Hevesi Szemle 7. (1979)

1979 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Sugár István: Fazola Henrik és Lénárd

Első számottevő vasmunkái a felsőtárkányi Fuorcont- rasti kastély és az ugyanott levő, a mai Barát-réten rom­jaiban fennmaradt nazarénus kolostor részére készültek, de mindkét épület elpusztulván, nem ismerjük e mun­kák művészi értékét. 1758 és 1761 között a felépült új vármegyeháza, — a mai megyei tanácsház — lakatos- és vasmunkáin dolgo­zik. Nem kevesebb, mint 3381 rajnai forintot vesz fel a vármegye pénztárából. Ekkor készültek legjelentéke­nyebbnek isimért alkotásai: a két folyosóelzáró vaskapu, az utcai főhomlokzati bejárat fölötti félköríves ablakrács, ma valkrács, és a nagykapu vaspántjai. Az a két vaskapu, mely ma a megyei tanács kapu- aljából két oldalra kiágazó folyosók torkában áll, ere­detileg az emeleti folyosó elzárására szolgált. A jobb oldali az úgynevezett címeres kapu. Középen, a legmagasabban a magyar országcímer foglal helyet, zárt barakk koronával. Balról kartusban Heves várme­gye címere látható. A plasztikus fél lábon álló gólya cső­rében kígyót tart. A jobbról látható címerhely eredeti­leg üresen állott két keresztpánttal átkötve, s csak 1896 körül illesztették ide gróf Barkóczy Ferenc címerét. A kartusba foglalt négyosztású címer mesterét nem (is­merjük. A kapualj bal oldali folyosóját Fazola híres szőlős ka­puja zárja ima le. Itt a bapuszárnyak fölötti résziben a megye magasfokú szőlőkultúrájára utaló három, szépen megmunkált szőlőfürt díszlik. A kapuknál a szokásos párhuzamos lándzsás rudaknak nyoma isiincs, az elzáró feladat szerepét teljesen átveszi, de el nem felejteti a csigavonalas formakészletnek káp­rázatos gazdagsága. Aszimmetrikus és egymással érintke­ző fordulatokkal fejlődnek ki egymásból és dúsan lom­bosodnak a tördelt szélű levelek, hajlongó indák, virág- kelyhekkel és bimbókkal, szerves egységet alkotva. A jobb oldali kaput a három címer koronázza, melyet a felcsapongó lombozatból alakult -három finom vonalú ro­kokókartus előkelőén élénkít. A bal oldali szőlős kapu pártája lendületes hármas hajlással ível a magasba. A teteje lombos csokorba csúcsosodik, melyből az egyik sző­lőfürt csüng alá, s lejjebb, balról és jobbról a másik ket­tő. Hogy a szervesen stilizált, egyöntetű, a rokokó szel­lemtől áthatott szeszélyes formajáltóknak bájos összhang­ját a műszáki szerkezet legcsekélyebb alkatrésze se józanítsa, a kapuszárnyakon még a nagy zárakat is egy- egy ötletesen alkalmazott női herma becses alakja takar­ja el. Bár a két kovácsoltvas kapunak egy a tervezője, a művésze, mindkét darab teljesen önálló kompozíciót al­kot. A címeres kapunak lényegesen erőteljesebb a forma­képzése, egyenletesebb ritmusban fejlődnek ki egymás­ból az ornamentális elemek. A szőlős kapu sokkal gyön- gédebb rajzolatú, a feltörekvő s levélcsomókkal élénkí­tett vékony szárakból a középen bontakozik szét a sű­rűbb lombozat. Mindkét kapu elölről és hátulról egy­aránt ki van dolgozva. De ez az egyformaság csak nagy­jában az, mert nincsen egyetlen részletforma sem, mely gépiesen megismétlődnék s egészen azonos lenne. Hazánkban több szép rokokó vasrácsot tart nyilván a művészettörténet, de egy sincs, amely az egri vármegye- háza Fazola-féle vasrácsainak művészi megformálását megközelítené. Bieber Károly, a Munkácsy-díjas magyar kovácsmű­vész munkájában így összegzi Fazola Henrik vaskapuit: „E vasmunkák ma