Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 2. szám - JELENÜNK - Gelsei Sándor: Heves a városiasodás útján
ben átadott építmények átlagos generálköltségvetési értéke 1,1 millió forint volt, a megye szövetkezeti átlagánál (926 ezer Ft) magasabb. A szövetkezet 1978. év elején egyesült a Tarnamérai Építő- és Szakipari Szövetkezettel, így a megye déli részén létrejött egy olyan építőipari kapacitás, amely a körzet igényeit képes kielégíteni. A Dél-Heves megyei Építő Szövetkezet 1978-ban a megye építőipari szövetkezetei saját építési-szerelési munkáinak mintegy 20 százalékát tervezte elvégezni. A mezőgazdasági termelés szerkezetét és színvonalát befolyásoló tényezők igen jelentősek — bár nem kizárólagosak — a természeti feltételek. Hevest ilyen tekintetben a jó adottságú települések közé sorolhatjuk. A mezőgazdaságilag művelt terület nagyobb része kitűnő termőképességű, minőségi talaj. A megye déli határától a községen át északi irányban, a budapest—miskolci vasútvonalig húzódik a hevesi homokhát. A megművelt terület egyharmadát az ilyen közepes minőségű, gyengén humuszos homoktalaj adja. A szikes talajok a leggyengébbek, melyek a mélyebben fekvő öntéseken és mezőségi talajokon alakultak ki. A 763 hektárnyi szikes talajnak kisebb része termőszikes, ezt szántóként és legelőként hasznosítják. Termőképességük agrotechnikai eljárások alkalmazásával fokozható. Homoktalaja nyírségi jellegű, de termőképessége jobb annál. Futóhomokból épült fel a „Góbis-halom” és a ,,Herceg-tag” a község északi részén. A Hanyi-ér közelében közepes minőségű öntéstalaj található. A mezőgazdaság természeti adottságai mellett az ember természetátaliakító tevékenysége is jelentős. Ennek következtében az eredeti, erdős sztyepp növénytakarót az évszázadok folyamán felváltotta a bokros, ligetes, majd mocsaras táj. A mezőgazdasági termelés feltételei a Tisza szabályozása után, csatornák építésével javultak számottevően, a tervszerű talajjavítási, talajvédelmi munka azonban csak a felszabadulás után vette kezdetét. A község éghajlata, mivel az Alföld északi részén fekszik, annak hőmérsékleti átlagától kissé eltér. Évi középhőmérséklete 10,4° C. A napi hőingadozás tavasszal és ősszel nagy, különösen a hevesi homokháton. A napfénytartam évi 1900—1950 óra között van, eloszlása kedvező. Legnapfényesebb hónap a július, amikor a dinnye, majd a szőlő érik. Az évi csapadékátlag alatta marad az Alföldének, sokévi átlagot alapul véve 538 mm, ebből azonban csak 313 jut a tenyészidőre. A csapadékhiányt öntözéssel részben pótolni tudják. 19774>en Heves nagyközségi székhellyel egy állami gazdaság és egy termelőszövetkezet működött. A Hevesi Állami Gazdaság fő profilja a zöldség és a zöldségmagvak termesztése. Szarvasmarha-tenyésztése is számottevő, a megyei állami gazdaságok állományának 26 százalékát itt tartják, tejtermelésüknek közel felét ez a gazdaság adja. Az 1975. január 1-i összevonás előtt Hevesen két mezőgazdasági termelőszövetkezet működött: a Rákóczi és a Kossuth. A Kossuth Tsz egyesült a tarnaméraival, Tárnáméra székhellyel, a szomszédos hevesvezekényi pedig a Rákóczival. Így jelenleg hevesi székhellyel csak a Rákóczi Tsz gazdálkodik, több mint 5800 hektár területen, melyből Hevesvezékényhez 1262 hektár tartozik. A gazdaságban tartósan foglalkoztatottak száma 1978. I. félévben 821, ebből fizikai foglalkozású 762 fő volt. A termelőszövetkezet földterületének hasznosítását a szántó túlsúlya jellemzi. Ezen túl jelentős a rét- és a legelőterület, főleg a község déli-délkeleti, gyengébb minőségű talajain. A szántóterület felén búzát és zöldségféléket termesztenék. Jelentős még az árpa és a kukorica vetésaránya is. A megye termelőszövetkezeteinek átlagához viszonyítva a búza vetésterülete alacsonyabb, de a zöldségféléké kiemelkedően magas. A vetésszerkezet alakulása (százalék) A főbb növények vetésaránya a szántóból Megnevezés a hevesi tsz-ben a megye összes tsz-ében 1975 1977 1975 1977 Búza 20,6 22,0 31,1 32,2 Árpa 15,5 13,9 12,1 9,9 Kukorica 19,3 13,9 14,4 13,1 Cukorrépa 2,6 2,3 1,8 1,8 Lucerna 4,6 3,1 10,8 9,5 Zöldségfélék 20,0 23,6 3,3 4,0 Egyéb növények 17,4 21,2 19,8 25,3 Vetetlen szántó — — 6,7 4,1 SZÁNTÓTERÜLET ÖSSZESEN: 100,0 100,0 100,0 100,0 A hevesi Rékóczi Tsz jelentékenyen kiveszi részét a megyei zöldborsóprogram megvalósításából. A nagy hagyományokkal rendelkező hevesi kertészet egyike az ország sajátos kertészeti kultúráinak. A zöldségtermelés erősen szakosodott. A betakarított zöldségterületnek több mint 60 százalékán dinnyét, egyharmadán pedig paradicsomot és paprikát termesztenek. Az ország mezőgazdasági tsz^ei betakarított dinnyeterületéből a Rákóczi Tsz 10 százalékkal részesedik. A zöldségfélék vetésszerkezete a mezőgazdasági tsz-ekben (százalék) A főbb zöldségfélék aránya a betakarított területből Megnevezés a hevesi mgtsz-ben a megye összes mgtsz-ében 1975 1977 1975 1977 Sárgadinnye 5,2 3,7 3,7 3,8 Görögdinnye 58,1 57,2 32,0 34,5 Paradicsom 20,4 26,2 23,4 24,3 Zöldpaprika 6,2 6,3 9,4 9,5 Zöldborsó 7,7 4,7 16,2 13,5 Egyéb zöldségek ZÖLDSÉGFÉLÉK 2,4 1,9 15,3 14,4 ÖSSZESEN: 100,0 100,0 100,0 100,0 A termelőszövetkezetben termelt fontosabb növények termésátlaga általában magasabb, mint a megfelelő megyei átlagok. 1977-ben például a cukorrépa és a zöldpaprika termésátlaga volt kiugróan magas. Az állattenyésztés jelentősége kisebb, mint a növény- termelésé, bár a községgel szomszédos gazdaságok állat- tenyésztése a megyében kiemelkedő. A Rákóczi Termelő- szövetkezetben a sertés és a juh tartása érdemel említést, ugyanakkor a megyeihez viszonyítva magas a lóállomány. A hevesi termelőszövetkezet gazdálkodása 1977-ben a megyeinél eredményesebb volt. Az egy hektár termőterületre jutó üzemi termelési érték például 40 százalékkal, ezen belül a növénytermesztésé 104,5 százalékkal 17
