Hevesi Szemle 6. (1978)

1978 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Sugár István: Az első egri iparitanuló-iskola

az iparosok javára, s íme, mégis mily nehézségekbe ütközik csak az elsőfokú ipariskolák szervezése is. A céhmester és céhkomisszárius előtt a legcsökönyösebb iparos is meghajolt, mert büntető joggal bírtak. Most elértük azt, hogy egy tekintélyes magyar városban a városkapitányt, mint az iparhatóság végrehajtó közegét, az ipartörvény 87. §-ára figyelmeztettük, mely a büntetésekről szól — s erre válaszul azon eshetőség tartatott szemünk elé, mely a legközelebbi választásoknál bekö- vetkezhetik.

Az ipartörvény elrendeli, hogy a tanoncfelvételi szerződések az iparhatóság vagy társulati elnök előtt köttessenek, de jó lélekkel mondhatjuk, hogy 1 ezer tanone között 10-et alig találni, akinek mesterével szerződése van.

... nem tartóztat vissza bennönket legkevésbbé sem kijelenteni, hogy az ipartörvény revíziója, s annak célszerű módosítása az iparfejlesztés érdekeinek sértése nélkül tovább el nem odázható. A kötelező társulás, a ta- noncok gyakorlati és elméleti képesítése, a tanoncok iskoláztatásának és az erre szervezendő iskolák fenntartási költségeinek szabatos megjelölése, a segédmunkásokra vonatkozó szigorúbb és szabatosabb intézkedések, az elsőfokú iparhatóság célszerű reformja, ezek azok, miket a törvény revíziójánál figyelmen kívül hagyni nem lehet ... pár év óta egyes iparkamarák is igyekeznek az iparos-oktatást előmozdítani, de amint ezt elismerjük az egyesekről, nem állíthatjuk az egészről. És ez úgy fog maradni mindaddig, míg a törvény szorosan körül nem írja az arányt, mellyel a kereskedelmi és iparkamara a területén levő ipariskolát támogatni tartozik.

... azon leszünk, miszerint ez év szeptember havában, tehát az új iskolai év beállásáig legalább a népesebb városokban az elsőfokú ipariskolák szervezeti munkálata elkészüljön. A törvényhozástól és az állami segélyforrásoktól fog azután függeni, hogy a tervezetek tényékké váljanak.”

TESTET ÖLTÖ REMÉNYEK

1883 nyarán munkálják ki az első egri ipartanoda felállítási és fenntartási költségeit, feltételeit. A július 22-i képviselőtestületi ülés elfogadja az új iskola véglegesen kidolgozott költségvetését. Az évi személyi és anyagi költségeket 1690 forintban határozták meg, melyhez a folyó költségvetési évre a kormányzat 500 forint segélyt biztosított. A fennmaradt 1190 forintot a közgyűlés pótadó útján rendeli biztosítani.

Az anyagi alap nagy lendületet ad a városi ipartanodái bizottság munkájának, mely annál is inkább sürgős, mivel vészesen közeleg az iskolai év kezdete.

A bizottság 1883. augusztus 19-én tartott ülésén rendkívül lényeges kérdésben született döntés. A nyitó első esztendőben csak az előkészítő, s két rendes osztály indul be, melyhez majd csak a következő tanévben járul a harmadik osztály. Az előszámítások szerint a 370 tanoncból úgy az előkészítő, mint az első osztályba 150— 150 tanuló, a másodikba pedig mintegy 70 kerül. Mivel azonban rendkívül magas a 150-es osztálylétszám, két-két párhuzamos osztály felállítása szükséges.

Az első egri iparostanoda működése 6 tanítót igényel, akik közül az egyik egyben az igazgatói tisztet is betölti. Az évi fizetések így alakultak: az igazgatóé 200, a négy tanítóé 100—100, a rajztanáré pedig 700 forint. A tanerők heti 4—4 órát dolgoztak, a rajztanító azonban heti 9 órát. Nagy gondot jelentett a rajztanító megszerzése, úgyannyira, hogy a kezdetben részére tervezett 600 forint fizetést 700-ra emelték fel. Az iskola szempontjából

kulcsfontosságú állást csak Péterffy József miniszteri titkár közbenjárásával remélték betölteni. A többi tanítói állásra a bizottsági ülés a következőket javasolta, kiknek nevét érdemes megjegyezni, mint az első egri iparitanulóiskola pedagógusaiét: Derszib Rudolf községi igazgatótanítót az igazgatói tisztre s a 2. osztály tanítóságára, Felber Domonkost és Fehér Bélát a két párhuzamos előkészítő osztály tanítóságára, Bánhidy Gyulát és Dienes Józsefet pedig az 1. osztály tanítóságára. Valamennyi pedagógus a városi községi elemi iskolai tanítói testületből került ki, mellőzve az érseki iskolák tanerőit.

