Hevesi Szemle 7. (1979)

1979 / 3. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: Heves megyei szólások és közmondások világa II.

Kompolt, Kápolna, / Tófalu mind sváb volna. Al-fel- débrő, Verpelét, / Domoszló, Tóthnána, / Erdőtelek, Kömlő, / Tenk, Átány, Szározpuszta, / Tiszanána, Kis­köre, / Hun a sok nád kinőve. Szalók, Abád, Szólát, / Majd Kerecsend, Degnac, / Makiár, Abony, Dormánd, / Besenyőre belát. Pély kandikál balra, / Disznó Szent Miklósra /. Csány vezet a Csárdára, / Az a Vesszőha­lomra, Ott akasszanak fel / Az akasztófára. — 7. Igen gazdag a Heves megyei néphagyomány a falu- csúfolóknak abban a típusában is, amelyet a szakiroda- lom a rátótiádák műszóval nevez meg (Vö. Kovács Ág­nes: A rátótiádák típusmutatója. Bp. 1966.). Alig van olyan helység a megyében, amelynek lakóira rá nem fogtak va­lamilyen furcsa, szokatlan, humoros vagy éppen csúforn- dáros történetet, eseményt. Miért érdekelnek bennünket ezek a ráfogások, vagy valóban megtörtént furcsa törté­netek? Elsősorban azért, mert a hevesi szóláskines jó ré­szének is alapul szolgáltak. A szólássá válás útját sok­szor nyomon is követhetjük. A kiindulóalap egy adoma, illetőleg faluosúfoló mese. A gyöngyöshalásziakra azt fogták rá, hogy ,a sárga ci­pőt azért hordják, hogy megspórolják a subickot (Vö. Nyr. 33: 533.). A babaiakra meg, hogy bekerítették a templomot, hogy a bodonyiak ne hallják a harangszót. A tarnalelesziekre, hogy megköszörülték a ködmönt (na­gyon zsíros volt, kimosni már nem lehetett). Ebből a falucsúfoló ráfogásból alakult ki pl. ez a szóláshasonlat: Köszörülik, mint a leleszi ködmönt. Ugyanezt tartják a rédeiekről is (Vö. Nyr. 33: 533.). Ugyanilyen módon formálódott szólássá a fagyos pen- del megszelésével kapcsolatos falucsúfoló-típus: Megsze­lik, mint Rédén a fagyos pendelt. Ebbe a típusba von­ható ez a szóláshasonlat is: Megszegte, mint a gyöngyös- solymosiak a pendelyt. Ugyanezt állítják a kistályaiak- ról, az ecsédiekről is. A szihalmiákat is azzal csúfolták, hogy megszegték a pendelt szalonna helyett. Hasonló csúfolódótípus: A gyöngyöstarjániak megborotválták a megszőrösödött gombócot. A való vagy kitalált epikus magról árulkodik ez a szólásforma: Annyi gombócot fő­zött, hogy megszőrösödött, mint a gyöngyöstarjániak gombóca. Fontos alkotóeleme ezeknek a szólásformáknak az is, hogy a faluk neve is központi szerepet játszik bennük. 8. A Heves megyei szóláskincs nagyságának, nyelvi, néprajzi vonatkozásokban is értékes voltának érzékel­tetésére először azokat a szólásformákat sorakoztatjuk fel, amelyekben a helység, vagy valamelyik lakójának neve is kulcsszerepet játszik. Amennyiben adatunk van rá, a szólások valósághátterét, használati értékét is fel­tárjuk és bemutatjuk. Abasár: Egybeöntötte, mint az abasári ember a borát. (A háttere ez a beszédhelyzet: Lett-e sok borotok? Lett volna vagy három hordóval, de az apám egybeöntötte üz egészet). Adács: Kapkodják a lábukat, mint az adáosi szent. (A háttér az a ráfogás, hogy a falu védőszentjé­nek szobra összetört, s a vezetőség a falu szegény kon­dását állította a szent helyére. Mivel a köréje rakott gyertyák égették a lábát, kénytelen volt fel-felkap- kodni). Nem ért hozzá, mint az adácsi ember a lónyú- záshoz. Csak a szegényeket etetik, mint az adácsiak (A halotti tor helyett Adácson a szegények etetése volt szo­kásban). Az adácsiak a bagont (vagont) belülről tolták, mert szerintük a gőzös is úgy tolja (Vö. Nyr. 33: 533). Adácson még a pap is vasutas. — Aldebrő: Az aldebrei ember mosószéken alszik (A szűk mosószékről az éjféli forduláskor leesett, felébredt, s így igen korán ment dolgozni). Apátfalva: Ájtatos, mint az apátfalvi zarándok búcsús. A baktaiak azzal évődnek, hogy az apátfalvi asz- szony zsemlét vitt vásárfiaképpen fiának Egerből, aki azt kenyérrel ette meg. Ez az eset adott alapot ennek a szó­lásformának: zsemlét kenyérrel. Jelentése: furcsa dolgot művel. Bingallódzik, mint az apátfalvi atyafitagadó, (két­kerekű taliga), (A részegre mondják.) Apc: Keresik, mint az apciak száraz szerdán a farsangot (Szokásban volt, hogy a legények tepsiverés és nagy kolompolás közepette végigjárták a falut). Elkésett, mint az apci tolvaj (A szóláshasonlat háttere: egy féltelkes özvegy kamráját is meglátogatta a tolvaj, de a szalonna mellett pálinkát is talált, le is részegeden, s elaludt, így találtak rá.) Ara­nyos (Hevesaranyos): Olyan életrevalók, mint az ara­nyosi vadrácok (nagyhangúak, mindenbe beleszólnak). Utolsó, mint Aranyoson az Isten cipója, (ezt tették be utoljára a kemencébe, annak szánták, aki imádkozott a megholtak lelkiüdvéért). Megette, mint az aranyosi le­gény a mosócsutakot (több falura is ráfogták ezt a törté­49

Next

/
Oldalképek
Tartalom