már világhírűek, és hozzájuk fogható hazánkban sem azelőtt, sem azóta nem készült. Fazola munkáit bővérű fantázia szárnyalása, önmagát sem is­métlő formagazdaság jellemzi. Munkássága példaképe le­het a magyar vasművességnek. Emlékét bár jó ideig fe­ledés borította, a legutóbbi évtizedek kutatásai újból fel­idézték és azóta töretlen tisztelet övezi, mint azét a mesterét, akit hazánkban senki sem múlt felül.” CSÁBÍTÁSNAK ELLENÁLLVA Fazola Henrik első nagyvonalú munkáival a Fuor- contrasti kastélyon és az egri vármegyeházán egy csapás­ra meghódította megrendelőit: a püspököt és a megyét. Heves megye 1760 után minden vasműnkül csakis és ki­zárólag Fazola Henriikkel készíttet, s évente nem keve­sebb, mint 300—400 forintra rúg a lakatosszámlék sum­mája. S ez így tartott tíz éven át, megszakítás nélkül. A püspökség negyedévenként 250—400 forint előleget folyósított részére, utólagos elszámolási kötelezettséggel. Hogy képet alkothassunk magunknak Fazola ekkori jövedelmének nagyságáról, tudnunk kell, hogy Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyék alispán­jának évente csak 600 forint fizetés dukált, s hogy a fő­ispán, azaz a püspök 1500 forintot kapott. Nyilvánvalóvá vált, hogy egy-két év alatt a Würzburgból Egerbe tele­pedett Fazola Henrik Eger legtöbbet kereső iparosmes­terei sorába emelkedett. Miután úgy látta -a német mester, hogy megfelelő az ország és a város végleges lákóhelyül, Egerbe hívta édes­anyját: Anna Borbála asszonyt, valamint két nővérét: Éva Margitot és Anna Máriát. Az utóbbi már férjével, Kaiser János széikcsinálóval együtt érkezett. Fazola Henrik jövedelméhez mért házat építtetett ma­gának. Eladta említett kettős fundusa egyikét Lincziin Anna hímzőnék 1500 forintért, s a tekintélyes pénzösz- szeget befektette az új építkezésbe. A ház a mai Bródy Sándor utcában álló 4. számú épület, a Heves megyei Nyomda volt telephelye. A mester 1767-íben a félig kész épületet vásárolta meg, befejezve az építkezést. Fazola két évig dacolt a céhhel, s nem lépett be tag­jai sorába. Csak 1760-ban veszik fel az egyesült lakatos-, asztalos-, üveges-, esztergályos- és puskamívescéhbe. Annyit dolgozott műhelye, amennyire csak ereje fu­totta. Végezhetett volna még többet is, de mai kifejezés­sel élve, nem bírta el kapacitása, úgy hogy például a püspökségnek egy sor kovács- és lakatosmunkát más mestereknek kellett kiadnia. Nem maradt fenn levéltári adat a műhelyében foglal­koztatott legények számára nézve, — mindenképpen bi­zonyos azonban, hogy egy sor segédnek adott kenyerét. Témánk kapcsán talán érdeklődésre tarthat számot az a kérdés, hogy miként fizették Fazola jelentékeny vas­munkáit. Adatok vallanak arról, hogy például a várme­gyeházi vaskapuk esetében a munkadíj az elkészült tárgy súlya alapján történt éspedig egy-egy font (45 deka) után 20—25 krajcár. Barkóczy püspök szerződést köt Fazolával a Har­sányban építtetett új kastélya minden vasimunlkájára. Figyelmet keltő a ikontraktus -azon passzusa, melyben ki­köti a megrendelő, hogy a harsányt kastély részére készí­tendő lakatosmunkának a felsőtárkányi Fuorcontrasti kastélyban végzetthez hasonló mintára és minőségben kell készülnie. Az Egri Érseki Gazdasági Levéltárában megőrzött szám­adásokban se hossza, se vége a kisebb s nagyobb mun­káknak. Hol művészi gyertyatartókat, hol hordozható ol­tárt, hol pedig vaskandallót készít Barkóczy Ferenc ré­36

Next

/
Oldalképek
Tartalom