Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 2. szám - JELENÜNK - Gelsei Sándor: Heves a városiasodás útján
A főbb növények területe és termésátlaga a Rákóczi Mgtsz-ben Vetésterület Termésátlag 1975 1977 1975 1977 Növény hektár a megye tsz-ein. %-ában q/ha a megye tsz-ein. %-ában Búza 800 950 2,1 45,1 49,1 142,3 Árpa 600 600 4,3 40,7 42,2 143,1 Kukorica 750 600 3,3 66,4 55,1 148,9 Cukorrépa 100 100 3,9 446,9 406,8 184,5 Lucerna 180 132 1,0 38,5 50,2 122,1 Sárgadinnye 40 40 18,8 148,0 95,8 90,1 Görögdinnye 450 612 31,4 233,5 168,0 111,4 Paradicsom 158 280 20,4 379,6 333,6 134,4 Zöldpaprika 48 67 12,5 238,0 184,4 181,5 Zöldborsó 50 50 6,5 83,1 87,1 141,4 Szőlő 130 120 2,1 64,1 46,6 64,1 volt magasabb, az állattenyésztésé viszont jóval alaesonyabb a megyeinél. Az egy foglalkoztatottra jutó üzemi termelési érték kedvezőbb ugyan a megye termelőszövetkezeteinek átlagánál, de a «különbség nem olyan nagy, mint a -területre számított értéknél. Ennek fő oka a mezőgazdaságban jelenleg nagy súlyt képviselő kertészet átlagosnál nagyo.bb élőmunka-igénye. A Rákóczi Mgtsz főbb gazdasági mutatói, 1977 Megnevezés Tényszám A megye tsz-einek %-ában Üzemi termelési ért 29 592 140,0 Ezen belül: 21 005 204,5-a növénytermelésben hpk. 1 735 36,9 az allattenyesztesben ,, term6_ az alaptevékenységen tpWi1ptrp 3 022 65,0 kívüli tevékenys.-ben számítv„ Netto árbevétel ^ 33 130 163,8 Szövetkezeti eredmény 10 098 393,1 Egy foglalkoztatottra jutó üzemi termelési érték, 1000 Ft 220 107,3 A búza 219 97,8 A kukorica önköltsége, Ft/q 290 95,1 A szőlő 542 122,1 A mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói közel 600 hektár háztáji és illetményfölddel rendelkeznek. A kisüzemi gazdaságokban jelentős az állomány. A körzet hagyományainak megfelelően a megyeihez viszonyítva sok sertést tartanak, a lóállomány viszonylag magas aránya a gépesítettség hiányára utal. Juhállományuk kicsi, bár az utóbbi két évben emelkedett. A lakosság életkörülményeit, életszínvonalát — egyéb tényezők mellett — jelentősen befolyásolja a település „komfortossági” szintje, az infrastrukturális ellátottság. A 'kulturált, városi színvonalú környezet serkentőleg hat a lakosság minőségi összetételének alakulására is. Heves településképe a fejlődő nagyközségekre jellemzően alakul. Falusias településszerkezete — a szűk belső magot «kertes, családi házas utcasorok övezik — már a városiasodás jeleit mutatja. Központja részben már rendezett, de néhány igazgatási, kereskedelmi létesítmény felépítése csak a közeljövőben várható. Valamely település gazdasági jellegét, foglalkozási, kereseti viszonyait legszembetűnőbben a lakóházak, a l-akások tükrözik. Hevesen a lakásépítésben 1960 óta számottevő volt a fejlődés, de még néhány évig itt sem lesz meg a kellő összhang az igények és a lehetőségeik között. 1978-ban 467 volt a lakásigénylők száma, ezek 79 százaléka állami lakásra tartott számot. A község lakóépületeinek száma 1970. I. 1-én meghaladta a 3000-et, 9 százalékkal volt több, mint 1960 év elején. Ebben a tízéves időszakban nem változott a földszintes és egylakásos lakóépületek aránya, valamelyest csökkent viszont a nem szilárd falazatúaké. A lakások száma 1977. év végén megközelítette a 3700-at, 500-zal több, mint az 1970, és csaknem 800-zal több, mint az 1960. év eleji. Hevesen az elmúlt 8 év alatt összesen 748, évente átlagosan 94 lakást építettek. Ugyanezen időszakban elsősorban avulás, kisebb mértékben területrendezés miatt 247, évente átlagosan 31 lakás szűnt meg, így a tényleges lakásszaporulat összesen 501, évi átlagban 63 volt. 1977-nben 120 lakást építettek. Száz épített lakásra 33 lakásmegszűnés jutott. Ezt az arányt «az újabb, korszerűbb iránti igények növekedéise mellett a lakásállomány avultsága magyarázza. 1970. január 1-én a község lakásainak 16 százaléka 1900 előtti, 42—42 százaléka pedig 1900—1945 közötti, illetve 1945 utáni építésű volt. A lakásállomány nagyság szerinti összetételét, a lakások felszereltségének, közműhálózati ellátottságának színvonalát az utóbbi évek lakásépítései kedvezően befolyásolták. 1977-ben a lakások több mint fele emeletes épületben létesült. A szobák szerinti megoszlás kedvezőbb, mint a megyében: egyszobás lakás mindössze egy épült, 62 százalékuk pedig 3 és több szobás. A víz- és csatornavezetékkel, illetve mosdóhelyiséggel épült lakások aránya 99 százalék. A laksűrűség mutatója csökkenő irányú. A 100 lakásra jutó népesség száma 1971 I. 1975 1-én 1976 az 1971. évi %-ában Heves község 322 291 91 Heves megye 313 298 92 Püspökladány 373 352 94 Középfokú központi községek országos átlaga 331 307 93 A közműellátottság színvonala — ami a városiasodás -egyik lényeges fokmérője — elsősorban a villany-, a víz-, a gázfogyasztás és a csatornázottság mértékével jellemezhető. Heves a század elején még nem rendelkezett villanyhálózattal, eltekintve a néhány nagybirtokos „házi” áramfejlesztőjétől. A villamosítás éve 1938 volt, ekkor kapcsolták be a járás néhány északi községével együtt az Egert és Gyöngyöst összekötő körvezetékbe. Villamos energiát 1970-ben közel 2800 háztartás fogyasztott, számuk 1977-re 16 százalékkal emelkedett. Az egy háztartási fogyasztóra jutó áramfelhasználás pedig -még ennél is jobban nőtt. Ez az életkörülmények javulásával, mindenekelőtt az elektromos háztartási gépek és a kulturális cikkek (rádió, tv stb.) elterjedésével, illetve nagyobb mérvű használatával függ össze. A község főút ja és -a központi terület közvilágítása már korszerű, a külső részeken azonban még megoldásra vár a közterület megfelelő kivilágítása. 18
