Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 2. szám - JELENÜNK - Gelsei Sándor: Heves a városiasodás útján
Hazánkat a Szovjetunióval összekötő ,,Testvériség” gázvezeték Heves határában halad, de vezetékes gáz nincs a községben. A közeljövő fejlesztési terveiben sem szerepel a hálózatba való bekapcsolása, mert a tömbszerű lakásépítés aránya kicsi, és a termelő üzemek igénye sem olyan mértékű, hogy bevezetése gazdaságos lenne. A probán-bután gáz-cseretelepet 1965-ben hozták létre. A palackos háztartási fogyasztók száma ekkor 93 volt, 1977-ben pedig már 2855. A századfordulón Heves népességének ivóvízellátását az ásott kutak szolgálták, melyek többségében talajvíz volt, ami a betegségek melegágyát jelentette. 1902-ben fúrtak egy artézi kutat, de ez az ivóvízellátást nem javította lényegesen. A vízvezeték-hálózat kiépítését 1969- ben kezdték meg, amiben a helyi lakosság is anyagi részt vállalt. A hozzájárulás családonként 3200 forintot tett 'ki, amit 10 év alatt kell törleszteni. A község viszonylag nagy kiterjedése miatt a vezetékhálózat kiépítése jóval költségesebb, mint egy sűrűbben lakott lakótelepen. 1977. év végén a vízvezeték-hálózat hossza 33,8 kilométer, a közkutak száma 31 volt. Hét év alatt jelentősen emelkedett a vízhálózatba bekapcsolt lakások száma és aránya. Mind az udvari kifolyó vízcsap nélkül, mind a csak udvari kifolyóval ellátott lakások aránya hétszeresére nőtt. 1977-toen a vízvezetékkel felszerelt lakásoknak közel 40 százaléka még csak udvari vízcsappal rendelkezett. A csatornázottság országosan is elmarad a vízhálózat kiépítettségétől, s így van ez Hevesen is. A zárt csatorna- hálózat hossza az 1970. évi 2,5 kilométerrel szemben még 1977-ben is csak 5,4 kilométer volt, így a bekapcsolt 222 lakás az összesnek csak a 6 százaléka. A szennyvíztisztító telep kapacitása 400 m3/nap, egy év alatt 140 ezer köbméter szennyvizet tisztít meg. A maximális kapacitás működése sem elégíti ki az igényeket, ezért a tervek szerint 1980-ra 1600 köbméterre kívánják bővíteni. Ingatlankezeléssel Hevesen a nagyközségi tanács Költségvetési és Kommunális Üzeme foglalkozik. 1977-ben 42 épületet, ebből 41 lakóházat, 225 bérleményt, ebből 218 lakást kezelt. A kommunális üzem 1973-tól végzi a köztisztasági tevékenységet. 1977-ben a lakások 28 százalékából szállították el intézményesen a szemetet. Jelenleg ké-t ,,-kukás” gépkocsival rendelkeznek, de használni nem tudják, mert a szemétgyűjtő tartályokat egyidejűleg nem szerezték be. A házi szennyvízderítők tisztítását is az üzem végzi. A község 52 000 négyzetméter parkterületét is a kommunális üzem gondozza, amelynek tevékenysége a járás több községére terjed ki. A parkosításból a község lakossága is ikiv-eszi a részét, a szükséges palántát és facsemetét a vállalat biztosítja, s ezt a lakosság társadalmi munkában ülteti el. A község északkeleti részén, alacsonyan fekvő vizes területet is lakossági összefogással kívánják játszótérré, parkká alakítani. A kivitelezés elkezdődött, de vontatottan halad. Ezenkívül több lehetőség is lenne parkok, terek kialakítására. A közlekedési ágazat jelenléte Hevesen nem számottevő. A község be van ugyan kötve -az ország vasúthálózatába, de a rajta áthaladó Kál-Kápolna—Kisújszállás mellékvonal forgalma jelentéktelen. A -közúti összeköttetése kedvezőbb, mert az Egert, Jászberényt, Szolnokot összekötő 31. számú műút áthalad rajta. A településközpont rendezetlensége miatt az utak nyomvonala nem szerencsés, a széles utak ellenére az úttest keskeny, kanyargós, s bár műszaki állapota jó, zsúfolt és balesetveszélyes. 