Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 2. szám - JELENÜNK - Gelsei Sándor: Heves a városiasodás útján
léka, s ez az arány valószínűleg azóta sem javult. A produktív korúak száma mind a férfiaknál, mind a nőknél jelentősen csökkent, tíz év alatt 453 fővel. A munkaképes korú férfiak aránya nem változott, a nőké egy százalékkal. A foglalkoztatottsági' szint 1960 és 1970 között javult. A keresők (aktív és inaktív) száma közel 8 százalékkal magasabb, ezen belül az inaktív keresőké gyorsabban nőtt. Az inaktív keresők számának növekedését főleg a nyugdíjasok, járadékosok és a gyermekgondozási szabadságon levők számának emelkedése okozta. Ezzel egyidejűleg az eltartottak száma jórészt a nők fokozottabb munkába állása miatt csökkent. Mindezek együttes eredményeként 1970-ben 100 keresőre 25 fővel kevesebb eltartott jutott, mint 1960-ban. A nők gazdasági áktivitása 1960 óta jelentősen foko- , zódott, de még mindig jóval elmarad a férfiaké mögött. A keresők foglalkozási szerkezete 10 év alatt számottevően módosult. A mezőgazdaságban dolgozók aránya nagymértékben csökkent, ezzel párhuzamosan nőtt az ipar és az építőipar súlya. Mindez az urbanizálódási folyamat megindulására, illetve előrehaladására utal. Az ipar a városiasodási folyamat legdöntőbb láncszeme. Jelenléte vagy hiánya számos vonatkozásban meghatározza egy település fejlődését, foglalkozási színvonalát, infrastrukturális ellátottságát, a népesség életkörülményeit. Gazdasági életünk fejlődésével az ipar városképző funkciója is megváltozott: — a már korábban is fejlett iparral rendelkező területeken a korszerűsítés és a termelékenység növelése a városiasodásban is minőségi fejlődést eredményez; — az iparosításra alkalmas területeken pedig a szabad munkaerő lekötésével »lehetőség nyílik a városiasodásra. Megnőtt az egyéb „városképző erők” szerepe is (például modem mezőgazdaság — Bábolna; idegenforgalom — Siófok, Hajdúszoboszló; közlekedés — Záhony stb.). Heves ma még az 1970 óta megvalósult fejlesztések ellenére sem nevezhető iparosodott településnek. Az iparban foglalkoztatottak száma 1965-höz viszonyítva háromszorosára emelkedett ugyan, de a község részesedése 1977-ben is csák 2,7 százalék volt a megye, és 5,6 százalék a megye községei ipari foglalkoztatottjaiból. (Ugyanez az arány Püspökladány és Hajdú-Bihar me- ! gye viszonylatában 1,5, illetve 6,6 százalék.) Az aktív keresőket három fő csoport (ipar—építőipar, mezőgazdaság, többi ágazat) szerint osztályozva a „Területi Statisztikai Évkönyv, 1977” Hevest a „vegyes mezőgazdasági jellegű” községek közé sorolja. A szocialista iparban foglalkoztatottak 1000 lakosra jutó száma, területi összehasonlításban Év Hevesen Püspök ladányban Heves Hajdú-B. megyében 1965.-1) 39 22 108 67 1970. 57 51 148 102 1975. 138 45 160 113 1977.c) 141 58b> 156 114b) a) Jelenlevő népességgel számítva b) 1976-os adatok szerint c) Ipari tanulók nélkül A szocialista iparban foglalkoztatottak 1000 lakosra jutó száma 1976-ban Hevesen 134 fő volt, alacsonyabb, mint az azonos szerepkörű községek országos átlaga (187 fő). Hevesi székhelyű önálló iparvállalat nincs, ipari szövetkezet is mindössze egy, a népművészeti és háziipari. A községben levő ipartelepek többsége más székhelyű iparvállalatok és szövetkezetek telepeként működik. Az ipari munkahelyeken 1977-ben a foglalkoztatottak átlagos létszáma 1471 fő volt. A jelentősebb ipari üzemek fontosabb adatai Heves községben, 1977 Az állóMegnevezés száma a fizikai fogl. a) a nők eszk. br. értéke, 1970 1977 aránya, % 1000 Ft BUDAGANT Késztyűs Ktsz hevesi telepe Hevesi Népművészeti és Házi125 164 71 84 2 211 ipari Szöv. Szóin. Mezőg. 455 419 47 86 8 782 Gépjav. és Szóig. V. hevesi telepe 274 234 80 2 17 385 Finomszerelv.-gy. hevesi gye. _ 525 93 61 76 713 a) Bedolgozók nélkül Ipari munkahelyet jelentenek még az UNISZERV, a Patyolat, a Finommechanika, a Gabonafelvásárló és -Feldolgozó V., az Eger—Mátra vidéki Borkombinát, a GELKA kirendeltségei, egységei. Ezek foglalkoztatotti létszáma azonban együttesen sem számottevő. Heves iparának szerkezetét kedvezően módosította az egri Finomszerelvény gyár 1970-es évek elején telepített gyáregysége. így 1977-ben a szocialista iparban foglalkoztatottaknak már több mint a fele a nehéziparban dolgozott. Jelentős a könnyűipar súlya is. Csekély viszont a mezőgazdasági termelésre épülő élelmiszeripar, amelynek pedig jó adottságai vannak. Az élelmiszeripar alacsony részesedését a megyei tanács V. ötéves terve szerint zöldségfeldolgozó üzem létrehozásával kívánják növelni. A fejlesztést több tényező is indokolja: rendelkezésre álló munkaerő, a fejlett zöldségtermesztés, valamint a településhálózat-fejlesztéssel kapcsolatos feladatok. A hűtő-tároló-feldolgozó üzem megvalósításában azonban nincs előrelépés. A növekvő zöldségtermelés, valamint a feldolgozókapacitás hiánya miatt a tervidőszak végére tovább fokozódik az e téren fennálló feszültség. Az ipari foglalkoztatottak közül 1977-ben 907 fő volt nő, az összes foglalkoztatott 62 százaléka. Ez az arány különösen magas a nehéziparban, a község férfi dolgozói ugyanis jelentős számban más településre ingáznak. A magánkisiparosok száma 1960-tól az évtized végére csökkent, azóta újra emelkedik. 1977-ben 84 kisiparos működött a községben. A község és a környéke építőipari igényeinek nagy részét 1977 végéig a Hevesi Építőipari Szövetkezet elégítette ki. A saját építési-szerelési munkák értéke 1977- ben közel 27 millió forint volt, 7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A végzett munkák nagyságára jellemző, hogy az 197716
