Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Sugár István: Fazola Henrik és Lénárd
WÜRZBURG Gróf Barkóczy Ferencnek, illetve Egernek kapcsolata a németországi Würziburggal nem merő véletlen eredménye, hanem a szépre vágyó püspök értékes bécsi kapcsolatai nyomán bontakozhatott a,z csak (ki. Az osztrák alkancellár, Karl Friedrich Schönborn bambergi, majd würzburgi püspök rezidenciáját Würz- burgban a bécsi Johann Lucas Hildebrandt császári főépítésszel, — a sok többi között a bécsi Schönibom-palota építőjével — készítteti el. A palota pompás vasrácsait és kapuit Johann Georg Oegg mester készíti el. A díszes, rokokó ízlésű kovácsoltvas kaput a művészettörténészek Oegg élete fő munkájának tekintik. Johann Georg Oegg körül Würzburgban valóságos iskola alakul ki, s így vált a város a kovácsművészet egyik XVIII. századi centrumává. Munka munkát követ, de a püspöki megbízások anyagi okok miatt az 1750-es évek második felében elapadnak. S a vasműveseknek másutt kellett munka után nézniök. Ennek a folyamatnak a során kerül 1757-ben Heinrich Fazola Würzburgból Egerbe . . . FAZOLA HENRIK EGERBEN Fazola 1730 táján Würzburgban született, — tehát körülbelül 27—28 éves volt, amikor minden bizonnyal Barkóczy Ferenc püspök hívó szavára Egerbe érkezett. A család neve első hallásra olaszos hangzású, de a família itáliai eredetére semmi nyomunk nincs. Sem ő, sem az őt Egerbe követő Lénárd öccse nem használta sohasem az olasz nyelvet. A családnév minden bizonynyal a zöldbabot jelentő német közfőnévből ered. A levéltárban fennmaradt gazdag forrásanyag tanúbizonysága szerint a számlákat, szerződéseket Fassola, Fassole vagy Fasola, FaSole néven írta alá, bár az utóbbi forrna inkább már öccsénél, Lénárdnál lesz állandóbb. Dr. Voit Pál, Eger művészettörténetének monográfusa azt gyanítja, hogy Fazola Henrik Johann Georg Oegg valamelyik mestere mellett sajátította el a vaskovács- művészet fogásait. De bármiképpen is álljon a dolog, az hizonyos, hogy Fazola Henrik személyében a würzburgi virágzó kovácsművészet istenáldotta tehetséggel rendelkező mestere került városunkba, belekapcsolva a várost az európai művészet vérkeringésébe. Fazola Henrik, aki mesterségét tekintve lakatos, a lakatosságot azonban izig-vérig iparművészetté fejleszti. Sokoldalú ember, nemesük kemény, szívós munkát kívánó mestersége köti le érdeklődését, de figyelme a vasérc- bányászat, vaskohászat, vasfeldolgozás egymásba kap- i csolódó folyamatára is kiterjed. Megtanulta bizonnyal vándoréved alatt a hegyeik kőzeteiben felismerni a vas- I ércet is. Az Egerbe érkezett mester megismerkedett a híres karintiai és stájer vaskohászattal, s nem kevésbé a spanyol és francia vasművességgel is. Amikor bekocogott Fazola Henrikkel Eger város falai közé az utazókocsi, nem volt kísérője, felesége, de hihe- | tőén magával hozta mestersége legsajátosabb szerszámait. Gróf Barkóczy Ferenc tárt karokkal fogadta a würzburgi lakatosmestert, s nyomban házhelyet biztosított részére, hogy műhelyét a saját ízlése és igénye szerint felállíthassa. A fennmaradt városi iratok tanúbizonysága szerint a Buttler grófok háza közelében, minden bizonynyal a mai Hibay Károly utcában megvásárolta a püspöki gabonaraktár 340 négyszögöles fundusát. Az adásvételi