Az igazgató megbízást kapott a tanítók bevonásával az órarend elkészítésére. A beiratkozás időpontját 1883. szeptember 2-ában határozta meg az ipartanodái bizottság, helyéül a belvárosi községi iskolát jelölve meg. Intézkedés történt, hogy az ún. „ismétlőiskolák”-ból az iparos tanoncokat az ipartanodába irányítsák. A tanítás kezdetét 1883. szeptember 17-ében jelölte meg a bizottság.

Megkezdődött a szükséges felszerelési tárgyak beszerzése is, melyek leltárba vételével Gyubek Lajost, az ipartanoda gondnokát bízták meg.

Derszib Rudolf, az első egri ipartanoda igazgatója augusztus 27-i dátummal bocsátotta ki felhívását a helyi sajtó hasábjain „az iparos-társulatok tisztelt elnökeihez és minden egyes tagjához.”

„ .. Hogy az ipartanodái bizottság nemes törekvéseit minél nagyobb siker koronázhassa és a kezdet nehézségeivel könnyebben megküzdhessen, tisztelettel felkérem városunk összes iparosait, hogy őt hazafias törekvéseiben támogatni, neki segédkezet nyújtani, a rendes iskoláztatást komoly férfias eréllyel előmozdítani iparkodjanak’ Megvan győződve a bizottság, hogy városunk derék iparosai, kik a korral lépést tartani törekednek, iparostanulóink iránti eme kötelmeikben lelkiismeretesen fognak eljárni, mert csak is így, karöltve a társadalom hathatós támogatásával érhetjük el azon szent célt, melynek diadalra juttatása, az érdemes iparosok kiképeztetése mindnyájunk fő kötelessége. Oly iparosok, kik társadalmi és üzleti érintkezéseikben oly iparosokkal is jönnek ösz- sze, kik az iparostársulatnak nem tagjai, gyakoroljanak egy kis befolyást és felügyeletet arra nézve, hogy az ilyenek se maradjanak ki az iskolából. Sőt, ha ily eset jutna tudomásukra, tegyenek róla jelentést. Világért se gondolják az iparosok, hogy az ily eljárás kémkedés. A kémkedéshez megkívántatik a magánérdek és az alattomosság. Itt egyik sem forog fenn. Sőt ellenkezőleg, a közjó mozdíttatik elő s az eljárás is nyilvánosan történik.

Főtörekvése lesz a tanítói karnak a rend, pontosság és engedelmesség szigorú megtartása mellett az iparos növendékeket oly bánásmódban részesíteni, mely mind a tanítóknak megkönnyítse a fegyelem gyakorlását, mind pedig a növendékek között a meggyőződésből, becsületérzésből folyó cselekvést minél erősebben meggyökereztesse. Az oktatást illetőleg a tanítói kar ezen új intézet ügyének szeretetétől áthatva, egyesült erővel, megfeszített szorgalommal és lelkiismeretesb gonddal igyekezni fog úgy munkálkodni, hogy az iparos ifjak az általuk választott iparágnak minél helyesebb és tökéletesebb betöltésére képesíttessenek.

Erősen hisszük, hogy nem lesz városunkban senki olyan iparos, ki tanulóját az iskolába beíratni s oda járatni elmulasztaná, mert értelmes polgárokat nevelni annyit tesz, mint a haza boldogságát és így felvirágzását előmozdítani. Ez pedig szent kötelesség.”

TANTERV ÉS RENDTARTÁS Elérkezvén az egri ipartanoda megnyitása, időszerű, hogy megismerkedjünk a tantervvel is, azaz lássuk, hogy

42