1977jben a belterületi utak 49 százaléka volt burkolt, a mellékutcák ugyanis többnyire b urkolatl-anok. Az út- és járdahálózat Heves községben A belterületi Ebből: burkolt Megnevezés 1970 1977 utak járdák hossza, km 51 51 51 65 utak aránya, % 33,3 49,0 járdák 100,0 100,0 A község helyi közlekedését egy autóbuszjárat segíti. A vonal hossza 10 kilométer, a község távoli pontját köti össze a vasútállomással. A szállított utasok száma 1970 és 1971 között csökkent, ugyanakkor jelentősen nőtt a személygépkocsik száma. A községben egy taxi teljesít szolgálatot. Hevesen a kiskeresked-el-mi hálózati egységeket zömmel az ÁFÉSZ üzemelteti, amely a hevesi járás 17 községéből 10-ben látja el -a lakosságot áruval. A község és környéke differenciáltabb -ellátása és az egészséges verseny kibontakozása érddkében kívánatos lenne az állami kiskereskedelem jelenléte is. Ez ügyben a közeljövőben várható némi előrelépés. Az ÁFÉSZ-üzletek mellett a pélyi tsz kenyérboltot, a tarn-a-mér-ai két hú-sboltot, valamint a Sütő- és Édesipari Vállalat, a ZÖLDÉRT, és a Tüzép Vállalat működtet egy- egy boltot, illetve telepet. Az igények kielégítéséhez kiegészítő szerepet játszik a kilenc magánkiskereskedő. 1977-ben 32 bolt, -egy gyógyszertár, 12 kereskedelmi és két munkahelyi vendéglátóhely működött a községben. A boltok átlagos al-apterülete 168 négyzetméter, a kereskedelmi vendéglátóhelyeké 119 négyzetméter. Az 1000 lakosra jutó bolti alapterület nagyobb, mi-nt az ország azonos szerepkörű községeiben, a vendéglátó alapterület viszont elmarad attól. A község középpontjában le-vő áruház és az elmúlt években épült ABC-áruház sökat lendített a bolti ellátottságon, -amely jelenleg a helyi lakosság igényeinek megfelel. A hálózat jövőbeni fejlesztése elsősorban az ÁFÉSZ terveinek függvénye. Az V. ötéves terv fejlesztései között például egy bútoráruház építése szerepel. A vendéglátás alacsony színvonalát az ÁFÉSZ egy, a központban felépítendő korszerű étterem-presszó együttessel tervezi javítani, ezzel páruhzamosan több kis, korszerűtlen egység megszűnik. A -kereskedelem összes árueladása 1977-ben 266 millió forint volt, az 1965. évinek — folyóáron számítva — csaknem -a háromszorosa. Ezen belül a bolti élelmiszerek forgalma több mint négyszeresére nőtt, amiben azonban -az áremelkedések is nagy szerepet játszattak. Heves a korábbi évszázaddkba-n — mezővárosi fejlődése ellenére — nem tartozott a jelentősebb vásárhelyek közé, piaca helyi jellegű volt. A jelenlegi piac területét és felhozatalát tekintve kielégítő, áttelepítése és rendezése a közeljövőben várható. A község idegenforgalma csekély, szállodája nincs, jelenleg folynak a tárgyalásoík az IBUSZ-«z-al fizetővendég- szobák szervezéséről. Egyre inkább vonzerővé válik ugyanis a 47 °C-0'S vizű strand; befogadóképessége 1928 fő, főként az ország északi területeiről keresik fel sokan. (A salgótarjáni üzemek például többféle üdülési lehetőséget biztosítottak itt dolgozóik számára.) A tisztasági fürdő 15 fő befogadóképességű. 19