szerződés szerint a rendkívül magas, 1 ezer rajnai forintos vételárat Fazolának lakatosmunkával kellett törlesztenie. A nyomban nagy forgalmúvá vált műhelye oly hasznot biztosított az új egri polgár részére, hogy már az első esztendőben 322 forintot törleszt adósságából, sőt hamarosan megvásárolta a szomszédos telket is, mely ugyanakkora volt, mint a püspöktől megszerzett, így alakította ki azt a nagy telekkomplexumot, melyen kiterjedt lakatosműhelye is állott. Nyakas, kemény és rátarti ember lehetett, mert dacolva az egri lákatoscéh minden mesterkedésével, két éven át megtagadta, hogy a céth tagjai sorába lépjen ■— mondván, hogy ő gróf Barkócy Ferenc egri püspök őexceüentiája lakatosa. Hosszú esztendőkön át magányosan éldegélt, s csak 1767. május 3-án, körülbelül 37 éves korában veszi feleségül a nála lényegesen idősebb Linczin Anna Mária hímzőnőt, Altdorfer György özvegyét. A vármegyei levéltár — ma a megyei tanács házi könyvtára — számára két vastáblás ajtaja, akantusz- leveles pántokkal és művészi kivitelű zárakkal, valamint a belső helyiség ajtaját díszítő finom vonalú barokk levéldísz is Fazola Henrik munkája. Csak „a beavatottak” tudják ma már, hogy eredetileg a megyeháza első emeletén, a főbejárat fölött utcai erkély is épült, s annak vasrácsai is Fazola műhelyéből kerültek ki. Ez utóbbiról festmény is tanúskodik. Barkóczy Ferenc püspök főispán arcképének hátterében feltűnő vármegyeháza rajzán jól felismerhető a későbbiek során lebontott erkély és vasrácsozata. A nemes vármegye a rúdvasat maga szerezte be és adta át Fazolának megmunkálásra, melynek értékét a Fa- zola-számlák összegéből mindig gondosan levonták. Ismerkedjünk meg részletesen Fazola Henrik egri megyeházi vasrácsával és kapuival, annál is inkább, mivel ezekben csodálhatjuk meg a mester legszebb alkotásait. A vármegyeháza, a mai megyei tanácsház Kossuth Lajos utcai főkapuja fölötti félköríves vakrács közepén az Igazság istenasszonyámaSk bekötött szemű szobrocskája áll, kezében kétkarú mérleggel. Ez a kis vasszofoor a vármegye igazságszolgáltató tevékenységének a szimbolikus ábrázolása. Két oldalon a Hit keresztet, s a Remény horganyt tartó alakjának szobrocskáit láthatjuk. Mind a három kis szobor tűzben volt eredetileg aranyozva. A három figurát bimbós-tekervényes leveles lugasszerű fonadéka övezi, melyben tobzódnak a rokokó formaelemek. Mielőtt megtekintenénk a híres két vaskaput, már itt a belépésnél fogalmat alkothatunk magunknak Fazola Henrik művészetéről. A vagyon, a városiban kimagasló tekintély nyomán még fertálymestemek is felkérik, melyet azonban elfoglaltságára és betegségére való hivatkozással nem vállal el. Fazola Henriik tagjává lett a XVIII. század barokk fénykorában az Egerben kialakult művészltársaságnak, mely Nyugatról telepedett meg az építtető egri egyházfők székvárosában. Ezekben az esztendőkben munkálkodtak Egerben Kracker János Lukács, Zách József és Wittmann Antal, s János festők, Francz József, Zwenger József, Povolni János és Nitschmann János építőmesterek, Schnattmann Rupert márványfaragó, Lotter Tamás asztalos stb. Fazola baráti köréhez tartozott Markhót Ferenc orvosdoktor is. A MEGYEHÁZI VASKAPUK Fazola Henrik Egerben való megtelepedése után nyomban lázas munkába kezd. 35
