emlékezete tartotta meg számunkra a falusi iskolamesterek, kántorok vagy verselő diákok kezenyo- mát is magán hordozó versezetet Heves megye faluiról, s néhány jellemző sajátságról: Mit küld Heves Őrsre? / Szabad Zaránk Erikre? / Visznek visz Fügédre, / Kará- csond Kisdetkre. / Ludas ugrik Csányba, / Halmaj Vi- sontára. / Bőd, Zsadány, Méra, / Adja Boconádra, Kál, 48
