Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 2. szám - JELENÜNK - Szacsuri István: Az egri Park Szálló története
Lingel és fiai cég által szállított „Gellert” és „Central” típusú bútorokkal rendezik be. Az élénk autósforgalom reményében — a szerződésben foglalt díjmentes szállóhelyiségek használata mellett — a megyei Autómobilo- sok Egyesületének engedélyt ad a város, hogy a szálló udvari bejárata mellett benzinkutat állíthasson fel. Az építkezési és szerelési munkák után 1929. február 15-én adják át műszakilag az épületet, s március 29-én pedig befejezik a berendezési munkálatokat is. Március 30-án, szombaton délben áldja meg az épületet Matuszka apátplébános és ugyanaznap este megnyitja kapuit az egri Korona szálló a nagyközönség előtt. Bármilyen furcsa is az egyházi áldás egy világi épületen, de érthető, hisz akkor még az állam és az egyház szoros anyagi kapcsolatban áll egymással. A nyitáson és az azt követő két ünnepnapon összesen több mint ezren fordulnak meg az új, impozáns szállodában. Persze csak a jómódú polgárok, a tehetős városgazdák, hiszen egy egyágyas szobát, napi három étkezéssel, 8 pengőért lehet kapni, de ez az összeg húsz kiló kenyér ára, és a szegény paraszt és a munkanélküli talán csak egy év alatt evett meg ennyi kenyeret. A Koronában megszállt vendégeiknek a kötelező árakon kívül semmi kiadása nincs, mert az eltávozás előtt se szobalány, se londiner, se pincér nem álldogált előtte borravalóra várva. Unterreiner János volt az első, aki a vidéki szállodák között eltörölte a borravalórendszert. A korabeli sajtó nagy lelkendezéssel ünnepli a szálloda átadását. Néhány kiragadott részlet talán érzékeltetni tudja a Korona hangulatát. „A Szmrecsányi utcára (Klapka u.) néző főhomlokzat falsíkja egészen sima felületű, ... a felső ablaksor egyszerű zöld zsalui kedves, otthonias benyomást keltenek. A homlókzat síkjából kihajló két zászlórúd és a fcancsós cégér vasból remekül kovácsolt rokokó ékszer. A szélfogó vestibüle-ön át a portás és irodai fülkék között a hallba lép az érkező. Balra van a szálloda vendégeinek fenntartott, falain és bútorain egyformán mintázott derűs, virító hangulatú reggeliző szoba. (Drink bár). Onnan nyílik a házi vendégek ebédlője, mely kevés eszközzel a művészi ízlés élvezetes remekműve. Két oldalról páros nagy ablakokból áramlik be a világosság ... Halvány sárga alapon fehér stuccó ékítmények. (Fehér terem). A következő nyilvános étterem, mely a haliból közelíthető meg, ismét más színhatással van hangolva. Pilléreit és falait a boltozat válláig faburkolat borítja. (Sárga terem). A harmadik terem, mely nyáron teljesen nyitott csarnok is lehet, halvány zöld. (Zöld terem). Emeli a három terem ízléses, művészies hatását, hogy az asztalok, székek a falakkal összhangzóan világossárgák, vörös és zöld színűek. A termek és a negyven vendégszoba bútorai elsőrendű minőségűek. Fürdőszoba van kellő számban. A beosztás olyan, hogy két-három szobából minden kényelemmel felszerelt kis lakosztályt lehet kialakítani... Az első emeletről a nyugati oldalon tágas terasz nyűik reggelire, uzsonnára alkalmas berendezéssel . . . Az utcáról az alagsorba is van bejárás ... ez lesz a szálloda legnépszerűbb kedélyes sörözője. (A söröző soha nem valósul meg, helyette club helyiség, táncszoba, ma pedig az éjszakai Grill bár).” A Korona szálló átadásával lezárult az a két és fél esztendős időszak (1926. szeptember 25—1929. március 30.), amikor a tervek valósággá válnak. ★ A fényes és örömteli megnyitó ünnepség után egyre- másra kerülnek elő a szálló tervezési és kivitelezési hiányosságai. Már a megnyitást követő hónapokban a téli fűtési szezon beindulásával a tetőszerkezetben nagyfokú gombásodás, korhadás figyelhető meg. Az ok: silány, vizes faáru beépítése. A helyreállító munkák nagymértékben zavarják a szálló vendégeinek nyugalmát, ami bevételkiesést okoz. A bérlő az elmaradt haszonért kártérítést követel. A bíróság >a várost kötelezi a károk megtérítésére. Az épület hibáit 1930 nyarára kijavítják. A nyári szezonban tapasztalható nagy idegenforgalom megmutatja, hogy a Korona szálloda negyven szobája kevés. Szükség van a manzárdban levő hét személyzeti szoba vendégszobává alakítására. Ám hiábavalók az idegenforgalom fokozására tett intézkedések. Dúl a nagy gazdasági világválság. Pang a kereskedelem, nem jönnek a vendégek. Nem lendít a Korona forgalmán az a tény sem, hogy az Angol Automobil Club egyesületi szállodái közé sorolja. Ezek után törvény- szerű, hogy Unterreiner János felbontja a bérleti szerződést. A meghirdetett versenytárgyalásra Baán Zsigmond, a gyöngyösi Hungária szálló bérlője zárt ajánlatot nyújt be, de a város nem akar megválni a kitűnő szakember Unter rein értől, ,s vele új szerződést kötnek 1931 márciusában. A gazdasági hanyatlás azonban nem áll meg, s a bérlő ezért további engedményeket kér, amit meg is kap. A téli hónapokban a szálloda szobáinak alig húsz százalékát veszik igénybe, s a tervezett söröző még 1932- ben sem kerül átadásra. Ha szórakozóhelyet nem is tudnak beindítani, azért egy klubhelyiség még szépen üze23
